Azt sem szavazták meg a BBTE magyar tanárai, hogy szavazzanak
Sipos Zoltán 2006. március 03. 14:15, utolsó frissítés: 12:56A következő lépés az lehet, hogy szervezeti és jogi formát adnak a magyar oktatók közösségének.
Elmaradt a bizalmi szavazás a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatóinak tegnap esti, öt órán át tartó tanácskozásán: 40 résztvevő pártolta volna a szavazást, 22 ellene voksolt, 27-en tartózkodtak. A bizalmi szavazást eredetileg a magyar tagozat vezetősége kérte az oktatóktól a magyar karokat elutasító szenátusi döntés után kialakult legitimitási válságot tisztázandó.
Salat Levente rektorhelyettes még a tanácskozás elején bejelentette: lemond tisztségéről, ha az oktatóknak az ülés folyamán nem sikerül egységes álláspontot kialakítaniuk, mert úgy véli, enélkül nem lesz mit képviselnie.
Az este tíz óra táján véget érő ülés után Salat nem kívánt nyilatkozni arról, hogy milyen további lépéseket tervez. A magyar karokért felelős vezető a napokban sajtótájékoztatót tervez tartani, ahol várhatóan kiderül, lemond-e tisztségéről vagy sem. Csütörtökön még felmerült, hogy
rendezni kell a testület jogi státuszát:
a tegnapi ülés ugyanis semmilyen hivatalos jelleggel nem bírt, így az itt meghozott döntések sem kötelező érvényűek. A helyzetet bonyolítja, hogy a magyar oktatók szervezete csak akkor léphetne fel hivatalosan, ha az egyetem szenátusa elismerné legitim tárgyalópartnerként.
A tanácskozás végéig azonban ez ügyben nem sikerült konkrét cselekvési tervet kidolgozni, mint ahogy az sem dőlt el, hogy a magyar oktatók a magyar karok létrehozását vagy a Bolyai Egyetem megvalósítását szorgalmazzák. Úgy vélték, hogy ebben a kérdésben nem dönthetnek, ezért végül nem szavaztak.
Mindenesetre három fontos nyilatkozatot sikerült nagy többséggel elfogadni: az első arra kéri az RMDSZ-t, vállalja fel az egyetemen belüli önállósodás ügyét. Azt szeretnék, ha a kisebbségi, illetve felsőoktatási törvény révén (ez utóbbinak a parlamenti vitája egyelőre folyamatban) rendeződhetne ez a helyzet.
Egy másik, az egyetem vezetőségéhez címzett nyilatkozatban a magyar oktatók leszögezik, hogy a magyar karok létrehozásával épp
a BBTE megerősítését kívánják elérni
az egyetem „szétrobbantása” helyett, mint ahogy azt a felsőoktatási intézmény hivatalos álláspontja láttatni szereti. A magyar oktatók továbbá szolidaritást vállaltak a magyar karokért kiálló, és emiatt megfélemlített kollégáikkal – a harmadik nyilatkozatban kifogásolják az egyetem vezetőségének önkényuralmi gesztusait.
– A Bolyai Kezdeményező Bizottság stratégiája és célkitűzései nem változtak – értékelt a Transindex kérdésére Hantz Péter BKB-szóvivő. „A BKB-nek a célkitűzése az lesz, hogy mihamarabb megtörténjen az a bizalmi szavazás, amit az oktatók relatív többsége kért. Most, az első körben a BKB addig folytatja munkáját, míg létrejönnek a magyar karok. Aztán addig, amíg az egész magyar felsőoktatási helyzet nem rendeződik” – mondta lapunknak Hantz a BKB nevében.
A kezdeményező bizottság alelnöke az MTI-nek még kifejtette, terveik közt több, román-magyar értelmiségi fórum szervezése szerepel a romániai magyar egyetemi oktatásról. Ha nem oldódik meg a magyar karok ügye, akkor júniusban lobbikörutat szerveznek az Európai Parlamentbe, ugyanakkor az ENSZ elé is elvinnék a szerintük tarthatalan helyzetet.
Úgy tudjuk, hogy a zárt ajtók mögött folyó ülésen a magyar oktatók
ugyanolyan mértékben kritizálták a BKB-t,
mint az egyetem vezetőségében jelen levő és magyar karok létrehozását elutasító oktatók tevékenységét. Többek közt elhangzott, hogy a BKB, amikor a magyar oktatók aláírásait összegyűjtötte, nem tette világossá, hogy milyen célra fogja felhasználni a szignókat.
Magyari Nándor szociológus csúsztatásnak minősítette, hogy a BKB azt állította: a magyar oktatók 83%-a támogatja a magyar karok létrehozását. Ugyanis a BBTE-n összesen 259 magyar oktató tanít, ennek a 149 aláíró csak 57%-a. Ha a konzulenseket kihagyjuk, akkor is csak az oktatók 65%-a szignálta az íveket – fejtegette Magyari.
Mint arról a Krónika beszámol, Kovács Lehel BKB-alelnök szerint mindez azzal magyarázható, hogy az ívekkel eleve nem keresték meg azoknak a karoknak az oktatóit, melyek jelenleg önállóak. Ugyanakkor kihagyták a pszichológia, illetve közgazdasági kar oktatóit is, akik már a kezdetekkor közölték, hogy
nem kívánnak részt venni az akcióban.
„Úgy gondolom, a bizalmi szavazást épp a közösség érdekében szükséges lett volna megejteni” – kommentálta a helyzetet lapunknak Bakk Miklós politológus, aki maga is részt vett a megbeszélésen. „A csütörtöki gyűlés tétje az volt, hogy a magyar oktatók meg tudnak-e szerveződni autonóm közösségként. Ez pedig szükségessé tette volna a belső viszonyok tisztázását, ezen belül azt a viszonyt, ami a vezetők, illetve egyszerű oktatók között létezik.
Következtetésem az, hogy a közösség igényli, hogy az önszerveződés megtörténjék, ugyanakkor látni kell, hogy ennek számos buktatója van, a nehézségek nehezebben legyűrhetők.
A testületnek mindenképp kell adni egy szervezeti formát. Csak ezt követően kerülhet sor azoknak a szabályoknak az elfogadására és előterjesztésére, amelyek ezt a közösséget beépítik az egyetemi szervezetbe. Ekkor elindulhat a magyar tagozat autonómiájának intézményesülése.
Egyelőre azonban az önálló közösség megszervezése az első lépés, és azután következnek azok a jogi konzekvenciájú lépések, amelyek az egyetemi struktúrához való viszonyát tisztázzák” – nyilatkozta.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!