Kettős állampolgárság: ki kapja meg, s ha igen, akkor miért ne?
összeállította:Sipos Géza 2004. november 16. 17:31, utolsó frissítés: 17:31Ha kettős állampolgárságot kell adni, jobb erről nemzetközi szerződést kötni – többek közt ez áll a magyar külügy bizalmas feljegyzéseiben. #b#Hogyan szűkítsük#/b# a jogosultak körét: a csavaros megoldások közt is csemegéztünk.
A politikusokat és a kettős állampolgárság megadásában reménykedő kisebbségben élő magyarokat egyaránt többé-kevésbé hidegzuhanyként érheti azoknak a szakértői anyagoknak egy-egy megállapítása, amelyek a magyar külügyminisztériumban készültek e kérdéskörről a MÁÉRT ülése előtt.
A lapunk birtokába jutott, 200 oldalas dokumentumcsomagból a legrelevánsabb szempontokat vesszük szemügyre.
A tényállás
Az állampolgárság annak a ténynek a jogi megjelenítése, hogy az egyént szoros kapcsolat fűzi egy adott állam lakosságához – szögezi le a Hágai Nemzetközi Bíróság esetjoga alapján az a szakértői anyag, amely a MÁÉRT állampolgársági szakbizottsága részére készült.
Az összefoglaló felemlíti, hogy a trianoni békeszerződés (1921) 61. cikkelye szerint "a szomszédos országokban élő magyarok elveszítették magyar állampolgárságukat". Egy kibúvó volt – ha az egyén külön igényelte az állampolgárság megtartását és egy éven belül áttelepült Magyarországra.
Joghézag
A párizsi békeszerződés (1947) nem tartalmaz explicit állampolgársági rendelkezéseket, ám hatályon kívül helyezi a bécsi döntéseket, amelyek magyar állampolgárságot adtak a Magyarországhoz csatolt területeken élőknek. "A békeszerződésben a határmódosításokkal érintett személyek állampolgárságának nemzetközi jogi rendezése nem történt meg" – állapítja meg a szakértő.
A szöveg emlékeztet a Velencei Bizottság a kedvezménytörvényről adott állásfoglalására, amely hangsúlyozottan felhívta a magyar hatóságok figyelmét arra, hogy külföldi állampolgárokról "csak a saját területe vonatkozásában alkothat kötelező érvényű rendelkezéseket."
Az Európai Állampolgársági Egyezmény (aláírva 1997 novemberében Strasbourgban, tagja Ausztria, Dánia, Hollandia, Portugália és Svédország, illetve Magyarország és Szlovákia) "egyértelműen elismeri a kettős állampolgárság intézményét, és kifejezetten szabályozza az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket".
A konvenció ugyanakkor kimondja, hogy minden állam saját joga szerint határozza meg, kiket tekint állampolgárainak. Az ilyen jogszabályt viszont más államok annyiban kötelesek elfogadni, amennyiben ez összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal.
De ki kaphat állampolgárságot?
Az egyezmény tiltja a nemzetközi vagy etnikai származáson alapuló diszkriminációt, de elismeri, törvényszerű az a gyakorlat, hogy az államok feltételeket szabnak, amelyek kedvezményeket biztosítanak: ilyen az ország nyelvének ismerete, a származás vagy a születési hely.
A Magyarországon hatályban levő állampolgársági törvény (1993/LV) szerint a leginkább kedvezményes eljárással az honosítható, aki magát magyarnak vallja, akinek felmenője magyar állampolgár volt és legalább egy éve Magyarországon él. A kérelmet kizárólag egyénileg és Magyarországon lehet benyújtani.
Előnyök és hátrányok
Lehetne módosítani úgy a törvényt, hogy a kérelmet külföldön és bevándorlás nélkül lehessen benyújtani. És kicsodák? A szakértői válasz: vagy azok, akik saját maguk valamikor magyar állampolgárok voltak, illetve olyan, akiknek korlátozott fokú felmenője az volt (kizárólag a szülő vagy a nagyszülő).
A jelentés "rövid jogvesztő határidő" beiktatását sem tartja kizártnak – vagyis aki egy adott pillanatig nem kérelmezi az állampolgárságot, véglegesen búcsút mondhat neki.
A szöveg kiemeli, hogy viszonylag szűk rétegről van szó, vagyis ez a megoldás "nem nyitja meg széles kör számára az áttelepülés lehetőségét, a jogvesztő határidő tovább szűkíti a kérelmezők számát" (márcsak azért is, mert Romániából eleve kizárja azokat, akik nem éltek Észak-Erdély területén 1940-44 között – szerk. megj.) Előny továbbá, hogy "nem bátorítja a szülőföld kiürítését".
Kiszámíthatatlanság
További megoldás, hogy a törvény marad a régiben, marad a kötelező magyarországi bevándorlás, de eltörli a jogszabály az egyéves várakozási időt.
