Securitate-átvilágítási törvény: több fényt?
szerk. 2006. február 24. 14:52, utolsó frissítés: 14:38#b#Több iratcsomót#/b# lesz muszáj átadniuk a titokgazdáknak a Securitate irattárából – már ha életbe lép a Ticu-törvény e célú módosítása.
Nagyobb betekintés kapnak a román állampolgárok az egykori politikai rendőrség irataiba, miután a Tăriceanu-kormány elfogadta az erre vonatkozó törvény módosítását. Az 187/1999. számú átvilágítási jogszabályt módosító mostani kormányrendelet lehetővé teszi a Securitate tevékenységének mélyrehatóbb vizsgálatát –
a hivatalos megnevezés szerint "dekonspirálását".
A módosítás lehetővé teszi, hogy többet lehessen feltárni a diktatúra titkosszolgálatánál vezetett iratcsomókból – ez "áttörést" jelent, legalábbis Csendes László, a Securitate irattárát vizsgáló országos tanács (CNSAS) vezető testületének tagja szerint.
A rendelet jelentősen szélesíti a hivatalból átvilágítandó közszereplők, megválasztott és kinevezett közméltóságok és közhivatalnokok, tisztségviselők körét is. Ugyanakkor a módosítás révén korlátozzák a köztisztségek betöltését mindazok számára, akik valamilyen kapcsolatban voltak a Ceausescu-féle titkosrendőrséggel. A kormány által most elfogadott rendelet
kötelezi az egykori Securitate-dossziékat eddig kezelő
állami intézményeket – vagyis a polgári titkosszolgálatokat, a honvédelmi minisztériumot, más irattárakat vagy intézményeket, illetőleg magánszemélyeket –, hogy a jogszabály hatályba lépésétől számított 60 napon belül adják át a CNSAS-nak a birtokukban lévő, a volt politikai rendőrség által kiállított iratokat, nyilvántartásokat, iratcsomókat, fénykép-, film-, video- és hangfelvételeket, informatikai anyagokat, adatbázisokat.
Ezekbe beleértendő az egykori Securitate-tisztek, a titkos állományban lévő személyek iratcsomói is. Ez alól kivételt képeznek a ma is hivatalban lévő titkos állományúak iratai és a nemzetbiztonságot érintő dokumentumok.
Csendes elmondta: a rendelet néhány újdonsággal szolgál az eddigi joggyakorlathoz képest. Most első ízben rendeli el ugyanis, hogy az iratok eddigi őrzőinek és kezelőinek a Securitate-iratcsomókról készült mikrofilmeket is
át kell adniuk a CNSAS-nak.
A titkosszolgálatoktól, főleg a belső elhárítástól (SRI) és a külföldi hírszerzéstől (SIE) eddig megkapott dossziék sok esetben hiányosak voltak, mivel ezek az intézmények eleve megszűrve bocsátották a tanulmányozók és átvilágítók rendelkezésére az iratokat.
Az új szabályozás szerint viszont a CNSAS ezentúl az eredeti iratcsomó teljes állományát tartalmazó fotókópiákat is kézhez kapja. A testület már meg is kapta az első néhány száz dosszié teljes anyagának a másolatait, amelyekből olyan dolgokra is fény derülhet, amelyek eddig "el voltak ásva".
Az eddigi törvények is elvben lehetővé tették az időközben külföldre emigrált román állampolgárok számára a betekintést saját "szekusdossziéjukba" . Gyakorlatilag azonban a külföldre szököttek anyagát rendszerint
állambiztonsági okokra hivatkozva titkosították.
Mostantól viszont széles körű hozzáférést biztosítanak mindazoknak a NATO-tagállamokban és – Románia EU-tagságának pillanatától – az Európai Unió országaiban élő volt román állampolgároknak, akik 1945 és 1989 között Romániában éltek, és a kommunista titkosszolgálat megfigyelése alatt álltak.
Csendes elmondta: a CNSAS eddig hivatalból csak az államfőjelölteket, a képviselő- és szenátorjelölteket, a kormányfőt és a kormány tagjait világította át.
A mostani kormányrendelettel a hivatalból történő átvilágítás ezentúl kiterjed a képviselőház és a szenátus adminisztrációját végző alkalmazottakra, a prefektusokra és helyetteseikre, a polgármesterekre és alpolgármesterekre, az állami közigazgatás helyi hivatalainak vezetőire, a titkosszolgálatok vezetőire és főtisztjeire is.
A sajtó, a politikai pártok,
civil szervezetek vagy bármely magánszemély kérésére átvilágíthatják a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) ügyészeit, az országos vagyonkezelő ügynökség és a közhivatalnokok országos ügynökségének vezetőit, az egyetemek és főiskolák tisztségviselőit, a politikai pártok választott helyi vezetőit, valamint a kulturális intézmények vezetőit is.
Fontos új előírás, hogy bírósági döntéssel elveszthetik tisztségüket azok a választott vagy kinevezett közméltóságok, köztisztségeket betöltők, akik saját felelősségre tett írásbeli nyilatkozataikban letagadták múltbeli kapcsolataikat az egykori Securitatéval.
Csendes László szerint a jóváhagyásra a törvényhozás elé terjesztendő "dekonspirációs" kormányrendelet várhatóan nagy vitát vált majd ki a parlamentben. A jogszabálytervezet elfogadása eddig sem volt zökkenőmentes: a PD és a PNL koalíciós egyeztetésének például áldozatul esett az az előírás, mely feljogosította volna a CNSAS-t, hogy
feltételek nélkül hozzáférése legyen
a politikai rendőrség alkalmazottainak dossziéihoz. Ezt eredetileg a Liberális Párt javasolta. A módosítás után csak azoknak az irataiba kaphat betekintést a testület, akikről még ezelőtt eldönthető, hogy politikai rendőrként, és nem például "sima hírszerzőként" tevékenykedtek a Securitate kötelékében.
A parlamenti vitára előkészített szöveg különben a kormány közleménye szerint "garantálja, hogy nem sérül a politikai rendőrség üldözötteinek joga a magánélethez".
A rendelet miatt nem lepleződhetnek le azok a titkosszolgálati tisztek, akik nem politikai rendőrként működtek – Romeo Raicu, a külföldi hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság elnöke szerint pont ez az előnye a koalíciós vitákon átesett szövegnek.
Ezzel ellentétben
a liberális párti Radu Stroe azt állítja, a mostani szövegváltozat a két párt közti kompromisszum eredménye, ugyanis a cél: biztosítani a szavazattöbbséget a határozat elfogadásához a parlamentben. Stroe úgy véli, az eredeti szöveg sem sértette a nemzetbiztonsági érdeket.
Forrás: BBC, MTI, Gandul
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!