A melegeket, a romákat és a magyarokat utálják a legtöbben
S. G. 2003. október 17. 15:34, utolsó frissítés: 15:34Nem nyújtana autonómiát Székelyföldnek és #b#kiűzné#/b# az országból a melegeket a társadalom kétharmada. Egyharmad gettóba zárná a romákat, és meggyőződése: büntetni kell azokat, akik a keresztény erkölcs ellen vétenek.
A román társadalom előítéleteit és hiedelmeit mérte fel a Gallup szeptemberben a Közpolitikai Intézet (IPP) felkérésére. A most közreadott jelentésből kiderül, miként vélekedik az ország a nemzeti érzésről, hogyan viszonyul a társadalom a nemzeti, vallási kisebbségekhez, a bevándorlókhoz és a melegekhez. A felmérés ugyanakkor a társadalom szinte reménytelen frusztrációját, általános szegénységét is jelzi.
Noha a felmérésből az derül ki, az egész országot reprezentáló minta inkább konzervatív meggyőződésű és kevéssé toleráns a kisebbségek iránt, mégis a megkérdezettek többsége úgy véli, a nemzet fogalmába azok is beletartoznak, akik ugyan Romániában élnek, de nem román nemzetiségűek. Körülbelül 20% azok aránya, akik szerint az együttélő nemzetiségek nem a román (állam)nemzet alanyai. 10% a határon túl élő románságot nem tartja a nemzet részének.
A nemzeti büszkeség népszerű eszme: 10 megkérdezett közül 8 határozottan büszke arra, hogy a román nemzet része és Romániában él. (De jelentősen kevesebben büszkék arra, amit a román nemzet úgy általában megvalósított.) A nacionalista-sovén gondolat – aki román, ne keveredjen más nemzet tagjával, a más nemzetiségűek hagyják el az országot – a lakosság 15%-ának körében népszerű.
Az elutasítottsági toplistát a melegek, a romák és a magyarok vezetik
A kisebbségekkel szembeni a türelmetlenség azért is figyelemre méltó, mert a megkérdezettek 40%-a etnikai-vallási szempontból vegyes környezetben él. A társadalom leginkább a melegeket ítéli el: 40% véli úgy, hogy saját nemükhöz vonzódó nőknek/férfiaknak nem is szabadna Romániában élniük. 37% szerint a homoszexuális viselkedést törvénnyel kéne betiltani.
13% vélekedik úgy, hogy a romáknak nincs semmi keresnivalójuk ebben az országban. A magyarokat 8% nem tűri a határokon belül – igaz, 17% választana magyar nemzetiségű barátot, 15% pedig akár házastársat. Az elutasítottságot tehát toronymagasan a homoszexuálisok vezetik.
Általánosságban a magyarok megítélése nem olyan negatív, mint a romáké – viszont a felmérésből az derül ki, nehéz dolguk lesz a közeljövőben a magyar érdekvédelmi szervezeteknek, ha a nyelvhasználat vagy az autonómia szükségességét akarják elfogadtatni a társadalommal. 81% szerint a magyarok akkor is beszéljenek románul a közhivatalokban, ha az adott városban, faluban többségben élnek.
További erős meggyőződés az, hogy a magyarok ugyan tudnak, de szándékosan nem beszélnek románul (53%). 37% úgy véli, a magyarok soha nem mondanak le arról, hogy ismét Magyarországhoz csatolják Erdélyt. Emellett viszont 45% részben vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy legyen állami magyar nyelvű oktatás. Az autonómia gondolatát 78% elveti.
Születésszabályozást és gettót a romáknak!
Valószínűleg a magyarok nagyobb elfogadottságának köszönhető, hogy a társadalom radikális intézkedéseket csak a romákkal szemben foganatosítana. 50% meg van győződve arról, hogy a romák többsége bűnöző. 38% korlátozná a külföldre utazásukat, 24% állami intézkedést sürget azért, hogy kevesebb roma gyermek szülessen, 20% szerint a romáknak muszáj máshol élniük, mert ide nem tudnak beilleszkedni (vagyis gettóba kéne zárni őket). Emellett 29% támogatja, hogy a cigány nemzetiségű diákok külön iskolai és egyetemi helyekre felvételizzenek.
