Újabb EU-csúcs valami alkotmányféleségért
2007. június 20. 12:32, utolsó frissítés: 12:29Számos kérdésben már létrejött a megegyezés, ám a lengyelek és britek keresztbe tehetnek. Egy újabb lebőgés kínos lenne, így hosszú vitákra lehet számítani.
Feszültségekkel teli csúcsértekezletet kezd csütörtökön az Európai Unió Brüsszelben: az elvileg kétnaposra tervezett rendezvényen arról kellene dönteniük a tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy milyen dokumentummal váltsák fel az EU alkotmányos szerződését, amelyet a franciák és a hollandok 2005 májusában-júniusában népszavazáson elutasítottak.
Érdekesség, hogy szinte napra pontosan 3 évvel ezelőtt, a 2004 júniusi brüsszeli EU-csúcsértekezleten ugyancsak központi kérdés volt az EU-alkotmány ügye. A kétéves, maratoni tárgyalássorozaton kidolgozott vaskos dokumentumról a fél évvel korábbi, 2003 decemberi csúcson
nem tudtak megegyezni a tagállamok,
s mindenki úgy látta, hogy ezt a kudarcot nem szabad megismételni. 2004 júniusában végül megszületett az egyezség: arra azonban senki sem gondolt, hogy az alkotmányt később éppen Franciaország és Hollandia, azaz az EU két alapító tagja fogja megbuktatni.
A két elutasító népszavazás után hosszú "gondolkodási szünet" (a határozottan integrációpárti Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök szerint több szünet, mint gondolkodás) következett, majd a tagok úgy döntöttek, hogy Németországot, az EU jelenlegi soros elnökét bízzák meg a javaslatok kidolgozásával. Az nyilvánvaló volt, hogy
az eredeti alkotmány immár nem léphet hatályba.
Így azután a vita arról folyik, hogy mi az, amit mindenképp át kellene menteni belőle egy új szerződésbe, mi maradhat ki, s melyek azok a pontok, amelyeknél változtatásra lenne szükség.
A három évvel ezelőtti eseményekkel való párhuzam itt is szembeötlő: akárcsak 2003-2004-ben, az egyik legfőbb kérdés ezúttal újra a szavazati súlyok ügye. A 2003 decemberi csúcs azon bukott el, hogy a lengyelek (és a spanyolok) ragaszkodtak a 2000-ben Nizzában eldöntött rendszer fennmaradásához, amely majdnem annyi szavazatot ad nekik, mint a kétszer népesebb Németországnak - a németek, a franciák, valamint a résztvevők többsége viszont e rendszer megreformálását, az alkotmánytervezetben szereplő
"kettős többség" bevezetését akarta.
Ez azt jelenti, hogy a minősített többséggel eldönthető kérdésekben a határozatok elfogadásához a tagállamok 55 százalékának a támogatására van szükség úgy, hogy ugyanezek az országok egyúttal az unió össznépességének a 65 százalékát képviseljék.
2004 tavaszán azután távozni kényszerült az addigi, konzervatív spanyol kormány, s az utód jóval engedékenyebbnek bizonyult. Így a lengyelek magukra maradtak, s végül beadták derekukat.
Most viszont Lengyelországban is új kormányzat van, s ennek vezetői, a Kaczynski-ikrek az elmúlt hetekben hajthatatlannak mutatkoztak. "Négyzetgyök vagy halál" - mondta egyikük nemrégiben, ezzel arra utalva, hogy Varsó mindenképp kitart saját javaslata mellett.
Azaz, hogy a kettős többség elve helyett egy olyan súlyozási rendszert vezessenek be, amely az országok lakosságszámának négyzetgyöke alapján határozza meg egy-egy tagállam szavazati arányát. A "kettős többség" elve ugyanis
a legkisebb, illetve a legnagyobb
EU-tagországoknak ad kiemelkedő befolyást - a lengyel változat viszont ezt tompítaná, így kedvezőbb helyzetbe hozva a közepes országokat.
Varsó ellenvetései azonban csak a probléma egyik oldalát jelentik - legalább ilyen nagy gond lesz a britek meggyőzése. A néhány napon belül távozó Tony Blair miniszterelnök hétfőn olyan tárgyalási álláspontot ismertetett, miszerint nem fognak elfogadni egy olyan szerződést, amely a brit jogszabályok megváltoztatását eredményezheti.
Nem egyeznek bele semmibe, ami a brit külpolitika és a brit külügyminiszter "helyébe léphetne", nem fogják feladni a jogrendszer és a rendőrség feletti ellenőrzés képességét, s nem egyeznek bele a minősített többségi döntéshozatal felé való elmozdulásba.
Hogyha London kitart emellett, szinte esélytelenné teszi a megegyezést. Ezek összességükben
olyan komoly visszalépést jelentenének
az EU-alkotmányhoz képest, amibe az eredeti szöveget már ratifikált 18 tagállam nyilván nem menne bele.
A német elnökség által elkészített, s kedden a tagállamoknak átadott javaslatcsomag a kiszivárgott hírek szerint nem tesz engedményt a lengyeleknek s a briteknek sem. Ám a megállapodáshoz az összes tagállam hozzájárulására van szükség, így éjszakába nyúló egyeztetésekre lehet számítani, s nem lehet kizárni a kudarc lehetőségét sem.
Mindez annak ellenére, hogy számos kérdésben, például abban, hogy az új szöveg már nem alkotmány lesz, vagy hogy kimaradnak belőle a közös szimbólumok, lényegében létrejött a megegyezés.
A kudarc azonban óriási presztízsveszteséget jelentene az EU számára, ezért elképzelhető, hogy szükség esetén a legvitatottabb kérdésekben
inkább későbbre halasztják a döntést.
Erre lehetőséget teremt, hogy a mostani csúcson csak az alkotmány helyébe lépő új szerződés alapjairól kellene megállapodni, s ennek nyomán a végleges szöveg kidolgozására mindenképp egy kormányközi tanácskozást hívnak majd össze 2007 második felében.
Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő a Bild című német lap szerdai számában már fel is kínálta ezt a lehetőséget, amikor közölte: "jelen pillanatban csak azt akarjuk elérni, hogy vita kezdődjön a szavazati súlyok elosztásáról". Angela Merkel német kancellár viszont néhány napja kizárta azt, hogy a kérdés eldöntését a csúcs utánra hagyják. Persze nem tudni, hogy mindezt nyomásgyakorlásként mondta-e, vagy valóban így is gondolja.
Forrás: MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!