"Nem ajánlom újranyitni az EU-csatlakozási fejezeteket"
szerk. 2004. december 14. 13:16, utolsó frissítés: 13:16#b#Nagyon kockázatos#/b# húzás volna, amit Traian Băsescu frissen megválasztott elnök vetett fel, vagyis újratárgyalni egypár olyan csatlakozási fejezetet, amelyek Băsescu szerint rendkívül előnytelenek.
Tavaszra várható a pecsét a csatlakozásra
2005 tavaszán, legkésőbb május elején írják alá a román és a bolgár csatlakozási szerződést. A csatlakozási tárgyalások Horvátországgal április tájékán kezdődjenek – ebben értettek egyet hétfőn az EU-tagállamok brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésén a résztvevők.
Zágrábnak azt a feltételt szabták, hogy az ország teljes mértékben működjön együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel – közölte Bernard Bot, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Hollandia külügyminisztere.
Rövid volna az idő az újratárgyalásra
Egy kérdés kapcsán Bot kijelentette: ha az új román vezetőség valóban újra meg akar nyitni egy vagy több tárgyalási fejezetet, az az ő dolga, de ez nagyon kockázatos lenne a részéről. Bot hozzátette: a maga részéről nem is tanácsolja, hogy Románia ebbe az irányba induljon el.
Ha mégis így történne, akkor Bukarestnek legkésőbb április végéig újra le kellene zárnia ezeket a fejezeteket, figyelembe véve, hogy az EU részéről legkésőbb május elején akarják aláírni a bolgár és a román csatlakozási szerződéseket – figyelmeztetett.
Törökország csatlakozhat, de nem tudni, milyen feltételekkel
Az EU-külügyminiszterek a hét végi EU-csúcsértekezletet készítették elő. A csúcs legfontosabb kérdése Törökország lesz. Bot szerint néhány fontos kérdésben (megkezdik-e a csatlakozási tárgyalásokat a törökökkel, mikor, mik lesznek a feltételek és milyen lesz a menetrend) csak a csúcs hozhat majd döntést.
Ám érzékeltette: az első kérdésben, vagyis abban, hogy Ankara megkapja-e a zöld jelzést, aligha kétséges a válasz.
Bot elmondta: a holland kormányzat jelenleg is folyamatosan konzultál, hogy a török csatlakozási tárgyalások ügyében minden EU-tagállam számára megfelelő közös tervezetet tudjon kidolgozni a hét végi csúcsra.
Népirtottak vagy nem népirtottak?
Ezt követően a törökök térfelén pattog a labda, hiszen nekik kell eldönteniük, hogy az EU álláspontja ismeretében készek-e megkezdeni a tárgyalásokat.
Michel Barnier francia külügyminiszter felvetéséről (arról, hogy Törökország ismerje el az első világháborús örmény népirtást), Bot úgy vélekedett: erről a kérdésről nyilván lesz még szó a későbbiekben, de ez nem feltétele a csatlakozási tárgyalások megkezdésének, nem része az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak.
Büntessék meg a Juscsenko elleni merénylet elkövetőjét
Az ukrajnai helyzetről szólva Benita Ferrero-Waldner, az EU-bizottság külügyi biztosa leszögezte a sajtóértekezleten: ha bebizonyosodik, hogy Viktor Juscsenkót, az ellenzék elnökjelöltjét valóban meg akarták mérgezni, akkor a bűnöst (bűnösöket) bíróság elé kell állítani.
Ferrero-Waldner elmondta, hogy a tagállamok külügyminiszterei jóváhagyták mostani tanácskozásukon az EU szomszédságpolitikájának erősítését célzó akcióterveket. A múlt héten több országgal – így Ukrajnával – is megállapodtak ilyen akciótervekben, de az ukrán terv megvalósítása csak a megismételt elnökválasztási forduló, azaz december 26. után kezdődik meg.
Az Európai Unió tehát megvárja, hogy ezek a választások valóban szabadok, tisztességesek lesznek-e.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!