Megakadályozhatatlan a “szerb Trianon”
összeállította:B. D. T. 2008. január 30. 20:33, utolsó frissítés: 16:43Akár napokon belül függetlenséget kiálthat ki Koszovó. A nemzetközi diplomácia lázasan dolgozik, tervek és ellentervek készültek, csak egy a gond: igazságos megoldás #b#nem létezik#/b#.
Heteken vagy akár napokon belül esedékes a függetlenség kikiáltása Koszovóban. Az utóbbi időben Hasim Thaqi koszovói miniszterelnök több olyan értelmű nyilatkozatot is tett, miszerint egyeztetett a szerbiai tartomány függetlensége kikiáltásának időpontjáról a támogató hatalmakkal – az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.
Ennek az a politikai üzenete, hogy Szerbia és támogatói tiltakozása ellenére is, de véghez viszik az albánok régi tervét.
Hasim Thaqi ugyanakkor régi-új elemet is bedobott a függetlenség mellett szóló érvek halmazába. Mint nyilatkozta, a muzulmán országok – az Egyesült Államokhoz és az Európai Unió befolyásos tagországaihoz hasonlóan – “gyorsan el fogja ismerni” Koszovót mint önálló államot. "Függetlenségünk további késleltetését nem fogjuk eltűrni" – hangsúlyozta Thaqi.
Már eddig is sejteni lehetett, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltását a háttérből jóval erőteljesebben támogatják, mint az a nyilatkozatokból leszűrhető. Most azonban a szlovén Dnevnik napilap olyan dokumentum birtokába jutott, amelyből világosan kiderül: vezető amerikai külügyi tisztviselők egyértelműen vázolták annak lehetőségét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsát megkerülve Ban Ki Mun főtitkár meg tudja állapítani “a helyzet megváltozását” Koszovóban a függetlenség egyoldalú kikiáltása után, felhívva az Európai Uniót arra, hogy
vegye át a rendfenntartási missziót az önállósodott tartományban.
Ban Ki Mun hivatalosan és nyilvánosan mindeddig csupán a Koszovó ügyében kialakult patthelyzet veszélyeire figyelmeztetett, s nem adott választ az Európai Unió tervezett koszovói missziójának támogatását feszegető kérdésekre.
Miután pénteken megbeszélést folytatott Janez Jansával, a soros EU-elnök Szlovénia miniszterelnökével, a közös sajtótájékoztatón kifejtette: nyugtalan amiatt, hogy a Biztonsági Tanács továbbra is mélyen megosztott Koszovó jogállásának és jövőjének kérdésében.
Ban Ki Mun kijelentette, nem tud választ adni arra a kérdésre sem, hogy a Biztonsági Tanács 1244-es számú határozata megfelelő jogalapot képez-e az unió tervezett koszovói missziójához. Többször is megismételte, hogy ENSZ-főtitkárként
meg akarja óvni a térség békéjét és stabilitását.
A decemberi szlovén-amerikai találkozó jegyzőkönyvéből kiderül: “tekintettel arra, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár támogatja az EU-misszió felállítását Koszovóban, Oroszország nyomása alatt áll, s ezért nehéz helyzetben van.
Az Egyesült Államok azonban biztosítékokkal rendelkezik arra nézve, hogy a főtitkár nem fogja hátráltatni a misszió beindítását. Washington segíteni fog a főtitkárnak Oroszországgal való nehézségeivel kapcsolatban, Szlovéniának kell azonban elérnie az EU-n belül a misszió mielőbbi beindítását.”
A szlovén kormányfő ugyanazon a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy milyen súlyos következményekkel járt a nemzetközi közösség megosztottsága tizenkét évvel ezelőtt, a boszniai háború idején. Rámutatott, hogy
ugyanilyen viták dúltak jogi alapokról és felelősségről,
eközben pedig emberek ezrei haltak meg, százezrek pedig menekülni kényszerültek. "Ésszel kell cselekednünk. Az Európai Unió képes missziót küldeni (Koszovóba), és az 1244-es határozat jogi alapot jelent, még ha nem is teljeset" – mondta. Az 1244-es számú BT-határozat a NATO-t hatalmazta fel arra, hogy békefenntartó erőt vezényeljen az ENSZ-közigazgatás alá helyezett szerbiai tartomány stabilitásának és biztonságának szavatolására.
