Az RT távol marad az RMDSZ kongresszustól
K. A. 2002. december 01. 22:53, utolsó frissítés: 22:30A Reform Tömörülés tegnapi kongresszusának napirendjén nem szerepelt a RMDSZ-bõl való kiválás tematikája, ám színpadi fordulat történt: a küldöttek úgy döntöttek, nem vesznek részt a februári RMDSZ Kongresszuson. Mi ez? Egy szamuráj vakmerõsége vagy egy zen szerzetes bölcsessége? Részletek:
A kocka el van vetve
A déli sajtótájékoztatón a Reform Tömörülés notabilitásai, Toró T. Tibor elnök, parlamenti képviselõ és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselõ még azt nyilatkozták, hogy frakciójuk 288 módosító javaslattal felfegyverkezve jelenik meg az RMDSZ februári, Szatmárnémetiben tartandó kongresszusán. Ehhez képest a délutáni szekcióüléseket követõen a kongresszus olyan döntést hozott, amely még tovább radikalizálja, akár a szakadásig is feszítheti az RMDSZ és belsõ ellenzéke közötti viszonyt.
Az RT-sek 41 igen és 31 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett úgy döntöttek, az RMDSZ kongresszust 1.) nem fogadják el legitimnek, 2.) következésképpen nem vesznek részt munkálatain. Ez nem jelenti az RMDSZ-bõl való kiválást, ám a konfliktus éles kiélezését annál inkább. Arról, hogy a mandátummal rendelkezõ RT-s küldöttek blokkolják-e helyi szervezetük képviseltetését, vagy átadják mandátumukat egy nem RT-snek, sem döntés, sem ajánlás nem született.
A hangulat azt követõen kezdett felhevülni, miután a három, területi alapon összeállt szekció üléseinek raportõrei némileg eltérõ szekció-javaslatokról számoltak be. A szórvány- (Arad, Temes, Brassó, Kolozs egyes részei) illetve Partium (és Kolozs bizonyos részei) frakciók ugyan illegitimnek tekintik a Szatmárnémetiben szervezett kongresszust, mégis a mellett voltak, hogy ennek dacára, mintegy a "legitimitáson kívüliség láncolatát felfüggesztendõ", követelés-csomaggal, egyféle mikro-delegációval és Toró T. Tibor személyében ideiglenes szövetségi elnökjelölttel mégis részt vegyenek. A koncepció szerint az ideiglenes elnök feladata lenne az általános és közvetlen, azaz nem elektoros belsõ választási folyamat megszervezése.
A székelyföldiek álláspontja, amelynek legfõbb szónoka Szász Jenõ, Udvarhely polgármestere volt, illegitimnek, következésképpen az RT számára érdektelennek fogadta el a februárra tervezett RMDSZ-kongresszust. Szász Jenõ szerint a "tisztességgel, következetesen" RT jelmondat és az RMDSZ Kongresszuson való részvétel nem békíthetõ ki. Miután világossá vált, hogy egy diszkrétebb, konszenzuális alapú döntés lehetetlen, a székelyföldiek radikálisabb álláspontja nyert.
Nem lehetett nem észrevenni, hogy több-kevesebb vehemenciával, de Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Mátis Jenõ, Sógor Csaba illetve Borbély Zsolt Attila egy diplomatikusabb, de a médiahatás szerint is mindenképpen hatékonyabb a "megyünk, és ha nincs eredménye, kivonulunk" jellegû változatot preferálták.
Tõkés, a szellemi atya semleges maradt
A Reform Tömörülés küldöttei számára az elsõ számú autoritás Tõkés László püspök, aki a kongresszus második felében jelent meg, és vendégként, azaz nem küldöttként vett részt. Beszédében Tõkés arra utalt, hogy 1993-ban Markó Béla szövetségi elnök elítélte a Neptun-botrány szereplõit, mert a kulisszák mögötti megállapodás-kísérlet a szervezet egysége elleni tettnek minõsült. Beszédéből részleteket idézünk:
"Szervezetünk megosztása bekövetkezett, a veszélybõl valóság lett, a legitim képviselet pedig lassan-lassan felszámolódott és egyetlen preferált RMDSZ irányzat vette át az irányítást. Egy totalitárius egypártrendszer, belsõ pártdiktatúra alakult ki, amire nincs más alternatíva. A hivatalos RMDSZ a konfrontáció helyett a kooperációt hangoztatja. Tegyük fel a kérdéseket: kikkel mûködik együtt az RMDSZ? A státustörvény ellenzõivel kell nekünk együttmûködni? Ezek a mi partnereink, ezek beszélnek diszkriminációról 8o évvel Trianon után? Nastase a partnerünk, vagy Octav Cozmanca a partnerünk? Süllyedhet-e még mélyebbre az RMDSZ, amikor megszavazza a párttörvényt, és Iliescu elnöknek kell a demokráciából példát statuálnia?