Hátrány, hogy a törvénymódosítás ellentétes volna – a diszkrimináció tilalma miatt – az Európai Állampolgársági Egyezménnyel, s a megváltoztatott jogszabály a világon bárhol élő, volt magyar állampolgár összes leszármazottjára vonatkozna, így mégis "meghatározhatatlan számú kérelem benyújtásával lehet számolni".
Mindenesetre az összeállítás melléklete felsorolja, hogy a Magyarországgal szomszédos államok közül kedvezményes honosítást biztosít etnikai alapon és bevándorlás nélkül Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Szerbia-Montenegró és Románia.
Miért jobb szerződni?
A szakértők – inkább sugalmazva, mint kimondva – nemzetközi szerződés megkötését tartják célravezetőbbnek, arra alapozva, hogy a térségben Szerbia-Montenegró és Bosznia-Hercegovina kötött sikerrel ilyen megállapodást.
A szerződés előnye, hogy nem diszkriminálna etnikai alapon, egyéb állampolgársági jogokat és kötelezettségeket is szabályozhatna, mivel csak egy adott országra vonatkozik, nincsenek "világméretű" kihatásai, továbbá ha az adott állam beleegyezik a dologba, elkerülhetők a nemzetközi fórumok előtti viták.
Miért nem jobb szerződni?
Ha a nemzetközi megállapodás feltételül szabja a magyarországi lakóhelyet, akkor a szülőföld elhagyását bátorítaná, illetve a kétoldalú tárgyalások miatt a szöveg végelegesítése és hatálybalépése meglehetősen elhúzódhat.
Ki fizeti a számlát?
Az egyik pénzügyi jellegű hatásvizsgálat "a magyar állampolgárság megszerzését követő, esetleges tömeges hazatéréssel kapcsolatban" leszögezi, hogy a magyar szociális ellátórendszert gyakorlatilag minden "új" állampolgár igénybe veheti. Ugyan a vonatkozó törvények életvitelszerű Magyarországon tartózkodást írnak elő feltételként, de ezt "az eljáró szervek a gyakorlatban nem tudják ellenőrizni".
Érhető, hogy ez a szempont nyugtalanítja a költségvetés összeállítóit, hiszen az állampolgárnak természetszerűen nincs szüksége külön engedélyre munkavállaláshoz. Így "akár egynapos munkaviszonnyal is hozzá lehet jutni több évig folyósítandó ellátásokhoz", például táppénzhez, gyermeknevelési segélyhez stb.
Az egészségügyi ellátások köre sem lehet korlátozott, továbbá az állampolgár nem magyar [nemzetiségű] eltartott közeli hozzátartozói is jogosultak "a legköltségesebb műtétekre".
Tíz- vagy ötszázezer áttelepülővel számolva
A költségszámítások alapja a belügymininisztérium jogi főosztályának adata, miszerint jelenleg 778 ezren rendelkeznek magyar igazolvánnyal. Eszerint a hatástanulmány azzal a feltétellel számol, hogyha 10 ezren, 100 ezren vagy 500 ezren települnek át új jogaikkal élve.
Eszerint 10 ezer fős áttelepülés – minden lehetséges, társadalombiztosítási jellegű költséget beszámítva, beleérve az ideiglenes lakhelyeket is – 4 milliárd forintba kerülne. Félmillió új állampolgár Magyarország területén 137 milliárdos társadalombiztosítási pluszt venne igénybe.
"A kiadásokat csökkentheti az állampolgárság kiterjesztését megelőző, átgondolt, jelentős reform a szociális védelmi, társadalombiztosítási ellátások területén. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a jelenlegi magyar állampolgárok jogosultságát is módosítjuk, szigorítjuk [...], megszüntetve azt a jelenlegi alapelvet, hogy minden Magyarországon lakó személy jogosult az ellátásra". További megoldási javaslat "felülvizsgálni" a lakcímbejelentésről szóló 1992. LXVI. törvényt.
"Nyilvánosan nem lehet ellenezni"
Kovács László akkori külügyminiszternek készült még július elején az a feljegyzés, amely arra készítette fel a tárcavezetőt, hogyan reagáljon arra, hogy a Magyarok Világszövetsége befejezte a népszavazási aláírásgyűjtést.
"Az aláírásgyűjtés lezárulása után a magyar politikai elit (a kormány mellett a legnagyobb ellenzéki párt is) nehéz kommunikációs helyzetbe kerül, mert az állampolgárság megadása inkább az áttelepülésre serkenthet, szemben áll az autonómia-törekvésekkel, ugyanakkor nyilvánosan nem lehet ellenezni a politikai véleménynyilvánítás akár népszavazás útján történő kinyilvánítását".
A kormányzati kommunikációnak visszafogottnak kell maradnia – írja a szakértő. A tanácsot – az utóbbi hónap sokszor vehemens sajtónyilatkozatait tekintve – a Gyurcsány-kabinet nem igazán fogadta meg. Nem kelti a nyugodtság látszatát az sem, hogy a kormány egyre-másra áll elő az állampolgársági ügyet kiváltó egyéb ötletekkel, például a külhoni útlevél vagy a 20 milliárdos extratámogatás ügyével.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!