Megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Kelemen Attila Ármin 2003. december 14. 17:56, utolsó frissítés: 17:49Formálisan létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szombat délután Kolozsváron, élén Tőkés László püspökkel, aki #b#egyszemélyben#/b# a mozgalom elnöke és tiszteletbeli elnöke is.
Veni, vidi, vici
Összesen 373 küldött – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről 156-an érkeztek – ünnepélyesen megalakította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT). A program nagyobbik részét a Szózat és a Himnusz eléneklése, felolvasás Kós Károly-szövegekből, a nyitó áhítat és a záróáldás, az esküvel szentesített fogadalomtétel, a seregszemle és a vendégek üdvözlő beszédei töltötték ki.
A küldöttek amúgy minden, az ülést elnöklők által benyújtott javaslatot nagyon gyorsan, nagyon egységesen és fegyelmezetten, a legkisebb pissz nélkül elfogadtak. A napirend alaposabb tanulmányozása után talán nem tűnik vakmerőnek a következtetés: a szigorúan fesztív hozzászólásokon kívül a küldötteknek a kézfelemeléseken kívül semmilyen egyéb megnyilvánulási lehetőségük nem volt a plénumban.
Tőkés játékszere?
Minthogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrejött, a kezdeményező testület értelemszerűen felfüggesztette magát. Az EMNT-nek nincs alapszabályzata, a működést az ún. házszabály kódolja. Hogy az EMNT milyen jogi formát ölt, legalábbis ami a napi pénzügyi ügyviteli dolgok bonyolítását illeti, még nincs eldöntve. A távlati cél, hogy az EMNT törvény révén kapjon jogi személyi státust, ami az autonómia intézményesítését szavatoló közjogosítvány lenne. Ennek rövid távon semmi esélye nincs.
A házszabály szerint az “EMNT a Székely Nemzeti Tanács számarányosan kijelölt tagjaiból, valamint a kistérségi fórumokon az autonómia-törekvések képviseletére felhatalmazott küldöttekből áll.” Ez azt jelenti, hogy székelyek és nem székelyek kb. 50-50%-ban vesznek benne részt.
Az Állandó Bizottság (ÁB) tulajdonképpen az EMNT vezérkara, a tanácselnökből, 8 alelnökből és 8 jegyzőből áll, továbbá az SZNT elnöke szavazati joggal vesz részt az ÁB legalább kéthavonta tartandó ülésein. (Ez nyilván kompromisszumos megoldás Tőkés László elnök és Csapó József, az SZNT elnöke között.)
Az elnök, azaz Tőkés feladata a Tanács hivatali szervei feladatainak meghatározása, a belső tagozódásról való rendelkezés és az intézmények vezetőinek kijelölése. Ezzel szemben az alelnökök, ha kell, kijelölik azt, aki az elnököt szükség esetén helyettesíti, a jegyzők pedig felolvasgatnak, szavazatokat számolgatnak – és nagyjából ennyi.
Arról, hogy az elnök mandátuma meddig tart, hogy lehet visszahívni stb. nem rendelkezik a dokumentum, de nem is kell rendelkeznie, mert Tőkés “az általa meghatározott ideig” (idézzük az ülésvezető által kijelentett megfogalmazást) lett az EMNT elnöke.
Röviden: Tőkés László királyhágómelléki püspök, aki egyidőben a szervezet tiszteletbeli és operatív elnöke – méghozzá ameddig csak akar – egyszemélyben dönthet arról, hogy hogyan, kivel, mit és meddig, miközben időnként találkoznia kell az alelnökökkel, akik amúgy is 80-120%-os lojalitással tartoznak neki.
Más verziók
A küldöttekkel folytatott folyosói beszélgetésekben arra a kérdésünkre, hogy mi a szervezeti racionalitása annak, hogy Tőkés László egyidőben elnöke is, tiszteletbeli elnöke is az EMNT-nek, csak kevesen tudtak választ adni. Amúgy a tudósító a következő értékeléseket vehette számba:
1. Tőkés püspök az a személy, aki az intézményépítés kezdeti fázisában egyféle morális fedezet lehet
2. Tőkés püspök az a személy, aki el tudja nyomni a belső feszültségeket
3. Tőkés püspök hónapokon belül visszavonul, amint a nagyon heterogén társaságnak kialakulnak a szószólói
4. Tőkés püspök – mert ez volt a belső politikai alku
5. Tőkés püspök személye által a személyi elvű autonómia és a kollektív autonómia kettős prioritásának integrált kifejezését kapjuk (Toró T. Tibor)
6. Tiszteletbeli elnöki minőségemben én látom el az elnöki funkciókat is (Tőkes László)
Retorika
Nemzethalál, a történelmi egyházak, Trianon, az RMDSZ vezetőinek árulása, Isten, Fidesz – magasabb-alacsonyabb gyakorisággal jól azonosíthatóan ezek voltak a gyűlés motivikus gyújtópontjai. Többnyire ugyanilyen motívumszerű reflex nyomán említették az autonómia fogalmát, ügyét is, gyakran egészen allegorikus környezetben.
Az alakuló ülés demokrácia-deficitje nemcsak a szavazógép idomításában volt lemérhető, hanem a kistérségek szószólóinak tudatalatti elszólásaiban is. Amikor sorra mindenki elmondta, hogy az általa képviselt térségből hányan vannak jelen, amit esetenként néhány lelkesítő szóval is megtoldott, többnyire úgy zárta beszédét, mint egy meghívott: jó munkát kívánok Önöknek! (mert akik most dolgoznak, azok nem mi vagyunk, mi csak szavazunk).
Szilágyi és Toró
A sajtótájékoztatón Tőkés püspököt Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor kísérte. Ez több lehet a véletlennél, a két politikus tudniillik egyféle bársonyos új hullámot képvisel a romániai magyar jobboldalon. Értékelésük szerint az autonómiáról soha nem írtak annyit a sajtóban, mint az utóbbi időszakban, az intenzív tematizálás pedig hozzájárult a fogalom tabumentesítéséhez.
Toró T. Tibor arról beszélt, hogy tavasszal a parlamenti bizottságok elé kerülhet az autonómia-projekt törvénycsomagja, Szilágyi reményei szerint 2007 egy autonómia-beteljesítő év lehet. Mindketten kiálltak amellett, hogy intenzívebb párbeszédet kell elindítani a román féllel.
Nem nehéz belátni, hogy milyen sikerre számíthat – a kormány térfeléről akér alkotmányellenesnek is minősíthető – EMNT-törvénycsomag a bizottsági üléseken, vagy mekkora a román politikusok empátiája választási évben. Mégis Az erdélyi magyarság önkormányzatáról címet viselő EMNT-határozat egy aktívabb autonómia-igénybejelentésre és igény-igazolásra késztetheti magát az RMDSZ-t. A szövegben ez áll:
tudatában annak, hogy az erdélyi (romániai) magyar nemzeti közösség autonómiatörekvései Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását nem veszélyezteti (...) kinyilvánítjuk igényünket a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, a többségben magyarok lakta régiók autonómiája, valamint ezen autonómiaformák törvénybe foglalása és statútumai törvény által jóváhagyása iránt.
Kijelentjük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját a demokratikus jogállamokban használatos eszközökkel, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánjuk elnyerni.
Fontosnak tartjuk az európai regionalizmus elveinek és gyakorlatának alkalmazását.
fotó: ifj. Haáz Sándor
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!