Orbán Magyarországon, Tőkés Erdélyben akar reformot
Kiss Botond István 2007. július 21. 18:22, utolsó frissítés: 18:14Orbán szerint Magyarországon az új jobboldalnak egyértelműen szociálisnak kell lennie. Autonómia helyett autóvezetéssel foglalkozik az RMDSZ – mondta Tőkés, #b#akinek egy Lexus külön is fáj#/b#.
Európában egy új szellemi korszak kezdődött és egy új politikai mozgalom van kibontakozóban – indította mondanivalóját Orbán Viktor Fidesz-elnök, a 18. Tusványosi Szabadegyetem szombati, Erős Európa. Erős közösségek, című Tőkés Lászlóval közösen tartott záróelőadásán.
>> Ernyőerdőben kalapvirágok: túlélőkészlet Orbán-koncertre
A Fidesz elnökének nagyívű előadása évek óta a szabadegyetem záróshow-jaként működik. A legnagyobb ellenzéki párt elnöke rendszerint hazaüzen –tusnádi beszédei szinte mindig politikai viharokat kavarnak Magyarországon. Tavaly júliusban a "politikai hazugságokat" ítélte el éles hangon a pártelnök, 2005-ben pedig azt fejtegette, hogy a balodalnak Magyarországon "nemzeti fordulatot" kellene végrehajtania, de "genetikai vagy inkább történelmi meghatározottságai miatt ennek esélyei csekélyek".
– Nyugat-Európa és Kelet-Európa generációi teljesen másként
tapasztalták meg a ’60-as évek ellenforradalmi diáklázadásait – indította idei összefoglalóját Orbán Viktor.
Míg Európa keleti felén a’68-as prágai tavaszt megtorolta a szovjet uralom, addig a nyugati államokban, ahol társadalmi szabadság és politikai szabadságjogok léteztek, az egyéni szabadság korlátozása ellen léptek fel. Ez a forradalom, és a „professzorok éppolyan vének vagytok, mint a kultúrátok” logika azért volt illuzió, mert ledöntött minden korábbi kulturális hagyományt és értéket – szemléltette Orbán.
\
Mára a ’68-as szabadságszellem okafogyottá vált. Európában a pártok ráébredtek arra, hogy új társadalmi szerződésre van szükség, vagyis a hagyományos kultúra beépítésére az európai politikába. Ez a szellemi, politikai áramlatbeli változás azonban Magyarországon elmaradt – állapította meg a volt miniszterelnök.
Ezért kell meghirdetni az új jobboldal programját Magyarországon, amely felvállalja a „plebejus”, sokszor polgári térfélről is megkérdőjelezett szociális politikát – vélte a fideszes pártvezér. Orbán szerint egy olyan új politikai entitásra van szükség a magyar politikai palettán, amelyet nemzeti, demokratikus, versenypárti, de szociális is – és megvédi attól a magyar társadalmat, hogy a haszonszerzés szabályai alapján működjön.
A jobb-bal hagyományos politikai felosztás mára megbukott, radikális szemléletváltásra van szükség az új jobboldal programja elfogadásához. Az új jobboldalnak a magyarországi szegénykérdéssel kell foglalkoznia – fejtette ki előadásában a Fidesz elnöke. A határon túli magyar politikát illetően Orbán elmondta, vissza kell állítani a kárpát-medencei együttműködés korábbi formáit és támogatási rendszereket, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) és Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉ), amely a nemzeti érdekvédelmet szolgálta korábban.
Az új jobboldal pártja Magyarországon nem olyan alakulat kíván lenni, amelyik a következő választáson nyerni akar, hanem begyökerezik a magyar pártrendszerbe, és a brit vagy más nagy nyugat-európai pártok modelljére 30 év múlva is létezne Magyarországon – fejtette ki a Fidesz-elnök.
>> Orbán Viktor one man show – a 2006-os beszéd >>
>> A helyi közönség szájíze szerinti kampánybeszéd Orbántól – a 2005-ös beszéd >>
Tőkés: ne mondják meg az egyházaknak, hogy politizáljanak-e vagy sem!
Az egyház mindig is politizált, továbbra is politizálni fog – ez volt Tőkés László református püspök, egyelőre független EP-jelölt szombati, Orbán Viktorral közösen tartott előadásának vezérfonala. „Badarság arról beszélni, hogy az egyház nem politizál, ez egy ócska kommunista megfogalmazás” – így Tőkés. A püspök szerint az RMDSZ EP-jelöltlistájáról döntő SZKT-n Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke, "zsarolással" vádolta az erdélyi egyházkerületeket, amiért Tőkés pártlistára való felvételére szólították fel a szövetséget.
A püspök-politikus elmondta, általános jelenség Európában és Romániában, hogy az egyházakat vissza akarják szorítani a magánszférába, ahelyett, hogy elismernék azok társadalmi szerepét.
Ezért helyre kell állítani a társadalmi funkciókat; a három fő társadalmi alrendszer, egyházi szféra, politika, és civil társadalom számára biztosítani kell eredeti funkcionális helyüket a társadalom egészén belül. Ez úgy érhető el, ha ezek függetlenek egymástól, és nem próbálják meg száműzni egymást – hangúlyozta Orbánnal való közös előadásán Tőkés.
„Mi ahhoz képest a mai egyházak RMDSZ ügyekben való felszólalása, hogy Márton Áron katolikus püspök ’45-ben az erdélyi elcsatolt területek ügyében szólalt meg?” – kérdezett rá az egyházfő. Az egyház szellemi egyéniségeinek mindig is megnyilatkoztak politikai ügyekben. Politikai válságok idején ezeknek fel kell emelni hangjukat – nyilatkozta szombati előadásán Tőkés.
„Románia csak földrajzilag csatlakozott
az Európai Unióhoz, attól még balkáni marad. Ha Románia nem lábal ki a kommunista bolsevik/balkáni magatartásból, nem csatlakozik Európához. Ha így folyik minden tovább, hiába a csatlakozás, úgy elpusztulunk, mint annak a rendje” – érvelt Tőkés a kommunizmus elítélésének jelenlegi helyzete és a romániai magyar érdekérvényesítés kapcsán.
Az egyházaknak Európában és Erdélyben a szellemi megújulás szerepét kell játszania. Bár az európai alkotmány kapcsán az EU-tagállamok arról vitáznak, hogy szerepeljen-e benne a keresztény értékrendre utaló megfogalmazás vagy sem, az egyházaknak el kell ismerni társadalmi szerepét, ahhoz, hogy az egyének önazonossági válsága elkerülhetővé váljon – érvelt a püspök-politikus. Emellett leszögezte, úgy a magyarok esetében, mint Európában spirituális megújulásra van szükség, ami nemcsak a vámunió és közös gazdasági egyezmények megvalósításáról szól.
Fotók: Bakk-Dávid Tímea
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!