Országjelentés: szigorúan ellenőrzött országok
szerk. 2006. szeptember 26. 18:46, utolsó frissítés: 18:46Már biztos, hogy Románia és Bulgária január 1-én csatlakozik az EU-hoz, de a rossznyelvek szerint az elején mintha csak másodosztályra lenne érvényes a jegy.
Az Európai Parlamentben (EP) kedd délután bemutatott országjelentés világosan kijelenti: nem lép életbe a csatlakozás egyéves halasztását jelentő védzáradék. Az EP különben hivatalosan már hozzájárulást Románia és Bulgária felvételéhez, de a képviselők még az ősszel saját jelentésekben is kifejtik véleményüket a két ország csatlakozási folyamatáról.
A jelentést a bővítési főbiztos, Olli Rehn szakértői dolgozták ki. A szöveg jelzi az aggodalomra okot adó területeket, azokat a problémákat, melyeket ha a két érintett ország nem old meg, akkor az EB megteszi a "szükséges intézkedéseket" azért, hogy "az Unió jó működését biztosítsák". A szöveg nem változott a korábban kiszivárogtatott verzióhoz képest:
>> lásd korábbi összefoglalónkat
Bizottsági források szerint a legfőbb szankció, e lépések lényege a támogatási alapok egy részének visszatartása lenne; továbbá mind Romániának, mind Bulgáriának félévente be kell majd mutatnia egy, az előrehaladásokról szóló beszámolót: az első ilyen beszámolót 2007. március 31-én kell leadni; majd a Bizottság tapasztalatairól jelentést készít, amelyet az EP elé terjeszt 2007. júniusában.
A dokumentum szerint, ha az EU az előrehaladást nem megfelelőnek értékeli, a brüsszeli bizottság alkalmazni fogja a csatlakozási szerződésben foglalt védzáradékok egyes elemeit: így például lehetségessé válhat, hogy a jelenlegi tagállamok számára ne legyen kötelező a romániai, bulgáriai bírósági ítéletek, illetve a két ország által kibocsátott európai letartóztatási parancsok elismerése.
A mezőgazdasági alapok felhasználását
szigorúan figyelik majd: az EU által biztosított mezőgazdasági támogatások nagyon komoly arányt jelentenek a bolgár és a román agrárkiadásokban, s e támogatási rendszer megfelelő működtetése a legnagyobb jelentőségű. Ezért meg kell akadályozni a belépés utáni első évek esetleges jogtalan kifizetéseit, s fel kell készülni annak kivédésére, hogy esetleg komoly problémák keletkezhetnek a mezőgazdasági belső piac működésében.
A mechanizmus részleteiről maga a jelentés csak annyit közöl, hogy elegendő időt adnak a két országnak az EU-pénzek megfelelő felhasználásához szükséges munkák elvégzésére, s ha ezt időben megteszik, akkor az EU nem fog fellépni a két ország ellen.
A jelentés kiemeli
az EU-s támogatási pénzeket kifizető ügynökségek, valamint az Integrált Adminisztrációs és Ellenőrző Rendszer (IACS) létrehozása terén elért megvalósításokat. Az IACS miatt a májusi jelentésben fekete pontot kapott az ország, azonban most sincs megfelelő informatikai rendszer, nincsenek munkatársak és hiányzik az irodafelszerelés, az intézményvezetési és -ellenőrzési mechanizmusok kidolgozatlanok.
Ugyanez a helyzet a szintén feketepontos földparcella azonosító rendszer (LPIS) kiépítésével is, így előfordulhat, hogy a fenti intézmények nem működnek majd megfelelőképpen. Az összképet nézve Bulgária jobban áll a mezőgazdasági fejezettel, és a támogatásokat adminisztráló ügynökségek talpra állításával is.
Ami az elhullott állatállomány kezelését (TSE) illeti, Románia előrehaladásokat ért el, azonban jelenleg zajlik a megfelelő rendszer kialakítása. Ami az élelmiszerbiztonságot illeti, valószínű, hogy a disznóhús-embargó a csatlakozás után is érvényben marad, és néha felülvizsgálják azt. A tejiparban is átmeneti intézkedéseket kell bevezetni.
