Nem pottyant be Tőkés az RMDSZ EP-listájára
S. G., B. B. E. 2007. február 17. 19:35, utolsó frissítés: 19:33Két ellenszavazattal, túlnyomó többséggel az #b#eredeti sorrenddel#/b# fogadták el az EP-jelöltlistát az RMDSZ szövetségi képviselői. Ezzel együtt a püspök-politikus volt a vita sztárja Vásárhelyen.
Noha Markó Béla következetesen kerülte a nyilatkozat szerzőinek néven nevezését, az Erdélyi Református Egyházkerület minapi felhívása határozta meg az EP-jelölteket végső soron rangsoroló Szövetségi Küldöttek Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZKT – SZET) együttes ülését.
Az RMDSZ elnöke szokásos bevezető értékelőjében saját maga, illetve kollégái korábbi nyilatkozatait ismételte meg, egy-két új elemmel kiegészítve. Markó ismét azt hangsúlyozta, "morális és politikai válság van Romániában". Ennek következménye, hogy uniós témák helyett "levélkék, dossziék és referendumok vitájáról" szól a hazai politika: vagyis "lassan-lassan az állam minden jelentős intézménye lejáratja önmagát és egymást, beleértve a politikai pártokat is" – hangzott el a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Markó szerint ebbe a válság-logikába illeszkedik, hogy "ismét nagyon erős megosztási kísérletek érik ezt a szövetséget, aminek eredménye az lesz, hogy mi is részese leszünk ennek a politikai válságnak, ami az egész országra jellemző." A szövetségi elnök élesen elítélte Băsescu népszavazási kezdeményezését az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetésére. "
Az az érdek, hogy parlamenti köztársaság legyen Románia",
magyarázva Markó, hozzátéve, hogy az államfő ötlete "nem egy sokszínű, sok régióból álló ország arányos képviseletét eredményezné".
Az elnök bevezetőjében végig célzásokban beszélt az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) kéréséről, melynek lényege az, hogy akkor "nem lenne veszélyeztetve az erdélyi magyarság EP-képviselete", ha Tőkés László befutó helyre kerülne az RMDSZ jelöltlistáján.
Az elnök azzal érvelt, hogy "politikai vitába belerántani az egyházat pont olyan hiba, mint egyházi feladatra bírni egy civil szervezetet, vagy akár az RMDSZ-t". Arra hivatkozott, hogy a kérés "ultimátumszerű megfogalmazása olyan, mintha az RMDSZ kívánná megmondani, hogy az egyháznak ki legyen a püspöke vagy egyéb vezetője". "Mi ilyent sohasem csináltunk, és nem is akarunk tenni", szögezte le az elnök, egy retorikai tiszteletkörrel hitet téve az erdélyi társadalom pluralizmusa mellett.
Szintén az elnöki érvrendszer eleme volt az, amire Borbély László miniszter, ügyvezető alelnök már kolozsvári sajtótájékoztatóján hivatkozott. Eszerint az EREK igazgatótanácsa 2003 áprilisában döntés elé állította lelkészeit. Az egyházi kánon első főrész 3. paragrafus c pontjára hivatkozva arra kötelezte őket, válasszanak a helyi, megyei és országos politikai tisztségek és a lelkészi pálya között – idézte Markó Béla.
"Miért nem kapunk a többi egyháztól is ilyen üzenetet,
és akkor hátra is dőlhetnénk, és hagyjuk a politikát másra?" – jelentette ki az elnök, derültséget keltve a teremben. Markó – az EREK-nek szóló figyelmeztetés után – békülékeny hangnemet ütött meg, "botlás"-nak minősítve a történteket, amitől eltekintve "együtt megyünk tovább az egyházakkal".
Az őt követő felszólalók az SZKT-üléseken megszokott koreográfia szerint a szövetségi elnök állításait kommentálták tovább. Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor ironikusan megjegyezte, hogy Băsescu Szász Jenőhöz hasonlóan olyan kérdésről akar népszavazást kitűzni, melyet várhatóan a közönség 90%-a igent mond, de lényegében nem sokan értik. Kónya-Hamar Sándor Markónak arra kijelentésére reflektált, mely szerint "nem a múltat kell Brüsszelbe vinni".
Az EP jelenlegi RMDSZ-es képviselője szerint a múltból igenis le kell vonni a tanulságokat, és a kiegyezéssel példálózva azt fejtegette, hogy ami középtávon jó kompromisszumnak látszik, az hosszú távon "nemzeti tragédiává" válhat – vagyis a történelem egyszerre igazolhatja Deák Ferencet és Kossuth Lajost.
