Forgatókönyvek RMDSZ vs. Tőkés választási futamra
Kérdezett: Kiss Botond István 2007. szeptember 11. 14:32, utolsó frissítés: 13:31Milyen esélyekkel indulnak a felek a novemberi EP-választáson és milyen kimenetele lehet a magyar párt és egyéni jelölt mérkőzésének, illetve miként alakul a romániai magyarok választói magatartása? #b#Szász A. Zoltán#/b#-interjú.
Mit jelentett volna a pluralizmus szempontjából, ha létrejött volna a választási egyezség Markó Béla és Tőkés László között?
Szász A. Zoltán politológus, egyetemi tanár: – Az egyezség jelenthetett volna egy első lépést. Mivel ez nem következett be, sokkalta hosszasabb építkezésnek nézhetünk elébe, mint egy pozitív fejlemény esetén. Személy szerint természetesen a megegyezést tartottam volna pozitív fejleménynek, nem az egymás elleni versengést. A versenynek viszont még mindig lehetnek pozitív hozadékai, de ez egyelőre a jövő zenéje.
Ezek után asztalhoz fog-e még ülni Markó Béla és Tőkés László?
– Az angol közhely úgy tartja, “politics makes strange bed fellows” – a politika fura hálótársakat szül. Ennek a logikának mentén nem kizárt, hogy Markó Béla és Tőkés László tárgyalóasztalhoz ül, illetve távlatokban kiegyezik egymással. A jelenlegi helyzet egy hosszabb folyamat stációja vagy pillanata – éppen ezért a jövőben számolni kell egy olyan lehetőséggel, hogy a tárgyalások egy másféle irányt vesznek fel. Szerepet játszhatnak ebben a külpolitikában és román belpolitikában tapasztalható hirtelen fordulatok is.
Nagyon sok tényező befolyásolhat két szereplőt abban a tekintetben, hogy miként viszonyulnak egymáshoz, illetve hogy viselkednek majd egymással a jövőben. De egy további tárgyalást vagy későbbi megegyezést annak ellenére sem tartok kizártnak, hogy a két szereplő között tagadhatatlanul elmérgesedett a viszony. Ennél azonban sokkal erősebbek a kényszerek – más kérdés, hogy pillanatnyilag senki sem látott elég erős kényszert ahhoz, hogy nyélbe üsse a kiegyezést. Tőkés László valószínűleg úgy érezte, a megegyezés nem válna az előnyére.
Változott-e az RMDSZ korábbi helyzete azáltal, hogy a novemberi EP-választásokon kihívóra talált Tőkés László személyében?
– Választások vonatkozásában az RMDSZ helyzete gyengült azáltal, hogy van egy viszonylag széles társadalmi támogatottságot élvező kihívója – ez egyértelműen elvon majd voksokat az RMDSZ-től. Kérdés marad, hogy mennyit veszít a párt. Megtörténhet, hogy szavazatveszteség miatt az RMDSZ esélyei számottevően csökkennek vagy pusztán a másik jelölt kerül be az Európai Parlamentbe.
Távlatilag ez a választási verseny nagyon fontos megmérettetés, és jó alkalom a potenciális RMDSZ-ellenzéknek, hogy lássa: mekkora a választói támogatottsága.
Amennyiben azonban a két fél igazán okos lenne, verseny közben is paktumot köthetne, nyilván ez a jelen körülmények között kevésbé valószínű. Kampánymenedzsment kérdése, hogy oly módon oszoljanak meg a szavazatok, hogy az mindkét fél bejutását segítse – ezt nagyon nehéz lekommunikálni, bár nem elképzelhetetlen.
Hogyan befolyásolja a Tőkés és RMDSZ közti versenyhelyzet a romániai magyarság választói magatartását? Serkenteni fogja a részvételt, vagy az ellenkampány következtében várhatóan csökken a részvétel?
– Amennyiben a Tőkés Lászlót támogató szervezetek úgy gondolják, a püspöknek kutyakötelessége egyedül indulnia, akkor ezek meg fognak jelenni és minden bizonnyal a független jelöltre fognak szavazni.
Hasonlóképpen bízom abban, hogy a megveszekedett RMDSZ-támogatók széles körben a magyar pártra voksolnak majd. Ha a légkör a politikum és választók körében valóban annyira ellenséges, amennyire ezt a tárgyalások mutatni látszanak, abban az esetben szerintem a részvételi arány megnövekedésével számolhatunk.
Tehát ha minden magyar választópolgár annak érdekében megy el szavazni, hogy az általa támogatott jelölt kerüljön be, ebből nyilván csak jó származhat.
Sokkal kevésbé tartok valószínűnek egy olyan forgatókönyvet, mely alapján a fejlemények hatására a két oldal összefog – kérdés, hogy hányan pártolnak egy olyan egységet, mely az RMDSZ-t és ellenzékét egy ernyő alatt látná. Nem kizárt, hogy az egységpártiak kisebbségben vannak.
