Koszovó: ellenőrzött függetlenség helyett ellenőrzött autonómiát kínál Kostunica
szerk. 2007. május 22. 18:50, utolsó frissítés: 2007. május 21. 10:29Egyre csorbább élű fegyverré válik az uniós felvétel megtagadásával való fenyegetés. #b#És mi lesz a Vajdasággal?#/b#
Az Ahtisaari-terv véglegesítése után sem csökkent a Koszovó sorsával foglalkozó forgatókönyvek és tervezetek száma, sőt épp ellenkezőleg. A Nyugat nem számított arra, hogy Oroszország ilyen egyértelműen kiáll a függetlenség ellen, most pedig kényszerű kompromisszumos megoldásokon gondolkodik. A szerbek pedig nagyjából egységesen és következetesen mondják a magukét. A csatlakozási kártya maximum a háborús bűnösök kiadására lesz elég az új, demokratikus,
"unióbarát" kormánnyal folytatandó játszmában.
A szerb miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatában "ellenőrzött autonómiát" kínál Koszovónak, olyan lehetőséget, hogy Szerbiától külön, de vele egyeztetve alakítsa jövőjét. A szerb rádiónak és televíziónak adott interjújában Vojislav Kostunica azt mondta, hogy akár húsz évig is eltarthatna az az időszak, amíg ez az állapot fennmarad.
A politikus ismételten elutasította az Ahtisaari-tervben szereplő, s az Egyesült Államok és az EU által is támogatott ellenőrzött függetlenséget, mondván, hogy annak megadása végleges, megváltoztathatatlan helyzetet eredményezne, míg az ellenőrzött autonómia feltételrendszerén a körülmények alakulásától függetlenül később is lehetne változtatni.
Vojislav Kostunica sok ország számára veszélyes precedensnek nevezte az esetleges koszovói függetlenséget. Leszögezte, hogy
Koszovó elvesztését nem kompenzálhatja Szerbia esetleges EU-tagsága,
s a leghatározottabban cáfolta azokat a sajtótalálgatásokat, amelyek szerint az EU részéről egyfajta cserét, kárpótlást ajánlottak Belgrádnak. Senki nem mondott, és nem is merne ilyet mondani Európában - fogalmazott Kostunica.
E nyilatkozat fényében túlzott optimizmusnak bizonyulhat egyes megfigyelők korábbi felvetése, miszerint az új szerb kormánnyal könnyebben lehet majd valamilyen kompromisszumos megoldásra jutni Koszovó jövendő státusáról, mint az ebben a kérdésben (is) abszolút merev álláspontra helyezkedett radikális párti kormánnyal. A koalícióban a Boris Tadic elnök vezette, reformerként elkönyvelt Demokrata Párt, valamint a régi-új miniszterelnök, Vojislav Kostunica mérsékelten nacionalista Szerbiai Demokrata Pártja és a neoliberális G17 Plus párt vesz részt.
Ha Koszovó ügyében nem is, de a háborús bűnösök felelősségre vonásával kapcsolatban az új kormány, úgy tűnik, előrelépésre kész. Oli Rehn, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa szerint Szerbia "a közeli jövőben" folytathatja a tárgyalásokat az EU-val, amennyiben következetesen együttműködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel.
Az új kabinet persze sietett máris kinyilvánítani:
kész az NT-vel való együttműködésre és a hírszerző szolgálatok átszervezésére, tevékenységük jobb összehangolására. Mindhárom kormánypárt kifejezte elkötelezettségét Szerbia EU-csatlakozása mellett is.
Ez Brüsszel szempontjából akár biztató is lehetne - ám tekintettel a nyugat-európai EU-tagállamok lakosságának "bővítési csömörére", az unió szempontjából egyre csorbább élű fegyverré válik a felvétel megtagadásával való fenyegetés - mutatott rá egy elemzésében a The Economist brit hetilap.
A kormányfő keddi nyilatkozata megerősíti a hágai együttműködési elkötelezettséget: Kostunica szerint Szerbia nemzeti érdeke is ezt diktálja. Meg kell állapítani, hol tartózkodnak a törvényszék által háborús bűnökkel vádoltak, köztük Ratko Mladic, le kell tartóztatni őket, s biztosítani, hogy a törvényszék elé kerüljenek - fogalmazott tőle eddig ritkán tapasztalt egyértelműséggel Vojislav Kostunica.
A miniszterelnök annak tudatában beszélt "ellenőrzött autonómiáról", hogy a tartomány függetlensége továbbra is rendkívül képlékenynek bizonyul. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a nézeteltérések miatt ugyanis továbbra is várat magára Koszovó jövőbeli, végleges státusának rendezése.
A szerbek főképp "Oroszország atyuskában" reménykednek, és ha úgy is tűnik, a függetlenség mellett elkötelezett ENSZ Biztonsági tanácsi tagok befolyása nagyobb,
az orosz határozottság ebben a kérdésben már kézzelfogható eredményekkel járt.
Az Egyesült Államok és európai szövetségesei által kidolgozott javaslat a Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott által kidolgozott rendezési tervet támogatja. Ez, bizonyos feltételek mellett, függetlenséget irányoz elő az 1999 óta a világszervezet protektorátusaként működő szerb tartománynak.
A Szerbia hagyományos szövetségesének számító Oroszország azonban határozottan ellenzi Koszovó önállóságát, és egy másik, a saját elképzeléseit tartalmazó határozattervezetet köröztet a testületben. Moszkva ugyan nem jelentette ki nyíltan, hogy megvétózná az Ahtisaari-terv rendelkezésein alapuló tervezetet, ám a BT-tagoknak erre az eshetőségre is fel kell készülniük.
Veton Surroi mértékadó koszovói albán politikus azt veti az oroszok és az amerikaik szemére, hogy
"játszadoznak" Koszovó jövőjével,
amely csak egyike a Moszkva és a Nyugat közötti vitás kérdéseknek. Ezen belül számos "nyers forgatókönyv" van az asztalon.
Amennyiben az Ahtisaari-tervet mindenki elfogadná, akkor a koszovói ENSZ-missziót (UNMIK) az Európai Unió égisze alatt működő szervezet válthatná fel. Ennek élén nemzetközi helytartó (főképviselő) állna, hasonlóan Boszniához. Ha Ahtisaari terve megbukik, akkor a folytatás jóval borúsabb lehet.
Nyugati diplomaták eddig nem is gondolták, hogy egy Ahtisaari-tervet mellőző rendezés szóba jöhet, mert bíztak abban, hogy Oroszország végül engedni fog. Mára azonban a biztonság kedvéért más alternatívákat is fontolgatnak arra az esetre, ha Moszkva továbbra is mereven ragaszkodna álláspontjához. Egy lehetséges megoldás szerint
az Ahtisaari-terv nagy részét elfogadnák,
ám Koszovó hivatalos státusának meghatározását egy évvel elhalasztanák. Jóllehet amerikai diplomaták a tartomány sorsának azonnali rendezését szorgalmazzák, és nem támogatják ezt a javaslatot, a többi alternatíva, amely lényegében figyelmen kívül hagyná Ahtisaari elképzeléseit, még több kellemetlenséggel járhatna.
Egyes amerikai diplomaták szerint abban az esetben, ha a BT nem határoz Koszovó önállóságáról, a tartomány kizárólag albán képviselőkből álló parlamentje egyoldalúan kikiálthatná a függetlenséget, amelyet az Egyesült Államok a maga részéről mindenképp elismerne.
Nem biztos azonban, hogy ennyire egyszerűen megoldódhat a kérdés, mivel a koszovói ENSZ-képviselő - érvényes BT-határozat híján - hivatalánál fogva
kénytelen lenne érvényteleníteni
a tartományi parlament függetlenségi határozatát, és ez már megnehezítené az önállóság elismertetését. A pristinai ENSZ-misszió már kért, ám egyelőre nem kapott eligazítást New York-i jogászoktól arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben mit tegyen.
Ha a következő hetekben a BT-tagok nem jutnak megegyezésre, az egész ügy rendezése minden bizonnyal őszre halasztódik. A Koszovó északi részén élő szerbek mindenesetre derűlátók, és bíznak benne, hogy Oroszország nyomására nem születik egyhamar ENSZ-határozat Koszovó önálló státusáról, a függetlenség egyoldalú kikiáltását pedig Észak-Koszovó egyszerűen nem venné tudomásul - írta a The Economist.
Forrás: MTI/The Economist, MTI/FAZ