Iszlám országokéhoz hasonló a román parlamentben levő nők száma
Sipos Zoltán 2004. február 13. 18:09, utolsó frissítés: 18:01Az EU már készíti a pénzt Románia 2007-es csatlakozására, bár ami igazságszolgáltatás reformját illeti, a helyzet az új törvénytervezetek ellenére továbbra is aggasztó – mondta Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor.
A helyhatósági választásokra vonatkozó törvényről, az igazságügy reformjáról, illetve az uniós csatlakozási kilátásokról tartott sajtótájékoztatót ma Eckstein-Kovács Péter. Az EU-csatlakozással kapcsolatban a kolozsvári szenátor elmondta, az EU költségvetés-tervezetében szerepel Románia. A 2007-es, Romániának és Bulgáriának szánt keret nagysága egyelőre még nem nyilvános, azonban hírek szerint jelentős összegű, és egy kitétel szerint ennek az összegnek a kétharmada illeti meg Romániát. Mindez jó jelnek számít akkor, amikor a 2007. január 1-i uniós csatlakozási időpontot az utóbbi időben sokan megkérdőjelezték Brüsszelben – értékelt a szenátor.
A 2007-es dátumot ellenzők – köztük Emma Nicholson, az Európai Parlament Romániáért felelős raportőre – a törvénytelen örökbefogadásokat, az intézményesült korrupciót és az igazságszolgáltatás reformjának késlekedését emelik ki. Ami ez utóbbit illeti, erre vonatkozóan jelenleg három törvénytervezet létezik – mondta Eckstein.
A Romániai Bírák Egyesülete hevesen ellenzi ezeket törvénytervezeteket. A legfontosabb jogszabály a legfelsőbb bíróság szerkezetére és működésére vonatkozó – azonban a kormány váratóan csak ez év szeptemberében fogja a parlament elé terjeszteni. Megbocsáthatatlan, hogy ezt szeptemberre halasztják, mikor az unió annyira sürgeti az igazságszolgáltatás reformját – mondta Eckstein. A szenátor úgy véli, az igazságszolgáltatás az új tervezetek elfogadása után sem lehetne a politikumtól független, lehetőség lenne arra, hogy kormány erős befolyást gyakoroljon.
Kisebbségi szervezetek – csak feltételekkel
Ami a helyhatósági választásokra vonatkozó törvényt illeti, a szenátor megítélése szerint az jobb lett az előzőnél, mivel már nincs alsó részvételi küszöb, így a helyi és megyei tanácsosokat az első körben megválasztják. A nemzeti kisebbségi szervezetek továbbra is indulhatnak a választásokon, amennyiben azoknak van parlamenti képviseletük – hangsúlyozta a szenátor .
Az olyan új szervezeteknek, melyek nincsenek képviselve a parlamentben, illetve annak kisebbségi bizottságában, bizonyos feltételeknek kell eleget tenniük: az adott kisebbség 15 százalékának támogató aláírását kell felmutatniuk (amennyiben ez a 15 százalék több mint 25.000 ember, akkor ez utóbbi küszöb érvényes), ugyanakkor 15 megyéből, megyénként legkevesebb 300 aláírásnak kell származnia. Ez utóbbi kitétellel szemben Eckstein fenntartásainak adott hangot: hiszen vannak olyan nemzeti kisebbségek, melyek csak az ország 1-2 megyéjében élnek, mint például az ukránok vagy szlovákok.
Albánia és Csád közt
A szenátor nem mulasztotta el kiemelni saját módosító javaslatát, miszerint a választási listákon nem szerepelhet egymás után három azonos nemű jelölt – ez a nők esélyegyenlőségét hivatott elősegíteni. Ami a parlamentben levő nők számát illeti, Eckstein elmondta: ha csak a képviselőházba bejutott nők számát tekintjük, a 72. helyen állunk a világ országai közt, valahol Albánia és Csád közt. Ha azonban a szenátust is beszámítjuk, akkor Románia jóval lejjebb csúszik, az iszlám országok közé. A módosítást ugyanakkor az is indokolja, hogy az EU-nak is vannak az EP-képviselőket illetően ehhez hasonló ajánlásai.