Az Államok esete egy letagadott genocídiummal
2007. október 18. 11:31, utolsó frissítés: 10:42Egy törökországi támaszpont kulcsfontosságú az iraki és afganisztáni háborúban. Mit tegyünk, ha amerikai demokratákként kellemetlenséget akarunk okozni Bushéknak? #b#Ismerjük el az örmény népirtást.#/b#
Az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van most Törökországra, mint valaha, az amerikai légierő legfontosabb térségbeli bázisa a dél-törökországi Incirlik légitámaszpont, onnan szállít utánpótlást az Irakban és Afganisztánban harcoló amerikai erőknek.
Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága mégis nemrég fogadott el olyan nyilatkozatot, amellyel népirtásnak ismeri el az örmények ellen, törökök által elkövetett 1915-17-es mészárlássorozatot. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök jogosult dönteni arról, hogy legyen-e szavazás a képviselőház plenáris ülésén is egy hasonló nyilatkozatról, s ha igen, mikor.
Pelosi többször is állást foglalt már korábban a nyilvánosság előtt egy ilyen nyilatkozat elfogadása mellett – így feltételezhető, hogy előbb-utóbb szavazásra bocsátja a kérdést. Ezt valószínűsíti az a körülmény is, hogy
jelentős örmény származású közösség él
a demokrata párti házelnök kaliforniai választókerületében.
Az amerikai kongresszus gyakran fogad el nyilatkozatokat történelmi kérdésekről. Ezeknek nincs semmiféle jogi kényszerítő erejük, sem gyakorlati következményük, ezért általában nem is váltanak ki éles reakciókat külföldön.
Ankara azonban nagyon érzékenyen reagál az örményekkel szemben elkövetett első világháborús kegyetlenkedések ügyében minden elítélő állásfoglalásra.
A befolyásos török nacionalisták rendszerint kemény ellenlépésekre sarkallják a mindenkori ankarai kormányt minden olyan ország és szervezet ellen, amely népirtásnak minősíti a történteket. Törökországon belül gyakran alkalmazzák a népirtást tényként elismerő állampolgárokkal szemben a büntetőtörvénykönyv 301-es cikkét, amely
büntetni rendeli "a nemzet megsértését".
A népirtás emlegetéséért Orhan Pamuk Nobel-díjas írót is majdnem bíróság elé állították, ám végül a perre nem került sor.
Több százezer – egyes becslések szerint 1,5 millió – örményt öltek meg az Oszmán Birodalom területén az első világháborúban, 1915 és 1917 között. Török történészek és politikusok tagadják, hogy népirtásnak minősíthető eseménysorról lenne szó.
Egyrészt túlzónak nevezik az örmény áldozatok számára vonatkozó becsléseket, másrészt pedig polgárháború és éhezés áldozataiként tüntetik fel az adott időszakban tömegesen elhunyt örmény keresztényeket.
Ankara szerint az Oszmán Birodalomban élő örmények összejátszottak a háborús ellenséggel, Oroszországgal, ezért fordult ellenük a muzulmán török lakosság haragja. Hangoztatják, hogy az örmények sokaságának halála részben a muzulmán török és a keresztény örmény lakosság közti villongásoknak, részben pedig a világháborúban általános éhezésnek volt a következménye,
nem pedig államilag szervezett mészárlásnak.
Eddig 22 állam hivatalosan elismerte népirtásként a történelem e gyászos fejezetét. George Bush amerikai elnök és kormánya azonban határozottan ellenez minden olyan lépést, amely árthat az Egyesült Államok és Törökország szoros szövetségesi kapcsolatainak, különösen most, amikor Washington annyira rá van utalva Ankara segítségére. Miután nem tudta megakadályozni a külügyi bizottság nyilatkozatát, mindent megtesz, hogy legalább a képviselőházi nyilatkozatnak elejét vegye.
Robert Gates védelmi és Condoleezza Rice külügyminiszter felajánlotta a képviselőház tagjainak, hogy bizalmas tájékoztatón ismerteti egy ilyen nyilatkozat "nemzetbiztonsági kockázatait".
Közös levelükben emlékeztették arra Pelosit, hogy az amerikai személyi ellátmány hetven, az üzemanyag 30 és a páncélozott járművek 95 százaléka török területen át érkezik Irakba, és kérték a képviselőház vezetőjét, hogy ne bocsássa szavazásra a nyilatkozat szövegét.
Ankara is megtesz minden tőle telhetőt egy ilyen képviselőházi nyilatkozat elhárításáért. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő már készül az esetleg szükségessé váló válaszintézkedésekre – adták az amerikai képviselők értésére Törökországból diplomáciai csatornákon keresztül.
Egemen Bagis, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) alelnöke, Erdogan külpolitikai tanácsadója emlékeztetett arra washingtoni látogatásán, hogy
a francia katonai repülőgépek nem használhatják a török légteret,
amióta Franciaország hivatalosan is örmények elleni népirtást emleget. "Képzeljék csak el, mit jelentene az Egyesült Államoknak, ha Törökország megvonná tőle az Incirlik támaszpont használatának jogát" - fenyegetőzött kendőzetlenül.
Január óta a demokrata pártiak vannak többségben az amerikai képviselőházban, és ők általában támogatják az örmények elleni népirtás elismerését. Talán elvi okokból, talán azért, mert – mint egyes elemzők feltételezik – annyi kellemetlenséget akarnak okozni a Bush-kormánynak a jövő évi elnökválasztás előtt, amennyit csak lehet.
Mindenesetre a meggyengült Bush-kormánynak, amely megfeneklett az iraki háború mocsarában, és amelyet az amerikai lakosságnak már csak alig harminc százaléka támogat a közvélemény-kutatások eredményei szerint, igencsak korlátozottak a lehetőségei a képviselőházi szavazás befolyásolására. Világosan jelzi cselekvőképességének szűk határait, hogy még saját republikánus pártjának több képviselője is a nyilatkozat elfogadására szavazott a külügyi bizottságban.
Forrás: MTI/AP/AFP