A romániai adóinformatikai rendszer tesztelése sikeres volt, tehát a rendszer időben kapcsolódhat az EU-éhoz.
Ami az igazságszolgáltatást illeti,
az országjelentés pozitív: Románia ezen a téren többet ért el, mint Bulgária. A bíróságok, ügyészségek függetlenségéért felelős Országos Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egységesítette a törvényértelmezés és -alkalmazás szempontjait, szabályozta a bírósági munkaköröket és kötelességeket.
Hátrány, hogy a törvények "teljesen következetes interpretációja minden bíróságon" még nincs biztosítva; és a CSM egyes tagjait összeférhetetlenségi vádak érik. A főügyészség "nem lépett előre", és nem rendezte éves jelentésében jelzett működési hiányosságait.
Az EB elismeri, hogy a főügyészség korrupcióellenes ügyosztálya (DNA) egyre több részrehajlásmentes, korrekt vizsgálatot indít az intézményes keretek "megfelelő felhasználásával" és a egyéb ellenőrző hatóságok hatékony közreműködésével. A jelentés viszont arra figyelmeztet, a nyomozati eljárásokat "visszafordíthatatlanul folytatni kell".
Rendben van
a jogi személyek büntetőjogi felelősségének bevezetése és a pártfinanszírozás szigorítása is. Nincs viszont "világos politikai akarat" arra, hogy a közelmúltbeli pozitív fejlemények így is maradjanak. A parlamentben több próbálkozás is történt a korrupcióellenes fellépés gyengítésére.
A jelentésben az is szerepel, hogy egyes parlamenti erők megpróbálták "lényegesen lecsökkenteni a vagyonellenőrzési hatóság (ANI) jogköreit", és ismételten megkísérelték módosítani az ügyészek kinevezését, illetve leváltását szabályozó törvényt. A jelentés itt nem említi konkrétan egyfelől a Konzervatív Párt (PC) és az RMDSZ kritikáit, illetve e két párt fellépését ANI-ügyben. A nem csúcsszintű, a mindennapi életben megszokott korrupció továbbra is gond – szögezi le a jelentés.
A kisebbségek védelmére csak mérsékelt előrelépés történt
– emeli ki az országjelentést kommentálva Tabajdi Csaba, az EP Külügyi Bizottságának tagja. A kisebbségekről szóló törvényt mindmáig nem fogadta el a bukaresti parlament, de legalább annyi pozitív, hogy a jelentés szerint ezt az EU továbbra is szoros figyelemmel követi.
A szocialista képviselő szerint minden viszonylagos, ugyanis ahhoz képest, hogy az EU képtelen megfelelően kezelni a kisebbségi kérdést, a jelentés legalább megemlíti a kisebbségi törvényt, illetve a romák nehéz helyzetét, a diszkriminációt (például a szászrégeni rohamrendőrség ámokfutásáról lásd Abafája: EP-képviselők a kollektív megtorlás helyszínén c. riportunkat).
Tabajdi érthetetlennek nevezte, hogy többszöri felhívás és tájékoztatás ellenére sem hivatkozik az országjelentés a Bizottság saját korábbi megállapításaira. Ilyen a romániai magyar felsőoktatás helyzete, vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása.
Az Európai Bizottság egészének felelőssége lesz, ha Romániában is visszarendeződés lesz a kisebbségek helyzete terén, mint ahogy az Szlovákiába ma történik. A kisebbségi ügy inkonzisztens uniós kezelése azért is nagy probléma, mert a Nyugat-Balkán országai és Törökország esetében az uniónak
rendkívül nehéz kisebbségi kérdésekkel
kell majd megbirkóznia. Nem világos, hogy világos és egyértelmű normák híján mit kezdünk majd a kurd, az albán, a szerb és más kisebbségek problémájával – kritizál Tabajdi.