Az antiszemitizmus
nem a fenti mértékben jellemző a társadalomra, valószínűleg azért, mert a fasiszta-kommunista diktatúrák nagyrészt felszámolták a zsidó közösségeket (és ezért e kérdéssorban 30-35% a 'nem tudom' opciót jelölte meg). 36% részben vagy teljesen egyetért azzal, hogy a zsidóság Isten büntetése miatt szenved – emellett 27% úgy véli, a zsidók eltúlozzák a Holokauszt borzalmait. 29% véli úgy, a zsidóság megbocsáthatatlan bűnt követett el Krisztus keresztre-feszítésével. 23% osztja azt a közkeletű összesküvés-elméletet, miszerint a nemzetközi gazdaságot és a pénzvilágot a zsidóság tartja kézben.
Ami a vallási fundamentalizmust illeti, ez az attitűd viszonylag elterjedt a Gallup-mérés szerint. 52% véli úgy, meg kell büntetni mindazokat, akik eltérnek a keresztény erkölcsiségtől. 45% szerint az a fontosabb, hogy valaki hívő legyen, nem az, hogy emberileg jó-e vagy gonosz. Ugyanakkor a megkérdezettek négyötöde elítéli, ha az egyház beleavatkozik a politikába.
A modernitás előtti korszak világképe
köszön vissza a felmérés számos eredményéből. A megkérdezettek 40%-a szerint a családban a férfi a döntéshozó, 20% szerint a verés a legjobb módszer a gyermeknevelésre. 58% szerint a katonai szolgálat akkor jó, ha kötelező. A társadalom fele egyetért a halálbüntetéssel, ha az elkövetőt súlyos bűncselekményben ítélte el a bíróság. 52% szerint törvényesíteni kell a prostitúciót, 34% szerint az abortuszt a törvény erejével kell korlátozni.
Az erő és a hatalom kultusza iránti vonzalomra utal a felmérés azon eredménye, mely szerint a megkérdezettek 84%-a erőskezű országvezért támogatna, aki "rendet csinálna Romániában". 65% szerint jobban lehetne élni, ha mindenki engedelmeskedne a hatóságoknak. 54% szerint a közrend fontosabb, mint a személyi szabadságjogok sérthetetlensége. 36% támogatja a cenzúrát.
Ugyanakkor több, mint 50% elismeri, mindenkinek joga van ahhoz, hogy életstílusát önmaga alakítsa ki, még akkor is, ha ez a közmegegyezésnek/ízlésnek nem felel meg. A tolerancia határai közé azonban a drogfogyasztók csak részben férnek be: 42% egyetért azzal, hogy aki kábítószerezik, börtönben a helye (45% szerint nem).
Az ismert emberjogi aktivista,
Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság vezetője a felmérés eredményeit bemutató összefoglalóban közölt cikkében azt a következtetést vonja le, hogy a társadalom agresszivitása egyre erősödik. A szakember általános következtetése az, hogy a megkérdezettek körülbelül egyharmada elutasítja és büntetné a különbözőséget, a többség kisebb-nagyobb mértékben intoleráns.
Ez az intolerancia és elutasítás
jellemző a módosabbakkal, gazdagabbakkal szembeni viszonyulásra is. A megkérdezettek többsége az erős államban hisz, de emellett meg van győződve arról, hogy a hatalmon levők nem törődnek semmilyen törvénnyel (80%), a pártok csak arra jók, hogy a politikusok feljebb kapaszkodjanak a ranglétrán (69%), aki valamelyes hatalomra tesz szert, máris lenézi a többieket (84%), a gazdagok általában lenézik a rosszabb sorban élőket (84%), Romániában csak csalással lehet meggazdagodni (67%), a tanult emberek lenézik a többieket (57%).
Szegénység és frusztráció
jellemzi általában az országot – ez is kiderül a felmérésből. A megkérdezettek többsége úgy érzi, életszínvonala csökken. A társadalom jelentős része annyira szegény, hogy alapvető szükségleteit csak nehézségek árán tudja ellátni. Gond az élelmiszer, a gyógyszer, a megfelelő ruházat, a cipő beszerzése, a lakás fenntartása. Ami a társas kapcsolatok ápolását, anyagi biztonságot, tartós fogyasztási cikkek vásárlását illeti, a kilátástalanság még nagyobb. A lakosságnak csupán egyharmada bízik abban, hogy középtávon a jelenlegi mértéknél jobban fog élni.