Ellenben sokat számít majd a választópolgárok politikai hozzáállása: egyrészt az ösztönzés “hogy menjünk el”, másrészt, hogy mekkora érdeklődést fog kiváltani Románia-szerte az EP-választás; nem elhanyagolható körülmény például, hogy adott esetben a pártok támogatottságuk növelése érdekében milyen kampányt folytatnak.
Sok múlik viszont az erdélyi magyarságot megjelenítő és a jelenlegi választási versenyben megméretkező két félen. Tulajdonképpen a választói magatartás alalkulása egy sokváltozós kérdés.
Fennáll annak az esélye, hogy azok a szavazók, akik eleve megegyezést vártak a két féltől, csalódottságuk miatt tartózkodnak majd a véleménynyilvánítástól, illetve “kivonulnak”?
– Megtörténhet, azonban túlontúl nagy veszteséget nem látok abban, ha megcsonkul a képviselet. Ha ez bekövetkezik, minden bizonnyal a felek számára intő jel lesz, egyike azon a kényszerítő körülményeknek, mely asztalhoz ültetheti a tárgyalófeleket. E tekintetben sok minden történhet, és mindkét fél sokféle jelzést kaphat arról, hogy mit is akar az erdélyi magyar választópolgár.
Mennyi esélye van külön az RMDSZ-nek és külön Tőkés Lászlónak az EP-be való bejutásra?
– Ennek megállapításához ki kellene számolni, hogy milyen lesz a részvétel, valamint hány szavazat kell egy képviselői hely megszerzéséhez. Hárommillió szavazat nagy valószínűséggel összegyűl, tulajdonképpen országos viszonylatban többet fog produkálni Románia. Általában 9-10 millió szavazat szokott összejönni az országos választói névjegyzékben szereplő 16 millióból. Durván számolva Tőkés Lászlónak 50 százalékos esélyt jósolok, az RMDSZ-nek ennél sokkalta nagyobbat.
Ha egy fogadóirodában játszanék, akkor a Tőkés vs. RMDSZ tétet 2:1-es kockázattal tartanám az RMDSZ javára. Tulajdonképpen kétszer jobbnak ítélem az RMDSZ esélyeit, mert úgy vélem, nem vesztett még választói támogatottságból annyit, hogy megforduljon ez az eredmény.
Számolni kell viszont azzal, hogy a püspök politikus által összegyűjtött 140 ezer aláírás adott esetben nem jelent-e 250 ezret a valóságban. Ha ez fennáll, az RMDSZ esélyei nagy mértékben megcsappannak. Jelenleg sem aláírásgyűjtésnek, sem közvélemény-kutatásnak nem volt alkalma mérni a népszerűséget, éppen ezért legjobb esetben is csak találgatásokba lehet bocsátkozni – ezek távolról sem ellenőrizhető eredmények.
Milyen kapcsolat várható a közeljövőben a két oldal között, ha mondjuk az RMDSZ és Tőkés is elbukja a választásokat?
– Ez megintcsak a két fél egymás irányába tartó közeledésének lehet a kényszerítő körülménye. Nem mindegy azonban, hogy a felek milyen eredményre mérkőznek – adott esetben az RMDSZ úgy bukhatja el a választásokat, hogy a két vagy egy képviselői helyhez pár ezer vagy pár tíz ezer szavazat hiányzik, amit történetesen Tőkés László von el.
Megtörténhet, hogy Tőkés László, miközben megveri az RMDSZ-t, nem tud mit kezdeni az elvont szavazatokkal, mivel ezek nem lesznek elegendőek egy mandátumhoz. Ha ez a két szélsőséges eset bekövetkezik, valamelyik fél nagyon fog haragudni a másikra. Az elképzelhető legkellemesebb forgatókönyv egy döntetlen mérkőzés, mely során az RMDSZ és Tőkés László is a maximumot futja. Az 1:1 vagy a 2:1-es arány is elképzelhető, ha mindkét fél jól mobilizál és a román választópolgárok részvétele kisebb lesz. Esetleg bekövetkezhet, hogy az etnikai részvételi arány nagyobb lesz, mint az országos átlag.
Egy 2:0 az RMDSZ vagy akár Tőkés László javára további jó eredmény lehet. A legutolsó jó forgatókönyvet az jelentené, ha a két versengő fél között az erőviszonyok kiegyensúlyozottak lennének, mivel ez mutatná legjobban az összefogás szükségességét. Hogy egyik fél sem jut be, vagy valamelyik súlyosan megveri a másikat, az a lehető legrosszabb szcenárió. Amennyiben ez a számítás következik be, mélyíteni fogja az ellentéteket, és semmi jóra nem vezet. Ha egyensúly van – bármi is legyen ennek az egyensúlynak a helyekben kifejezhető mértéke – az mindenképpen az erdélyi magyar választópolgár javát szolgálja. A verseny ilyen jellegű kimenetele egyértelművé tenné az egységes fellépés szükségét.
Az egyensúly lehet viszonylagos egyensúly – ennek nem kell mindenképp 1:1-es eredményt jelentenie, hanem eszerint egyik félnek sincs számottevő és egyértelmű fölénye. A végső eredményt pedig csak a választók tudják elmondani, ha eljön az ideje.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!