A hungarofób szurkolók nem érdeklik a diszkriminációügyi tanácsot
S. Z., K. A. 2005. február 03. 12:17, utolsó frissítés: 12:0120 milliárdos évi büdzsé, 32 alkalmazott. Eredmény: mindössze három pénzbírság, 24 figyelmeztetés. A PSD-kormány egykori kirakatintézményének össze kellene szednie magát.
A hivatalos verziók
Tavaly 353 feljelentés érkezett az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz (CNCD) – ezek közül 217-et sikerült megoldani, ami azt jelenti, hogy az ügyek egy részét átirányítottak más hatóságokhoz, illetve megállapították: nem áll fenn, vagy nem bizonyítható a diszkrimináció esete.
Erről a szervezet szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján hallhattunk. Mindösszesen 27 esetben állapított meg az intézmény diszkriminációs helyzetet – az eredmény: 24 figyelmeztetés, három pénzbírság, körülbelül 100 esetet még vizsgálnak.
Négy személynek azért kellett bírságot fizetnie, mert nem adott információkat a vizsgált ügy kapcsán. Újságírói kérdésre Adrian Camărăsanu CNCD-elnök elmondta, büntetőjogi kérdésekben a tanácsnak semmi hatásköre, de Románia így is az élvonalban van, ami a diszkrimináció-ellenes törvénykezést illeti – tegyük hozzá, ebben a szakemberek általánosan egyetértenek.
Önállóan is felléphetnek
A Camărăsanu-vezette intézmény saját hatáskörben is indíthat eljárást és róhat ki pénzbüntetést, anélkül, hogy ehhez bármilyen más intézménytől felhatalmazást kellene kérnie. Mi több, feladata a diszkriminációs helyzet monitorizálása.
A diszkrimináció megállapítása nálunk a bejelentéstől számítva két-három hó alatt megtörténik, az EU-ban bírósági úton kell eljárni, ez hat-nyolc hónapot jelent. De fontos, nálunk kizárólag nem köztörvényes esetekre vonatkozik a tanács hatásköre.
A szervezet a következőképp működik: amikor panasz érkezik, összeül egy héttagú, jogászokból álló igazgatótanács, és eldöntik, hogy vizsgálatot indítanak-e vagy sem. Ha vizsgálódni kezdenek, akkor annak alapján eldöntik, hogy az adott esetben diszkrimináció történt-e.
A nem hivatalos verzió
A bizottság hatékonysága szimbolikus. Arra a kérdésre, hogy tett-e valamit a hatóság annak érdekében, hogy hatásköre a köztörvényes esetekre is kiterjedjen, Camărăsanu nem adott választ.
A tevékenységi beszámoló alapján a tanács nagyon profi a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, de amatőr az itthoni ügyekben. Mint megtudtuk, a tanácsot perli egy rangos hazai civil szervezet, mert annak ellenére, hogy alaposan dokumentáltan jelentettek egy diszkriminációs helyzetet, a tanács mint nem bizonyíthatót, leseperte az asztalról.
A fesztív beszámolót némileg beárnyékolta a Tucă-ügy felemlegetése. Az Antena 1 balkáni ihletésű politikai showmane a tanács beszámolója szerint két ízben kapott figyelmeztetést, ami azért különös, mert az első figyelmeztetést a büntetésnek kell követnie.
A második alkalommal meg is büntették Tucăt kemény ötmillióra (azóta lett egy cikk miatt egy 40 milliós büntetés is), de a jegyzőkönyvet nem tudták kiállítani, mert Tucă nem küldte be az adatait. A rendőrséghez került az akta, ahol annyi ideig maradt, hogy elévült, így a tanács legfeljebb figyelmeztetésként könyvelhette el a bírságot.
Hogyan kell mozgásképtelenné tenni az amúgy is lassú tanácsot? Kell húzni az időt, illetve azonnal meg kell fellebbezni a döntését.
A hokimeccsek esete
Folyamatosan médiatéma, hogy amikor a csíkszeredai Sportklub és a bukaresti Steaua hokicsapat valahol összecsap, a román szurkolók a Afară, afară / cu ungurii din tară! (Magyarok, kifele az országból!) rigmust kiabálják.
Hasonló szurkolói kirohanások esetén a nemzetközik klubok jelentős bírságot kell fizessenek. A Transindex kérdése az volt, tudnak-e az esetről és intézkedtek-e. Válasz: az esetről tudnak, de nem tartozik a hatáskörükbe, mert büntetőjogi ügyről van szó.
Egész másképp vélekedik erről Asztalos Csaba, a CNCD RMDSZ-es tagja. Lapunknak kifejette: szerinte az ügy igenis a tanács hatáskörébe tartozik, amely “nagyon határozatlan ebben a kérdésben”. Asztalos egy időben a tanács tagja és egyik legnagyobb bírálója.
“A tanács ebben a formában
nem működőképes és nem is látja el feladatait” – foglalta össze fenntartásait.
Ha fellapozzuk az újságokat, az álláshirdetésektől a vezércikkekig naponta több száz diszkriminációs esetet lehet egyértelműen bizonyíthatóan dokumentálni. Ennek ellenére a tanács csak angolos diszkrécióval és indiai nyugalommal hajlandó közbeavatkozni.
A tanács ismertsége is alacsony, a lakosság 15% hallott csak róla, a jelzett esetek száma nevetségesen kevés, mint ahogy a 2004-ben kiszabott bírságok is megszámlálhatók Mickey Mouse egy kezén. Jelzésértékű, hogy a tanács honlapja román, angol és francia nyelven készült, romani és magyar nyelvű verzió nem olvasható.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!