Tőkés László nevét először
Borbély László mondta ki, kifejtve a két nappal ezelőtti sajtótájékoztatóján már elhangzottakat. A középítkezési miniszter szerint a püspök-politikus lépése "kamikaze-akció". "Tőkés László világosan látja, hogy ez nem sikerülhet", hangsúlyozta Borbély, mert szerinte nem valószínű, hogy a 2004-es részvételi adatokkal számolva Tőkés 360 ezer szavazatot begyűjt – vagy akár csak 248 ezret, ha a polgárok 50%-a él választójogával május 13-án.
A szövetségi elnöknek legyen joga utólagosan, tárgyalások nyomán módosítani a listán – javasolta áthidaló megoldásként Eckstein-Kovács Péter szenátor. "Egy apró hibája van az EREK nyilatkozatának: nincs aláírva Tőkés László által" – emlékeztetett Eckstein, hozzátéve, hogy maga a püspök sem reagált még nyilvánosan a levélre. Verestóy Attila a pulpitusról közölte: "Nem vagyok hajlandó szentté avatni azokat, akiknek sikereit, bukásait mindannyian ismerjük. Mi sem vagyunk különbek, csak betartjuk a szabályokat."
A legharcosabban egy ifjú nagyváradi küldött, Szabó Ödön érvelt: szerinte "elfecsérelt idő erről a jelöltlistáról tovább beszélni, hanem meg kell szavazni és kell indítani a kampányt." Véleménye szerint Tőkés csapata " igazából nem is tudja a csapat, hogy mit akar, igazából csak azt, hogy amit a másik fél akar, az ne valósuljon meg."
"Pap Géza, az EREK püspöke jó teológus", derült ki Sógor Csaba szenátor kommentárjából, hogy egyrészt, illetve az, hogy az egyháznak joga van a beleszóláshoz, éppen Markó Béla pluralizmusról szóló mondatai alapján.
"Senki nem kérdőjelezi meg az SZKT azon jogát,
hogy olyan jelölteket állítson, akiket akar. Joga van az RMDSZ-nek figyelembe nem venni az EMNT javaslatait" – jelentette ki Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. "Egyúttal a döntés felelőssége is az SZKT-é, mert ezután a testületnek már nem lesz erkölcsi alapja az egységről beszélni. Illetve beszélhet az egységről, de az pártegység lesz – és lehet alapszabályt módosítani, hogy ez minél egységesebb egység legyen" – figyelmeztette a testületet Toró.
Az ellenzék csőbe húzta az RMDSZ-t – így summázható Lakatos Péter Bihar megyei küldött replikája, aki szerint az EMNT részéről nem volt őszinte az egyeztetési szándék, nem voltak igazi javaslatok. Toró ezt viszontválaszul cáfolta: azért állt elő a mostani helyzet, mert az RMDSZ és az ellenzék nem ült le közösen egy vállalható jelöltlistát kisakkozni. Egyúttal megerősítette, korábban nem volt szó arról, hogy Tőkés az RMDSZ listájára kerüljön.
A vitát egy érezhetően feszült, indulatosabb
Markó-beszéd zárta. "Én komolyan gondoltam az egyeztetést, de íme, így kell elrontani egy párbeszédet, tulajdonképpen úgy, hogy megzsaroljuk az RDMSZ-t, mint politikai szervezetet. Hány kompromisszumot kell megkötnünk ahhoz, hogy a szervezetet működőképessé tegyük?"
– tett föl retorikus kérdést az elnök. Markó arra figyelmeztetett, senki se fogja fel "kamaszos gyorsulási versenynek" a választási versenyt, ahol két autós arra számítva rohan egymás felé, hogy az okosabb majd az utolsó pillanatban félrerántja a kormányt. "Egy ilyen autóba nem ülök be a családdal a hátunk mögött" – mondta az apa-szerepet magára öltve az RMDSZ elnöke, és arra figyelmeztetet: a szervezet operatív tanácsa hosszú órákon át vitatta a jelöltlistát.
"Ha az EREK valóban az erdélyi magyarság választási egységét félti, miért nem Tőkés Lászlóhoz intézett levelet, arra intve, hogy független jelöltségével ne veszélyeztesse ezt? Vajon nem arról van-e szó, hogy mégis igazunk van [az RMDSZ-nek – a szerk.] , mikor ezt az irányvonalat követjük? " – kérdezte lendületesen az elnök.
Ez a kommentár zárásként nem sok kétséget
hagyott a szavazás végső eredménye felől. A Szövetségi Képviselők Tanácsa 87 igen szavazattal, változtatás nélkül elfogadta az operatív tanács jelöltlistáját.
Heten tartózkodtak, köztük Eckstein-Kovács, Kónya-Hamar és Sógor. A lista ellen szavazott Toró T. Tibor és Bakk-Dávid László kézdivásárhelyi küldött. Noha a szombati ülés egyik legfontosabb szavazásáról volt szó, az SZKT és a SZET jelenlevő 123 tagja közül 27-en nem tartózkodtak bent a Kultúrpalota nagytermében.