Vitasorozat az EU jövőjéről: lopakodó terjeszkedés?
ep-sajtószolgálat 2007. május 24. 14:50, utolsó frissítés: 14:13Az elképzelések: közös külügyminiszter, alkotmány versus korlátozott módosító szerződés. De miért szavazták le az alkotmányt a hollandok? Mert #b#a farok csóválja a kutyát?#/b#
Közös külügyminiszter, egységes uniós fellépés szükséges ahhoz, hogy az EU megfelelhessen a jelentős nemzetközi kihívásoknak – véli az Európai Parlament szerdán elfogadott jelentésében.
A képviselőtestület „üdvözli az Egyesült Államok új kezdeményezését a rakétaelhárító rendszerével kapcsolatos konzultációk és a folyamatos tájékoztatás tekintetében”, egyúttal „aggodalmát fejezi ki Putyin elnök nyilatkozatai miatt, amelyekben reagált az Egyesült Államok arra vonatkozó terveire, hogy rakétaelhárító-rendszerének egyes elemeit Lengyelországba és Csehországba telepítse”. A parlament párbeszédre szólítja fel az érintett feleket, és sürgeti, hogy a NATO és az EU továbbra is egységesen léphessen fel a kérdésben.
A képviselők szerint az Európai Unió az „alkotmányszerződés nélkül nem alakíthat ki olyan kül- és biztonságpolitikát, amely a legfontosabb kihívásoknak, például a globalizációnak, a kudarcot vallott és valló államoknak, a határokon átnyúló migrációnak, a nemzetközi terrorizmusnak, az energiafüggésnek és az éghajlatváltozásnak legalább részben meg tud felelni”. A jelentés szerint szükséges a közös külügyminiszteri poszt létrehozása, hogy Európa képes legyen egységes külpolitikai arculat megjelenítésére.
Hollandok: korlátozott módosító szerződés kell
Az EP Európa jövőjéről rendezett vitasorozatának szerdai napján Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök szólalt fel. Szerinte korlátozott, módosító szerződésre lenne szüksége az EU-nak, nem pedig alkotmányra. Ebben, a szerinte jó eséllyel elfogadható szövegben benne lennének a további bővítés feltételei is. Balkenende erősítené a nemzeti parlamentek szerepét.
Emlékeztetett: 2006 végén a hollandok 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja országa EU-tagságát. Ezzel együtt a népszavazás sikertelensége után most „kölcsönösen elfogadható megoldással kell előállnunk, amely választ ad az aggodalmakra” - mondta a kormányfő. Szerinte a holland nem-szavazat egyik oka a változások üteme, a gyors bővítés volt.
„Észre kell vennünk, a közvéleménynek időre van szüksége ahhoz, hogy hozzászokjon az EU új formájához. (...) Időt kell hagynunk arra, hogy fokozódjék a szolidaritás érzése” - fogalmazott Balkenende. A kormányfő úgy vélte, a „támogatja-e Ön az európai alkotmányt?” kérdést sokan úgy értelmezték, mintha azt firtatták volna, „akarja-e Ön, hogy az EU egy államhoz hasonlítson?”, sőt „átvegye-e végül Európa a nemzeti kormányok szerepét?”. Ez pedig nyilván túl messzire ment - mondta Balkenende.
Hollandia tradicionálisabb, az amszterdamihoz és a nizzaihoz hasonlatos szöveget akar, tehát kicsi, ám jelentős lépésekkel haladna előre.
Erősítené a szubszidiaritást, fontos szerepet adna a nemzeti parlamenteknek. A holland kormány szerint ugyanakkor a hatékonyabb EU-hoz több minősített többséges szavazás kell: „tisztában kell lennünk azzal, hogy a tagállamok tartanak vétójoguk megszűnésétől és attól, hogy az EU lopakodva fogja kiterjeszteni a kompetenciáit. Ezen a ponton világosan kell fogalmazni: az unió csak a közvélemény támogatása mellett lehet hatékonyabb”.
Negyedszer: „a bővítés kritériumait bele kell foglalni az új szerződésbe”. A miniszterelnök kiemelte: „Hollandiában van egy olyan érzet, amely szerint az unió nem veszi komolyan a saját szabályait. Léteznek a kritériumok, de egyesek szerint ezeket nem alkalmazzák szigorúan. Ez erodálja a közvélemény támogatását az EU felé”.
Néppárt: az EU a többség szemében nem elég legitim
Ezt követően a frakciók vezérszónokai kaptak szót. Joseph Daul (néppárti, francia) szerint az, hogy az amúgy Európa felé nyitott hollandok visszautasították az alkotmányt, azt jelenti, hogy az EU a többség szemében nem elég legitim, nem elég hiteles és nem elég hatékony.
A képviselő szerint fontos lenne tisztázni a közvélemény felé, pontosan ki mit csinál és miért felelős, valamint véget kell vetni annak, hogy a miniszterek Brüsszelt okolják és fordítva. Az unió addig nem vehet fel újabb tagokat, amíg nem oldja meg saját belső problémáit, ezért sürgető az intézményi reform megvalósítása - zárta felszólalását Daul.
Szocialisták: a 27 tagú unió nem működhet a nizzai szerződés alapján
A szocialisták vezérszónoka, Martin Schulz azt mondta, a 27 tagú unió nem működhet a nizzai szerződés, vagy egy „Nizza mínusz” alapján. Szerinte az EU azért nem tudott például eredményesen fellépni a Közel-Keleten, mert nem volt külügyminisztere, és a Tanácsban egyhangú döntésre lett volna szükség.
„Vessünk véget annak, hogy a farok csóválja a kutyát, vezessük vissza Hollandiát Európába!” - mondta Graham Watson. A liberális brit frakcióvezető szerint az életszínvonal és a szociális biztonság növelése, valamint a munkahelyteremtés érdekében nem kevesebb, hanem több Európára van szükség. „Ha nem sikerül Európát politikailag egyesíteni, az olyan hatalmak kegyelmétől tenné függővé a kontinenst, mint Oroszország” - vélte a politikus.
A független képviselők csoportjából felszólaló, brit Jim Allister abban látja a problémát, hogy az Európai politika képtelen elfogadni a polgárok nem szavazatát. A mostani parlamenti vita a képviselő szerint arról szól, hogy lehetne olyan stratégiát alkotni, mely elkerülhetővé tenné, hogy az európai polgárok közvetlenül beleszóljanak ezekbe a döntésekbe.