Két lövésbe halt bele a szerb kormányfõ
2003. március 12. 17:17, utolsó frissítés: 17:17Merényletben gyilkolták meg #b#Zoran Djindjic#/b# szerb miniszterelnököt: két távolról leadott lövés találta el, mikor belépni készült Belgrádban levõ hivatala épületébe. Utódlásáért elkeseredett hatalmi harc törhet ki az országban.
A Reuters szerint mellkasán, az Associated Press szerint hasán és hátán érte Zoran Djindjic szerb miniszterelnököt két lövés ma 12.45-kor. Az 50 éves politikus kórházba szállítása után, a mûtét ellenére belehalt sérüléseibe a katonai akadémia klinikáján. Szemtanúk azt állítják, két gyanúsítottat máris õrizetbe vett a belgrádi rendõrség.
A biztonsági erõk körbezárták és megszállták a kormányépületet. A rendõrség leállította Belgrád belvárosában a forgalmat, a gépkocsik utasait igazoltatják; egy szakállas férfit még keresnek. A BBC információja szerint az orvlövész nagykaliberû karabély- vagy géppisztoly-lõszert használt. A belügy közbiztonsági osztályát vezetõ belgrádi rendõrtábornok csupán annyit közölt, hogy rendkívüli helyzet alakult ki. A kormány rendkívüli válságtanácskozáson ülésezik, az épület elõtt gyülekezik a tömeg.
Djindjic ellen februárban már egyszer kíséreltek meg merényletet elkövetni. Akárcsak Vuk Draskovic volt ellenzéki politikus autóját 2000 júniusában, a miniszterelnök autóját is egy teherautó próbálta az útról leseperni, miközben a belgrádi reptér fele tartott. A Draskovic-incidensben három testõr halt meg, a politikus nem. A február 21-i esetnek áldozata nem volt, a rendõrség elfogta a teherautó vezetõjét. Djindjic a merényletkísérletet "elvetélt kísérletnek" nevezte, mely nem állíthatja meg az ország demokratikus átalakítását.
A bûnözõk a nyerõk
"Ha valaki úgy hiszi, a törvényesség uralmát és a reformokat meg lehet állítani az én eltávolításommal, az hatalmas tévedés áldozata" – idézte Djindjicet a Politika címû napilap. A mostani sikeres merénylet zavaros idõket, a megüresedett posztért való elkeseredett hatalmi harcot hozhat Szerbiára. A Milosevic-rendszer ellen a legelszántabban küzdõ, független Otpor (Ellenállás) mozgalom szerint a merénylet azt jelenti, a "bûnözõk nyerték a szerbiai háborúskodást".
Djindjic minden bizonnyal reformista és nyugatbarát elvei miatt gyûjtött ilyen elkeseredett ellenségeket. A politikus többek között kulcsszerepet játszott abban, hogy az ország a kiadatást tiltó korábbi törvények ellenére átadta 2001 júniusában a hágai nemzetközi bíróságnak a háborús bûnökkel vádolt Milosevicet. A kiadatásnak egyik fõ ellenzõje Vojislav Kostunica volt, aki jelenleg Szerbia-Montenegró elnöke.
A kormányfõt ellenfelei gyakran vádolták azzal, hogy túlságosan széleskörû hatalomra tör, másrészt könyörtelenül igyekszik elbánni politikai riválisaival. A közte és Kostunica között kialakult, szinte már kezelhetetlen ellentét majdnem teljesen megbénította az országra nagyon is ráférõ reformfolyamatot.
"Kicsi Szlobó" a méretes autókat kedvelte
Zoran Djindjic Németországban tanult technokrata volt. Hívei gyakran becézték "a menedzsernek" szervezõi képességeiért, becsmérlõi pedig "Kicsi Szlobónak" hatalomra törõ személyiségéért. Ellenben senki sem vitatta komolyan, hogy jelentõs politikai tõkét bírt összegyûjteni azáltal, hogy vitán felül küzdött Milosevic ellen – másrészt 1,2 milliárd dolláros nemzetközi segélyt szerzett országának a bukott diktátor kiadatásáért.
Ez a segély tette népszerûvé az 1952-ben született politikust az Európa egyik legalacsonyabb életnívóján dolgozó, leszegényedett lakosság körében. Igaz, gyakran gúnyolták a tekintélyes autók és a mutatós öltönyök iránti vonzódásáért. Djindjic a boszniai határhoz közel esõ Bosanski Samac városában született, jugoszláv katonacsalád gyermekeként, de Belgrádban nõtt fel és ott is nevelkedett.
Az 1970-es évek elején a Belgrádi Egyetem filozófia szakának hallgatója volt – ez a tanszék volt a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás egyik melegágya. 1977-ben Heidelbergben szerzett doktori címet. A Milosevic elleni tömegtüntetések szervezésében 1991-tõl vett részt. A Demokrata Párt elnöke 1994-ben lett, a kormányellenes tüntetésekben 1996-97-ben pártjával együtt vett részt. Nõs, két gyermek apja.
A vajdasági magyarok aggódnak
A vajdasági magyarok bíztak Djindjicben, így számukra különösen nagy veszteség a halála. Hosszú ideig tartó, bizonytalan helyzet várható a szerb miniszterelnök, Zoran Djindjic elleni merénylet miatt, ám a változásokat már nem lehet leállítani - mondta a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András az origo-nak, aki szerint a Djindjic által diktált gyors változások sok ellenséget szereztek a kormányfőnek, amit az is bizonyít, hogy néhány héttel ezelőtt is megkíséreltek egy merényletet ellene.
Kérdéses, hogy a leendő szerb miniszterelnök egyben tudja-e tartani a jelenlegi koalíciót, mert ha elvész a többség, akkor új választásokat írhatnak ki. Nagyon nehéz lesz olyan utódot találni, aki Djindjichez hasonlóan elkötelezett és képes is tenni a változásokért - vélte Ágoston
András, aki azért nem tart a visszarendeződéstől.
Markó együttérzését fejezte ki
Markó Béla RMDSZ elnök megdöbbenéssel értesült Zoran Djindjic szerb kormányfő meggyilkolásáról. A Szövetség elnöke méltatta Zoran Djindjicnek a szerbiai demokrácia megteremtésében kifejtett tevékenységét, ugyanakkor hangsúlyozta a szerb kormányfőnek az országa nemzetközi elismerésében játszott szerepét. "A volt szerb kormányfő, akit Európa-szerte a demokratikus értékek elkötelezett híveként tartották számon, munkája nélkül elképzelhetetlen lett volna Szerbia külpolitikájának megreformálása, ezáltal a dél-kelet európai régió békéjének megteremtése" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Hírforrások: Associated Press, BBC, Reuters