Milyen ez az egység, amibe csak a nomenklatúra és a pártklientúra fér bele? Érdekegység, erkölcstelen egység, antidemokratikus, belterjes, szelektív és kizáró. Diktatorikus egység, nem az RMDSZ eredeti egysége, amire felesküdtünk. Van alternatíva, nem kell kitalálni újat, hiszen ettõl az útról tért le az RMDSZ a hatalom igézetébe került megalkuvóinak politikája. Cinkosság legitimálnunk ezt a politikai irányzatot. Politikai irányváltásra van szükség. Nagyon megbosszulja magát a tétovaságunk."
Tõkés, akinek tiszteletbeli elnöki státusának nem tárgyalását az RT-s képviselõk az együttmûködés feltételeként tûzték ki, egy késõbbi felszólalásában, a kongresszuson való részvétel vitájában a következõt mondta:
"Szeretném jelezni, elsõsorban a sajtó résztvevõi számára, hogy az én beszédem nem jelentett állásfoglalást sem a részvétel mellett, sem ellen. Én magam is nehezen tudom eldönteni, hogy mi lenne helyes." Ezzel Tõkés, bár érezhetõen minden autoritása meg volt hozzá, hogy egy fél mondatával eldöntse a vitát, valószínûleg a távolmaradás középtávú következményeinek átláthatatlansága miatt, nem kívánta sem a szimbolikus "nem elmenni", sem a pragmatikus "kár lenne elmulasztani" nézet mellett elkötelezni magát.
Az alternatíva pozicionálása
Az RT kongresszusának zárónyilatkozatában ez áll: "Helyre kell állítani a közösség mûködéséhez szükséges egyensúlyt a politika, a társadalom és az egyház között, egy új Szövetséget kell kötni. Erre vonatkozó javaslatainkat fogalmaztuk meg a Kongresszus által elfogadott Alternatívában." A közösségi érdekképviseltünk reformja -- a polgári alternatíva címû 6 oldalas dokumentum szerint az RMDSZ a mindenkori román kormánypolitika által meghatározott, engedélyezett és irányított kisebbségpolitika eszköze, módszere a Verestóy-féle személyhez kötött, ún. elintézés-politika, forrás-kontrollal kézben tartja a civil szférát. Ugyanez a dokumentum egy újabb explicit elkötelezettség a magyarországi jobboldal, illetve Orbán Viktor irányába.
A belsõ választásokkal kapcsolatban a zárónyilatkozatban ez olvasható: "Mi, a Reform Tömörülés, az új Szövetség megteremtéséhez szükségesnek tartjuk, hogy döntés szülessen az általános, titkos, közvetlen, állóurnás belsõ választások idõpontjáról, az ezt megszervezõ, ideiglenes vezetésrõl, a szövetség megújításának alapelveirõl, a közösségi pénzalapok feletti rendelkezés jogáról, a belsõ választások után összehívandó legitim legfelsõ döntéshozó testületrõl, amely az új Szövetség Alapszabályzatáról és Programjáról dönthet."
Az alternatíva gondolatának pozicionálása a Kongresszus egyféle rögeszméjévé vált, a kommunikációs háborúban tudniillik a Markó-vonal sikeresebben kommunikálta ki, hogy nincs alternatív program, mint az RT azt, hogy lenne ilyen. Hozzá kell tenni, hogy ha egy koherens, részletes, korszerû, empirikus kutatásokra épülõ stratégiát, illetve ennek egy programban leképezett ügyrendjét értünk alternatíván, így nézve kiderül, hogy ilyen dokumentummal nem rendelkezik az RT. Igaz, az RMDSZ más frakciói, így az RMDSZ elsõ vonala sem.
Tulajdonképpen senki sem dolgozott ki megoldásokat a csúcsértelmiségiek politikai szerepvállalásának bátorítására, az újságírók egzisztenciális kiszolgáltatottságának felszámolására, a romániai magyar társadalom informatizálására, vagy éppen a kivándorlás iramának csökkentésére, bár ötletszerûen mind a jelenlegi RMDSZ, mind az RT felismerte a problémák jelentõségét. A meccs -- leegyszerûsítve ugyan -- de elsõsorban a pénzek útjáról szól.
Ki nyert?
A NATO-csatlakozási tárgyalás elkezdésének eldöntése után, az elõre hozott választások egyre fokozottabb evidenciája mellett, az RMDSZ legitimációs krízise feltehetõen komoly nehézséget okozhat a jelenlegi, a mindenkori román hatalommal való együttmûködésben megerõsödött és bizonyos értelemben, ebben az együttmûködésben szocializálódott elsõ vonal számára, hacsak az RT nem bukik meg akkor, amikor demonstrálnia kell intézményesülési erejét. Ez esetben könnyen politikatörténeti kuriózummá válhat.
Az RT aktuálpolitikai helyzete nem csak azért kényes, mert immár tradicionális magyarországi szövetségese ellenzékbe szorult, hanem azért is, mert elemzõk szerint több jele van annak, hogy az MSZP-FIDESZ viszony kevésbé kiélezett, és egyre kevésbé kiélezett lesz, mint akár pár héttel ezelõtt. Persze nem szabad arról az elvi lehetõségrõl sem megfeledkeznünk, hogy az RT elsõ, visszavonhatatlan emancipálódási kísérlete egy önreflexiós folyamatot indíthat el az egyre magabiztosabb RMDSZ-csúcsvezetésben.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!