Az EU-ra hivatkozva vállal felelősséget az igazságügyi reformért a kabinet
szerk. 2005. június 14. 14:56, utolsó frissítés: 14:48Nem valószínű, hogy az előrehozott választás hívei átszavazással akarnák megbuktatni kormányukat.
– Információim szerint az ellenzék talán benyújtja a bizalmatlansági indítványt. Ma csak annyi történik, hogy Tăriceanu kormányfő hivatalosan is bejelenti a parlamentben, hogy a kormány felelősséget vállal az igazságügyi és tulajdonjogi reformcsomagért – tájékoztat Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Az indítvány nyomán akkor bukik a kormány, ha azt a parlament két háza fele plusz egy szavazattal elfogadja. Erre matematikailag nincs esély, ugyanis ez csak úgy következhet be, ha a kormányoldalról is átszavaznak.
Ez már csak azért sem valószínű, mert még az előrehozott választás hívei sem gondolják úgy, hogy a legnagyobb vívmányként beállított törvénycsomag megbuktatásával kéne ezt előidézni – folytatta a képviselő, hozzátéve: ha lesz indítvány, az arról szóló érdemi vita jövő szerdán következik.
Ez az első igazán komoly
próbatétel, amelyen a 2004 novemberében megválasztott, a választási kampányban a PSD korrupt hatalomgyakorlását élesen kritizáló pártoknak át kell esniük.
A kormány megbuktatásához a két Ház együttes ülésén 235 képviselő és szenátor voksára lenne szükség. A PSD-frakciók 156 tagja mellé valószínűleg csatlakozik a Nagy-Románia Párt (PRM) 54 szavazata, az ellenzéknek így további 25 voksot kéne begyűjtenie a függetlenek és a kisebbségek képviselői köréből – e két csoport összesen 37 tagot számlál.
Amennyiben a PRM-ből kizárt alelnök, Corneliu Ciontu köré csoportosult 14 honatyát sikerül a kormányoldalnak maga mellé állítania, ez keresztülhúzza az ellenzék számításait. A kormányzat jelenleg a PNL és a PD 160, az RMDSZ 32 és a Konzervatív (volt humanista) Párt 31 szavazatára számíthat.
_______________________
És mi a tét?
Az igazságügy reformja már csak azért is égető kérdés, mert többek között erre hivatkozva döntött úgy az Európai Tanács és a Bizottság, hogy Romániával szemben védzáradékot alkalmaz. Meggyőző reformeredményeket 2005 végéig kell felmutatni, máskülönben 2007. január 1-jéről 2008-ra tolódik az EU-csatlakozás.
A múlt héten a Bizottság máris figyelmeztető levélben közölte, még az országjelentés elkészülte előtt muszáj a reformmal előrelépni. A csatlakozási szerződés 24., belügyekről szóló fejezetében Románia vállalta: felgyorsítja az igazságszolgáltatás működését, garantálja az ügyészi függetlenséget és kizárja a politikum beleszólását az ítéletekbe.
A legfontosabb vállalás viszont az ún. nagykorrupció hatékony felderítésére és törvényszéki letárgyalására vonatkozott – ez a vállalás érinti leginkább a politikai elitet, így e téren Băsescu elnök hangzatos korrupcióellenes kirohanásai ellenére a gyakorlatban semmi elmozdulás eddig nem történt.
A Monica Macoivei vezette igazságügy-minisztérium a csomagterv részeként három javaslatot nyújtott be, melyek célja az igazságszolgálatás működését függetlenebbé tenni a kormányzatétól.
Eszerint a főügyészt és a korrupcióellenes ügyészség (PNA) vezetőjét hároméves mandátumra az államelnök nevezi ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egyértésével. A törvényszéki, ügyészségi vezetőket nem a CSM meghallgatása, hanem versenyvizsga révén alkalmaznák.
A tulajdonkérdés
végleges rendezésére – 15 évvel a rendszerváltozás után – három törvénymódosítási javaslat és egy új jogszabály hivatott. A reformcsomag főbb elvei: lehetőleg minden, a kommunista proletárdiktatúra berendezkedésével elállamosított ingatlant vissza kell szolgáltatni.
A kártérítés mértékének nincs plafonja; továbbá visszaadandók azok az ingatlanok, melyben jelenleg közintézmények, politikai pártok működnek. Szintén visszajárnak a templomok és egyéb egyházi ingatlanok.
A kártérítés a kormány terve szerint tőzsdén jegyzett értékpapírok révén történne. Amennyiben a törvény életbe lép, az állam 30 napon belül külön pénzalapot létesít az elvett, majd lebontott ingatlanok tulajdosonainak kifizetésére.
A törvénycsomagot
különben azért éri kritika, mert most sem rendezi egyértelműen azoknak a tulajdonosoknak a helyzetét, akiknek ingatlanát a 90-es évek közepéig a lakrészben/épületben lakó bérlők olcsón vásárolták fel.
A bíróságok – noha a Legfelsőbb Bíróság külön útmutatást adott az ilyen ügyekben induló perekre – első- és másodfokon számos esetben a rosszhiszemű bérlőknek kedvezve döntöttek, így a tulajdonosok másodízben is elestek jogos tulajdonuktól.
Az egyik kormánypárt, a PD érintettség miatt csak nagyon húzódozva támogatja a reformot. Sejthetően emögött az áll, hogy az alakulat az Iliescu-féle Nemzeti Megmentés Frontjából (FSN) vált ki, az államosított ingatlanokat jórészt pedig az akkori politikai elit vásárolta fel a 90-es évek elején, mélyen a piaci ár alatt.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!