A következő hónapok lehetséges menetrendjének legközelebbi eseménye a február 3-i szerb elnökválasztás második fordulója. Az Európai Unió eddig a napig nem hozza meg a Koszovó függetlenedésével kapcsolatos döntéseket, nehogy csökkentse az újraválasztásában reménykedő nyugati irányultságú elnök, Boris Tadic esélyeit.
Február 6-án alakuló ülést tart a novemberben megválasztott koszovói parlament. Nem valószínű, hogy már ezen az ülésen kikiáltanák a tartomány függetlenségét, bejelenthetik viszont az elszakadást kimondó nyilatkozat dátumát.
Február 7.: az EU politikai együttműködési megállapodást ír alá Szerbiával. A korábbi tervek szerint az EU külügyminiszterei úgy dönthettek volna, hogy a már parafált stabilizációs és társulási megállapodást írják alá Szerbiával.
Ehelyett azonban olyan megállapodáscsomagot kínálnak,
amely a politikai együttműködés kereteinek felvázolásán túl kitér a vízumliberalizációra, a szabad kereskedelemre, az oktatási együttműködésre stb.
A szerb társulási megállapodás aláírása végül Hollandia ellenállása miatt nem jött össze. De nem csupán Hollandiában, hanem más uniós körökben is van bizonyos elégedetlenség a szerbekkel szemben, mivel még mindig nem adták át a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűnök elkövetésével vádolt egykor magas rangú személyeket.
Február 6-18.: az EU-nak ez az időszak áll rendelkezésére ahhoz, hogy zöld jelzést adjon tervezett 1800 fős koszovói rendőri missziójának elindítására. A huszonheteknek ezen kívül fel kell állítaniuk egy EU-hivatalt, amely felváltja majd a jelenlegi koszovói ENSZ-igazgatást, s felügyeli a tartomány önállósodását. A biztonsági erők telepítését a politikai döntés meghozatala után azonnal meg kell kezdeni, s a folyamatnak négy hónapon belül be kell fejeződnie.
Február 18.: az EU-tagállamok külügyminisztereinek ülése Brüsszelben. Pristina közvetlenül ezelőtt, valószínűleg február 15-én kinyilvánítja függetlenségét, amelyet az EU-országok többsége a külügyminiszteri ülésen közösen elismerhet.
Azok a tagállamok – így Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Bulgária, Ciprus –, amelyek területén számottevő kisebbség él, valószínűleg tartózkodni fognak attól, hogy elismerjék Koszovó önállóságát. Traian Băsescu a napokban újra megerősítette Boris Tadiccsal és Vojislav Kostunica kormányfővel való tárgyalása után, hogy Románia nem ismeri el Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét.
Az amerikai forgatókönyv, mint a Dnevnik napilapban közölt jegyzőkönyből kiderül, számít is erre:
"(Daniel) Fried (az európai és eurázsiai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár-helyettes) szerint nem az a fontos, hogy kivétel nélkül minden EU-tagállam elismerje a dél-szerbiai tartomány önállóságát, hanem az, hogy megszülessen a döntés az európai uniós rendőri erő Koszovóba telepítéséről és a koszovói EU-hivatal felállításáról, amelynek során nem kell törődnünk Oroszország és Szerbia bíráló álláspontjával. (...)
Bátorította Szlovéniát, hogy elsőként ismerje el az önálló Koszovót. Amerikai számítások szerint első körben hat EU-tagállam nem fogja elismerni a tartomány függetlenségét, viszont ha a huszonhét országból legalább 15 elismeri, az már számítani fog. A szlovén EU-elnökségre ebből a szempontból kulcsszerep hárul. (...)
Az Egyesült Államok egyelőre kerüli Koszovó függetlenségének a hangoztatását, a függetlenség kikiáltása után ugyanakkor az elsők között elismeri Koszovót. Az Egyesült Államok igyekszik elérni, hogy az első napokban minél több, EU-n kívüli állam elismerje az új államot. Erőteljesen lobbizik Japánnál, Törökországnál és azoknál az arab országoknál, amelyek késznek nyilvánították magukat arra, hogy késlekedés nélkül elismerjék Koszovót.
(Matthew) Bryza (Fried helyettese) azt fejtegette, hogy Törökország – tekintettel Koszovó jogállásának a meghatározására (továbbá a muszlim kapcsolat és az Észak-ciprusi Török Köztársaság kérdése miatt) feltehetően együttműködő lesz."
Június végén, ha minden a terv szerint halad,
megkezdi működését az EU koszovói missziója; az ENSZ hivatalosan átadja a tartomány irányítását a huszonheteknek. Megkezdődik ezzel az "ellenőrzött függetlenség" szakasza, amely EU-diplomaták várakozása szerint öt-tíz évig tarthat majd.
Oroszország saját tervet dolgozott ki Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása esetére – közölte hétfőn Moszkvában Alakszandr Bocan-Harcsenko, az orosz külügyminisztérium balkáni kérdésekben illetékes szóvivője, de részletekbe nem bocsátkozott, és az amerikai-európai forgatókönyvvel ellentétben ez nem is szivárgott ki.
"Feltételezzük, hogy partnereink tudatában vannak, milyen pusztító következményei lesznek egy egyoldalú eljárásmódnak" – mondta az orosz külügyi szóvivő. Mihail Kaminyin azt is leszögezte, a nyilvánosságra került dokumentum tartalmára utalva, hogy a kulisszák mögött szemmel láthatóan
"nyomást gyakorolnak Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárra
és az unió (szlovén) elnökségére". Oroszország reméli, hogy a Nyugat nem szánja el magát olyan lépésre, amely "romboló, precedens érvényű hatással lesz a nemzetközi kapcsolatok rendszerére" – közölte.
Bírálta az EU tervét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsát megkerülve missziót akar küldeni Koszovóba a függetlenség első lépéseinek ellenőrzésére, irányítására. "A nemzetközi jelenlét jellegének megváltoztatása, ha arról a döntés a Biztonsági Tanács keretén kívül születik, ellentétes a Koszovóra vonatkozó 1224-es BT-határozattal, az ENSZ alapokmányával, és a békefenntartó küldetések általánosan elismert elveivel" – jelentette ki Kaminyin, aki Moszkva nevében ragaszkodott ahhoz, hogy e téren "bármiféle változtatáshoz új BT-határozat kell".
Az orosz parlament illetékeseivel tárgyal kedden Moszkvában Tomislav Nikolic szerb ultranacionalista ellenzéki politikus, a szerbiai elnökválasztás első fordulójának győztese. Mint érkezésekor elmondta: választási győzelme esetén
célja Belgrád és Moszkva stratégiai partnerségének megerősítése.
"Meg vagyok győződve róla, hogy ez megfelel Szerbia nemzeti érdekének és állampolgáraink érdekének" – jelentette ki. Nicolic még szerdán is Moszkvában tartózkodott, küldöttségének tagjai között az általa az orosz-szerb kapcsolatok jelképének nevezett Borislav Milosevic, a néhai Slobodan Milosevic bátyja is ott volt.
A szerbiai elnökválasztás második, döntő fordulójában Boris Tadic államfőt még koalíciós társa, Vojislav Kostunica miniszterelnök sem támogatja nyíltan. Kostunica ugyanis megzsarolta Tadicot: új koalíciós szerződést kíván aláíratni vele, olyant, amelyben benne van, hogy Szerbia felmondja az EU-val még alá sem írt stabilizációs és társulási szerződést, ha az unió ENSZ-határozat nélkül küldi a missziót Koszovóba.
Tadic ezt nem akarja elfogadni,
hiszen egyik fő kampányérve az, hogy Szerbiát tovább vezeti az EU-hoz vivő úton.
Pásztor István, a három délvidéki magyar pártból alakult koalíció elnökjelöltje támogatást ajánlott ugyan Tadicnak, de volt egy kikötése: az államfő fogadja el pártszövetségének az EU-csatlakozást, Vajdaság magasabb szintű autonómiáját és a helyi magyarok helyzetének javítását előtérbe helyező programját. Ez eddig nem történt meg, sőt Tadic – a nyilvánosság számára tetten érhető módon – még egyetlen potenciális vagy remélt és megnyerni akart szövetségesével sem tárgyalt.
Az EU-ban nyilvánvaló, hogy Koszovó várható függetlensége Szerbiában növeli a nyugatellenes erők támogatottságát.
Nikolic jobban áll, mint a nyugatbarát Tadic.
Egyébként a koszovói ügyekért szerb miniszter, Slobodan Samardzic is azon az állásponton volt, hogy az országnak a jelenlegi körülmények között nem szabad aláírnia az EU-val a stabilizációs szerződést.
"Az egyezmény aláírásával végleg elveszítjük Koszovót, mert hátba támadjuk mindazokat az EU-országokat, amelyek a vezető hatalmakkal, s a tagok többségével szembeszállva eddig bennünket védtek az unióban. Hogyan folytassák, ha mi hanyatt vágjuk magunkat a területi integritásunkat, szuverenitásunkat megsérteni akaró szervezet előtt?" – tette fel a kérdést Slobodan Samardzic.
Hogy mi a nyugati forgatókönyv, az már nagyjából tiszta; a válaszlépés, bármi is legyen, a függetlenség kikiáltását nem tartóztathatja föl. Egyre inkább úgy tűnik azonban, mint ahogy Ivan Gasparovic szlovák államfő fogalmazott, hogy
a koszovói problémára nincs igazságos megoldás.
Ezt bizonyítják a blogokban, fórumokon összecsapó szerbek és albánok hozzászólásai is. A BBC egyik tematikus blogján többen is hangoztatták azt az albán álláspontot, miszerint a szerbek azért hagyták el Koszovót, "mert nem tudtak a meggyilkolt albánok megmaradt hozzátartozóinak szemébe nézni". A több mint 200 ezer – nemcsak szerb, hanem például roma – menekült zöme valóban azóta sem tért vissza a nemzetközi felügyelet alatt álló szerbiai tartományba,
ám nem a lekiismeretfurdalás, hanem a félelem tartja vissza őket.
A multietnikusnak nevezett Koszovóban ugyanis a kisebbségek nem érzik magukat bzitonságban. A tartományt az Amnesty International is elmarasztalta, mivel súlyos háborús és egyéb bűncselekmények tömege maradt megoldatlanul a mai napig, és a helyi igazságszolgáltatási rendszer nem is képes az ilyen esetek kezelésére.
A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének állásfoglalása szerint gyakorlatilag kudarcba fulladt az ENSZ azon több éves erőfeszítése, hogy külföldi szakértők bevonásával építse újjá a függetlenségre készülő tartomány igazságszolgáltatását. Esetek százait zárták le bizonyítékok hiányára hivatkozva, csak azért, mert e bizonyítékokat senki nem gyűjtötte össze időben és hatékonyan.
Az AI elemzése szerint az 1999-es koszovói konfliktus idején összeomlott az akkori Jugoszláviához tartozó tartomány igazságszolgáltatása. Jóllehet a délszláv háborús bűnök kivizsgálására alakult nemzetközi törvényszék hatásköre kiterjedt Koszovóra, "világos volt, hogy (a törvényszék)
csak igen korlátozott számú eset tárgyalására lesz képes".
Ezért az ENSZ külföldi bírák és ügyészek bevonásával próbálkozott, a több mint hét éve kezdett program azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sőt, kezdettől fogva olyan mértékben elhibázott, hogy jelentős változtatások nélkül nem szolgálhat mintául az összeomlott nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek nemzetközi elterjesztésére – áll az Amnesty International keddi londoni jelentésében.
Az AI szerint a koszovói ügyészeknek és bíráknak továbbra sincs meg a felkészültségük a nemzetközi jogba ütköző bűnesetek tárgyalására. Az ilyen ügyek kezeléséhez szükséges jogi reformokat még mindig nem iktatták törvénybe, és időpont sincs kitűzve az igazságszolgáltatási rendszer olyan mértékű újjáépítésére, hogy
működőképes legyen külföldi segítség nélkül.
A legszükségesebb reformok mielőbbi bevezetése nélkül súlyos veszélybe kerül az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával megvalósuló, tartós koszovói béke kilátása – áll az Amnesty International londoni állásfoglalásában.
Forrás: MTI / Fazekas László, MTI az APA, az AFP és a DPA alapján