Romatelep négymilliárd lejért
Szin Péter 2001. október 11. 11:22, utolsó frissítés: 11:22Speciális negyedet építtet a romáknak Piatra Neamt városa. A városszéli épületeket kerítés venné körül, és csendőrök őriznék. A képviseloház kedden csonkítva fogadta el a diszkrimináció-ellenes törvényt.
A roma-negyed felépítéséről Piatra Neamt polgármestere és helyi tanácsa döntött. Az épületeket a városszéli Izvorul (forrás) negyedben építenék fel januárig, kerítéssel vennék körbe, és csendőrök őriznék. A környéken jelenleg tyúkfarm üzemel. A város abban reménykedik, így majd ellenőrzés alatt tudja tartani a roma lakosságot.
A polgármesteri hivatal azt állítja: a város négyezer roma lakosa szétverte a rendelkezésükre bocsátott szociális lakásokat, és több százmilliós közköltség-tartozásokat halmozott fel. Hogy a tartozást behajtsák, a romákat erdei út építésére fogják alkalmazni.
Az Izvorul negyedben három csarnokot vásárolt az önkormányzat. Egy csarnokban 28 garzonlakást akar a város kialakítani, az első néhányat még az ősz folyamán át szeretnék adni. Ion Rotaru, Piatra Neamt polgármestere elmondta, az új negyedbe a romák mellé az utcagyerekeket is kiköltöztetnék. Ion Rotaru terve az, hogy a negyedben lakó 150 család számára iskolát, óvodát és élelmiszerboltot is építenek, munkahelyet biztosítanak a romáknak, hogy tudják fedezni napi költségeiket.
Piatra Neamt lesz az első roma-mentes város Romániában, hiszen mindnyájukat a városon kívülre telepítik -- állapította meg Rotaru. A negyedben csendőrségi központ fog működni, mellettük szociális gondozók és városházi alkalmazottak dolgoznak majd. "Munkára lesznek kényszerítve, iskolájuk lesz, muszáj lesz nekik tanulni. Természetes, hogy körül kell keríteni a helyet, ezt a réteget ellenőrzés alatt kell tartani. Mi fegyelmezni próbálunk" -- magyarázta a polgármester.
A romákat senki sem választja el a várostól, a gyermekek a román diákokkal együtt fognak tanulni a Speranta negyedben -- pontosított Gheorghe Dumitreasca polgármester. A biztonsági intézkedések viszont zavarják a jövendőbeli lakókat, szerintük a negyed inkább lágerhez hasonlít. A romák azt mondják, ellenállnak a kényszerű elhelyezésnek.
-- A körülmények nem megfelelők, a közeli Avicola állattelep rendkívül büdös. A gyermekeknek sem jó, ha oda helyezik őket. Mit csinálunk, ha a szemétdomb az ablakunk alatt kezdődik? Az Avicola folyton oda üríti a szemetét. Az egész rosszabb, mint a börtön -- mondják a Piatra Neamt-i romák.
A város a három csarnokot egymilliárd lejért vette meg, és négymilliárdot (kb. 130 ezer dollárt) fektet a szociális bérlakások kialakításába. A romák szerény bért fognak fizetni a helyiségekért, és arra kötelezik majd őket, hogy az áram bevezetéséről egyéni szerződéseket kössenek az Electrica áramszolgálatóval.
Hátrányos kihúzás a diszkrimináció-ellenes törvényből
Lényegétől fosztotta meg kedden a képviselőház a diszkrimináció-ellenes törvényt -- nyilatkozták szerdán az RMDSZ képviselői. A törvényt eredetileg kormányhatározat formájában fogadta el az Isarescu-kabinet. A mostani képviselőházi vitában kikerült a szövegből a kisebbségi közösségekre vonatkozó rész, így a mindenfajta hátrányos megkülönböztetést tiltó törvény csak egyéneket véd, közösségeket nem.
Az RMDSZ képviselői szerint a "közösség" kategóriája nemcsak a nemzeti kisebbségekre, hanem más szempontok szerint hátrányba szorított társadalmi csoportokra vonatkozott volna.
Varga Attila, a képviselőház emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja a Krónika
napilapnak elmondta, hogy ráadásul a szakbizottsági szavazás sem felelt meg a házszabály előírásainak. Ebben az áll, hogy a bizottsági tagoknak fele plusz egy arányban kell megszavazniuk az adott módosítási javaslat jóváhagyását. A diszkriminációs törvény esetében a 22 tag közül 11-en vélték szükségesnek a változtatásokat. "Ez csak a fele, nem a többség " -- mutatott rá a képviselő --, és hangsúlyozta, hogy súlyos szabálysértés történt a bizottságban.
Ha a plénum elé nem elfogadott formában kerülnek a módosítóindítványok, akkor ezek megvitatására csupán az eredeti szöveg megtárgyalása után kerülhet sor, ami változtathat a szavazás eredményén. Ezért az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul.