Bizalmi szavazás Gyurcsányról: miért csak most?
S. G. 2006. október 02. 17:26, utolsó frissítés: 16:56Ha a kormányfő annyira #b#szereti a válságmenedzselést#/b#, miért nem vágott bele igazából és azonnal? Két elemző a pannon belpolitikáról és az önkormányzati választásról.
A pénteki bizalmi szavazás a parlamentben rövidre zárná a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése óta tartó krízist, alkalmat adhat a kormányfőnek az önkritikára – értékelte a magyar kormányfő hétfő délutáni bejelentését kérdésünkre Egry Gábor politikatörténész. A szakértő szerint ez a szavazás igazából arra jó, hogy az MSZP és az SZDSZ cáfolhassa az ellenzék sokat hangoztatott tételét, mely szerint az önkormányzati választás lényegében a kormánypolitika értékeléséről szólt.
A bizalmi szavazás kockázatos lépés,
de anélkül nincs kiút, mondja az elemző. Arra a kérdésünkre, hogy a kormányfő miért nem lépte meg ezt közvetlenül a botrány kirobbanása után, Egry azt válaszolta: arra tippel, hogy Gyurcsány és csapata abban bízott, hogy a tévészékház elfoglalása és a sorozatos tüntetések a kormánypártoknak kedvező irányba mozdítják a közvéleményt, és ez jól is jön az önkormányzati választásokra. A szocialisták például azzal számoltak, hogy a megyei jogú városok vezetése fele-felében oszlik majd meg kormány és ellenzék között – ez nem jött össze.
"Mikor nyilvánosságra került a beszéd, már akkor is tudták, hogy a bizalmi szavazás lenne a tényleges, nemcsak kommunikációs szintű válasz. Most annak tipikus esete áll fent, mikor tudjuk, mi a jó megoldás, de inkább halogatjuk, így aztán rosszabb helyzetben végül muszáj lesz megtenni" – válaszolta kérdésünkre Egry. "Most ennek nem ugyanaz lesz az akusztikája, mint lett volna korábban.
A kormányfőnek komoly hitelességi problémája van, az eddigi bocsánatkérő mondatok féloldalasra sikerültek. A parlamenti vitának erősen morális jellegűnek kell lennie, és szerintem elkerülhetetlenek az egyenes, bocsánatkérő szavak. Mindezzel együtt úgy gondolom, Gyurcsány nem maga a probléma, ő csak tünet" – mondja a péntekre beharangozott eseményről az elemző.
"Valószínűleg megszavazzák a bizalmat Gyurcsánynak, ezzel együtt a politikai választóvonalak ugyanolyan élesek maradnak. Viszont a két hete tartó válságot ezzel bizonyos értelemben le lehetne zárni" – mondja Egry, aki szerint a mindennapok szintjén nincs szó krízisről, hiszen a közintézmények normálisan működnek, hanem az amúgy is pesszimista közvélemény a botrány következtében még jobban megundorodott a politikától. Ez a hangulat önmagában is válságot okoz a közéletben
– illetve alkalmas ilyen válsághelyzet fenntartására.
"Ne feledkezzünk meg arról, hogy Gyurcsány rövid, három és fél éves politikusi pályafutásában szinte minden évre esett egy komoly válság, de mivelhogy ő az egyik legjobb válságmenedzser a magyar politikában, ezekből eddig mindig jól jött ki.
Most is az első két napban nagyon formában volt, látszott rajta, élvezi, hogy megint válságkezelhet. A megelőző csapások az ő kedvenc taktikája" – kommentálja a bizalmi szavazás hírét Gavra Gábor, a Hírszerző.hu főszerkesztő-helyettese (lásd keretes írásunkat).
Korábbi kríziseivel, 2003-ban és 2004-ben Gyurcsány azzal nyerte meg magának a szocialista középvezetést, hogy a legádázabb Fidesz-ellenesnek mutatta magát. 2005 júniusában, szintén válsághelyzetben azzal győzte meg őket, hogy ő a záloga a koalíciós együttműködésnek és a választási győzelemnek. De kétségtelenül az "elkúrtuk"-botrány az 1990-es taxisblokád és az 1995-ös gazdasági mélypont után a legkomolyabb válság a magyar politikában – magyarázza Gavra Gábor.
A vasárnap este legnagyobb fordulatának Sólyom László beszédét tartja Egry Gábor is. Erre ugyanis egyáltalán nem számítottak a szocialisták.
"Most, mikor a Gyurcsány-válság természetes módon lecsengőben volt, a Kossuth téri tüntetők egyenesen tragikomikusnak kezdtek tűnni, akkor az államfő újralegitimálta a felháborodást – az a perspektíva szempontjából lényegtelen, hogy a tüntetők egyik jelképe az Árpád-sávos lobogó.
Most a legrosszabb forgatókönyv látszik megvalósulni. Noha igazából a Fidesz egyáltalán nincs helyzetben, Orbán Viktor jó pókerjátékosként blöfföl, mikor szakértői kormányt javasol – ám a szocialisták tudják, hogy ebben maximum 40-50 politikusuk vehetne részt, ez a folyamat a szocialista párt szétzilálódásához vezetne a végén.
Egyelőre nincs jele annak, hogy az MSZP-ben valami erjedés indulna el: tudatában vannak annak, hogy gyors miniszterelnök-váltás nem lehetséges, mert elég nehéz ilyen rövid idő alatt alkalmas embert találni. Tehát Gyurcsány egyelőre valószínűleg marad – mondja Egry Gábor. Az elemző szerint a bizalmi szavazás azért is jó eszköz, mert bármikor előfordulhat, hogy néhány elégedetlen kormánypárti képviselő nem szavaz meg egy fontos törvényt, és egy ellenzéki bizalmatlansági indítvány is
bármikor becsúszhat.
Gavra Gábor abban egyetért Sólyom Lászlóval, hogy súlyos a mostani helyzet, mikor a pártok választási ígéretei egyáltalán nem érintkeznek a valósággal. Ebből a helyzetből az "elkúrtuk"-beszéd korántsem kivezető út, de legalább a betegség tényének elismeréseként el lehet könyvelni, még akkor is, ha zárt körben hangzott el.
Hogyha Gyurcsány annyira kedveli a megelőző csapásokat, miért nem kért azonnal bizalmi szavazást maga ellen? Gavra Gábor válasza: valóban, minimum bocsánatot kellett volna kérnie, a múlttal való szakítás demonstrálására nem kellett volna ismét Veres Jánost jelölnie pénzügyminiszternek. "A dolgok normális menete valóban a rögtöni bizalmi szavazás lett volna. Ha már ennyire jól csinálja a válságmenedzselést, belevághatott volna" – így szól Gavra Gábor kommentárja.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!