Hogy ne verjenek át a politikusok?
szerk. 2008. február 05. 17:55, utolsó frissítés: 17:21Miközben Amerika előválaszt, eláruljuk, hogyan veszik rá a jelöltek a szavazókat a voksolásra. #b#Védekezni#/b# itt is legalább olyan fontos, mint szex közben.
A Propagandaelemző Intézet (IPA) 1937-ben jött létre az Egyesült Államokban, és nagy tekintélyt vívott ki magának kritikus szemléletével, amelynek célja a választópolgárok felvilágosítása volt. Tevékenysége 1942-ig tartott. Ezt a listát megalakulásuk évében állították össze, és a mai napig is használható (használják is). Íme a választók megtévesztésének hét alappillére:
1. Megbélyegzés
Az a technika, amikor az ellenjelöltet megpróbálják egy negatív kicsengésű szóval összekapcsolni. Néhány példa ilyen sztereotípiákra: szélsőségesen radikális, nemzetáruló, házasságtörő. Mivel nem szerencsés, ha egy jelölt nyíltan használja ellenfelére ezeket a szavakat, ezt a szolgálatot a neten keringő levelek, netes fórumok, esetleg egy-egy sajtótermék használja helyette. Barack Omabáról az elmúlt napokban olyan mailek keringtek, amelyekben rasszistának és szélsőséges muszlimnak nevezik. A szeptember 11. utáni Amerikában jelenleg ezek a legnegatívabb kicsengésű szavak közé tartoznak. A mailek semi konkrét bizonyítékot nem szolgáltatnak állításuk alátámasztására, de lehet, hogy néhány választó fejében így is megmarad ez a nemkívánatos kapcsolat.
Védekezés: Vizsgáljuk meg a jelölt érdemeit úgy, hogy eltekintünk a megbélyegző jelzőktől – függetlenül attól, hogy igaznak tartjuk azokat, vagy sem – javasolja az IPA.
2. Hangzatos általánosságok
A jelölt hangzatos szavakat puffogtat, amelyek önmagukban is annyira hatásosak, hogy nem szükséges tényekkel alátámasztani a mondanivalót. Szabadság, családközpontúság, összetartozás, általános jólét, demokrácia – ha a politikusnak nincs programja, tervei, nagyon jól jönnek ezek a hívószavak. Ezek a szavak mindenkinek mást jelentenek, de mindenképpen pozitív kicsengésűek, és a választók hajlamosak a saját elképzelésüknek megfelelően értelmezni őket.
Védekezés: az IPA azt javasolja, nézzük meg a mondanivalót, a tervet, ami a jelszavak mögött van. Vizsgáljuk meg, hogy ez a hangzatos általánosságok nélkül is áll-e a lábán.
3. Értékátvitel
Vannak olyan tárgyak, intézmények, amelyekhez erős viszonyulás köt. A jelöltek kiaknázzák ezeket a tárgyakhoz kötődő asszociációinkat. Ez legtöbbször a kampányok vizuális részében jelentkezik: az amerikai jelöltek előszeretettel pózolnak az amerikai zászlóval a háttérben, a romániai jelöltek közül többen az unió csillagait használták a legutóbbi kampányban. Mike Huckabee republikánus elnökjelölt egyik kampányfilmjében egy olyan könyvespolc látszik a háttérben, amelyre a fény kereszt alakban esik.
Védekezés: szemléljük az egyén érdemeit az asszociációk nélkül; vizsgáljuk meg, van-e valós kapcsolat a személy programja, illetve az értékátvitellel eltulajdonított értékek között.
4. Tanúságtétel
Ismerős a jelenet, amikor a reklámblokkban a háziasszony áradozik az új mosópor előnyeiről? Tudjuk, hogy színész, akit ezért fizetnek, mégis hat ránk. Ennél jóval nagyobb tud lenni annak a hatása, ha egy híresség (színész, zenész, sportoló, médiaszemélyiség) áll ki, hogy elmondja, ki a legjobb jelölt. A romániai magyar közéletben nincs nagy gyakorlata ennek a módszernek, hiszen itt maguk a politikusok a legnagyobb sztárok. Annál inkább Amerikában, ahol szinte minden híresség színt vall. Obamát Oprah Winfrey, Clintont Magic Johnson, Huckabeet Chuck Norris támogatja.
Védekezés: tedd fel magadnak a kérdést: miért fontosabb neked Chuck Norris véleménye a sajátodnál? Mivel tud egy sztár többet a társadalmi és politikai kérdésekről, mint te?
5. Egyszerű ember
A politikusok szeretik közülünk valónak feltüntetni magukat, így hozva közel a potenciális választókat. A nép közül való ember első verziója Romániában Petre Roman és pulóvere volt, de Basescu az, aki tökélyre fejlesztette ezt ronda kötött sapkájával és idióta röhögésével. Mitt Romney Amerikában választási kampányfilmjében mosogat.
Védekezés: tekints el a jelölt személyiségétől, és figyelj az üzenetére, programjára.
6. Egyoldalú tájékoztatás
A technika lényege, hogy csak az érem egyik oldalát mutatják be, egyoldalúan tematizálnak. Ez a sajtó esetében különlegesen veszélyes fegyver. A vezető magyar napilapoknál jól megfigyelhető ez a tendencia.
Védekezés: nehéz kiszűrni ezt a technikát, ha nem ismerünk több nézőpontot. A megoldás: több forrásból tájékozódni.
7. A nyáj
Ez az a technika, amely a csordaszellemre épít. Ha mindenki más ezt teszi, miért ne tennéd te is? Az emberek hajlamoabbak az esélyesebb jelöltre adni voksukat, ezért is fontos a közvéleménykutatások szerepe.
Védekezés: ne a támogatók tömegét nézzük, hanem azt, hogy a jelölt valóban a saját érdekünket szolgálja-e.
Ez az a hét propaganda-technika, amelyet az IPA hetven éve azonosított. Természetesen van új a nap altt, azóta újabb technikák is előbukkantak. Ezek közül a félelemkeltés az, amely az utóbbi években Amerikában és nálunk is meghatározó jellegű volt (terrorizmus elleni harc, képviselet nélkül marad az erdélyi magyarság stb.)
Ez ellen a védekezés lényege, hogy eldöntjük, túloz-e a beszélő a veszély nagyságát illetően, mennyire jogos a félelem, amelyet a beszélő okoz, és az általa javasolt megoldás valóban megszüntetné-e a félelem okát. Természetesen itt is is az a legegyszerűbb, ha félretesszük a félelemkeltő dumát, és megnézzük, mit is kínál tulajdonképpen az illető.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!