Még nem úszott el 2007, de "azonnali élénk erőfeszítések" kellenek
S. G. 2005. október 25. 19:01, utolsó frissítés: 19:01Halasztotta a döntést a védzáradékról az EB, kiosztva a komoly figyelmeztetéseket.
Noha az országjelentésben továbbra is hangsúlyosan szerepel a lehetőség, a várakozásoknak megfelelően az EB azt hangsúlyozza, a védzáradék alkalmazásáról csak jövő áprilisban vagy májusban születik végső döntés. Az EB-jelentés abból a tavalyi megállapításból indul ki, hogy a csatlakozás politikai kritériumait Románia és Bulgária egyaránt jórészt teljesíti.
Ezzel együtt a korrupció
mindkét állam egyik legsúlyosabb problémája: ha a helyzet nem javul, akkor ez nemcsak a belső piacokat, hanem az EU programjait és projektjeit is veszélyeztetni fogja – szögezi le a bizottság jelentése, hozzátéve, hogy az EB az elkövetkezőkben "külön figyelmet szentel" arra, hogy az uniós alapokat korrekten használják fel.
Magasrangú hivatalok ellen egyetlen ilyen korrupciós jellegű vádemelés sem történt. "Nem erre kaptunk ígéretet" – mondta Olli Rehn, a bővítésért felelős bizottsági tag.
"A törvény hatalmának erősítése a csatlakozás előfeltétele", szögezi le a jelentés, kiemelve, hogy az eltelt egy év alatt bővült a szólásszabadság mindkét államban, Bulgária előrelépett a kiskorrupció, Románia pedig az igazságügyi reform, a kisebbségek integrációja, gyermekvédelem és az ingatlan-visszaszolgáltatás terén.
Rehn Strasbourgban a közleményhez fűzött kommentárjában jelezte, "a kocka még nincs elvetve, a következő hónapokban a reformok végrehajtásának kell a figyelem középpontjában állnia". Végrehajtás, végrehajtás, gyakorlat: ezek voltak a főbiztos utóbbi időben tett nyilatkozatainak kulcsszavai,
vagyis további reformokra
van szükség. Mindkét államnak folytatnia kell a közigazgatás reformját, határozottabban kell fellépnie a nagykorrupció, az emberkereskedelem, szervezett bűnözés a bebörtönzötteket érő sérelmek ellen, illetve javítania kell a szellemi fogyatékosok ellátásán és a roma közösségek helyzetén. (Mint a jelentést fél nappal korábban kiszivárogtató Reuters hírügynökség megjegyzi, Romániában a romák 80%-a a szegénységi küszöb alatt él.)
A jelentést az Európai Parlamentben bemutató Olli Rehn külön hangsúlyozta, hogy mindkét országnak erősítenie kell az adminisztráción, különben nem lesz képes kezelni az EU-s pénzalapokból érkező támogatást.
Súlyos gond, hogy sem Románia,
sem Bulgária határőrizeti rendszere nem felel meg a schengeni kritériumoknak. A jelentés Románia kapcsán azt emeli ki, hogy még mindig nem világos, melyik cég és mennyiért szállítja az integrált határőrizeti rendszert. A kifogások között szerepel a határőrök felkészületlensége, illetve az is, hogy több mint 4500 határrendészeti állás betöltetlen.
Romániának külön erőfeszítéseket kell tennie az online vízumellenőrzési rendszer bevezetésére, és a Fekete-tenger partvidékének határozottabb ellenőrzésére. A jelentés megemlíti, hogy az EU "feketelistáján" szereplő államok közül még mindig nem vezette be Bukarest Moldova Köztársasággal szemben a vízumkötelezettséget.
Ami a további, "komoly aggodalomra okot adó gondokat" illeti,
elsőként a közbeszerzés átláthatóbbá tételét emeli ki Románia kapcsán az EB. A Bizottság szerint, ha itt nem történik előrelépés, az a többi tagállam cégeit hozza hátrányba egy-egy tender kapcsán, és hátráltatja az országot az EU-finanszírozta projektek végrehajtásában.
Ha ez marad a régiben, a strukturális és kohéziós alapokból nem lehet majd finanszírozni romániai fejlesztéseket. Mivel Romániában és Bulgáriában egyaránt erőteljesen dívik a kalózkodás és hamisítás, javítani kell a szerzői jogvédelmen és a határőrizeten.
Ugyancsak jelentős feladatok vannak még az uniós jogszabályok törvénybe iktatásának végrehajtása körül – a Bizottság komolyan aggódik amiatt, képes lesz-e Románia és Bulgária megfelelni a közösségi joganyag mintegy tizedét kitevő szabálytömegnek – mondta erről Rehn.
A decentralizáció kérdésével
is külön foglalkozik a 92 oldalas jelentés. A szöveg elismeri, hogy a benyújtott törvénytervezeteket nézve a kormány gyorsítani igyekszik a központosított állam lebontásán, de továbbra sem világos, hogyan kívánja megosztani egyrészt az intézményi felelősséget, másfelől a pénzforrásokat.
"A jogkörök alsóbb döntéshozatali szintekre való átruházása távol áll a befejezéstől", állapítja meg a jelentés, azt részletezve, hogy a pénzügyi önállóságot az gátolja, hogy a helységek nem bírnak elegendő saját bevételhez jutni. A helyi tanácsok a személyzeti politikát – például fizetésemelést – illetően is állandóan a főváros jóváhagyására kell várniuk – magyarázza a jelentés.
Az EB kiemeli: különösen a mezőgazdaság
területén mutat lemaradást Románia: az agrártámogatásokat fizető ügynökségek még nem működnek megfelelően, nincs integrált ellenőrzési rendszer az agrárgazdálkodásban.
Gyenge lábakon áll az állategészségügy: annyira, hogy a jelentés szerint a két ország megoldatlan problémái aláásnák az EU élelmiszerbiztonsági rendszerét. Románia esetében az állatállomány nyilvántartását, a járványmegelőző intézkedések fontosságát emeli ki a jelentés, hozzátéve, hogy a közegészségügy érdekében speciális intézkedésekkel kéne korlátozni a nem minőségi termelők piacra jutását.
Ami a környezetvédelmet illeti, a romániai adminisztráció egyelőre képtelen rávenni az iparvállalatokat arra, hogy az EU integrált szennyezés-megelőzési és kezelési programját bevezessék. A következmény a határokon átnyúló szennyezés, illetve tisztességtelen piaci helyzet a szabályozást betartó cégekkel szemben.
A bizottsági jelentés az is felrója, hogy a romániai adórendszer informatikai hálózata nem kompatibilis az EU rendszerével. Az EB ezen a téren is "azonnali és kitartó erőfeszítéseket" sürget.
Gazdasági téren a Bizottság nagyjából
elégedett Romániával, de a jelentés szerint a "strukturális reform erőteljes gyakorlatba ültetése" nélkül az ország gazdasága nem tud részt venni az unió gazdasági versenyében, illetve nem tud ellenállni a piaci nyomásnak.
A szöveg elismeri, hogy az adórendszert érintő aggodalmak ellenére Bukarest a 8,3%-os GDP-növekedéssel és az infláció leszorításával jórészt megőrizte a makrogazdasági stabilitást. A jelentés szerint a koherens középtávú gazdaságpolitikai stratégián, a belső fogyasztás felpörgése miatti külkereskedelmi hiányon és a csődtörvényen van még javítani való.
A Bizottság folytatja a két ország felkészülésének anyagi támogatását – erősítette meg a testület. Jövőre Bulgária összesen 545 millió, Románia 1,155 milliárd eurós előcsatlakozási támogatásban részesül.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!