Választási perpatvar Udvarhelyen: túlfűtve
S. G. 2007. február 02. 19:31, utolsó frissítés: 19:05Előrehozott választás lenne vasárnap Székelyudvarhelyen, de a zűrzavarban csak annyi biztos, mint egy évvel ezelőtt: nincs helyi tanács, #b#és kéne egy másik#/b#.
Doktori dolgozatot lehetne írni a székelyudvarhelyi időközi választások körüli zűrzavar alapján közigazgatási jogból. Új helyi tanácsra elvileg vasárnap, február 4-én kellene voksolni a városban, ahogy az erről döntő kormányrendelet kimondja. A határozat elvileg érvényben van; míg ellenkező döntés nem születik, felelős módon nem lehet kijelenteni, hogy biztosan elmaradnak a választások.
Ám mivel sem városi, sem körzeti választási irodák nem működnek, sem szavazólapok nincsenek kinyomtatva, és egyáltalán azt sem tudni, mely pártszervezetek névsorai kerüljenek rá, gyakorlatilag lehetetlen a választásokat megtartani.
Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a városnak gyakorlatilag 2005 novembere óta nincs tanácsa. Akkor azért vált döntésképtelenné a testület, mert összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról egy RMDSZ-es tanácsos, ami megbontotta az érzékeny politikai egyensúlyt. A testület ugyanis
nem igazolta az ő helyébe lépő,
a 2004-es választási listán rákövetkező RMDSZ-jelölt mandátumát. A testületben az RMDSZ kilenc tanácsosa, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nyolc önkormányzati képviselője és egy független tanácsos állt ádáz politikai vitában.
A felek kölcsönösen bojkottálták a tanácsüléseket, így olyan fontos kérdésekről nem született döntés, mint a város költségvetése. Törvény szerint azt a helyi tanácsot, mely időrendben három egymást követő ülésen nem hoz határozatot, vagy egyszerűen nem vesznek részt az üléseken a tanácsosok, fel kell oszlatni.
Ez következett be Székelyudvarhelyen, Romániában precedens nélküli eseményként. Igaz, némi plusz kavarás után: Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa tavaly áprilisban előbb elrendelte a tanács feloszlatását, majd a döntést két hét múlva visszavonta. Végül aztán a prefektusi hivatal is tudomásul vette, hogy jogerősen feloszlott a tanács.
A Szász Jenő vezette városháza őszre várta az előrehozott választásokat – a polgármester most tanácsi ellenőrzés nélkül, egyszemélyben vezeti a város. Az ügy azonban idén februárra tolódott, és ha lehet, akkor
még nagyobb közjogi gubanc lett belőle, mint előtte volt.
A polgármester tavaly április elején megengedhette magának azt a lazaságot, hogy kijelentse: csak jó, hogy az RMDSZ-es tanácsosok egyre-másra fellebbeznek és járják a bíróságokat, mert így a Magyar Polgári Szövetségnek van ideje aláírásokat gyűjteni, és szabályosan, pártként bejegyeznie magát.
Ez azonban nem sikerült, mert az érvényes párttörvény szerint 25 ezer támogató aláírást kell gyűjteni 15 megyéből. Az MPSZ szerint azért nem jött össze a dolog, mert diszkriminatív, szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a törvény. Az ellenzéki egyesület kritikusai viszont azt mondják, az MPSZ nem is törte össze magát az aláírásgyűjtéssel.
Tény az, hogyha a bejegyzés sikerül, a mostani hercehurca az időközi választások körül elkerülhető lett volna, ugyanis akkor a "polgári párttá" átalakuló szövetségnek mindenféle vitán felül joga lett volna saját listán indítania mindazon politikusait, akik 2004-ben csak a Smaranda Enache-féle Népi Akció (AP) jogi keretét "kölcsönvéve" jutottak be az udvarhelyi tanácsba.
Mivel egy román párt helyi szervezetét másodszorra is kölcsönvenni nem tűnt jól kommunikálható megoldásnak, az MPSZ elhatározta: saját lista kell.
Reményeiket arra alapozták, hogy a bukaresti Állandó Választási Bizottság (BEC) úgy értelmezte a 2004/67-es választási törvényt, hogy az MPSZ-nek nem kell bizonyítania, országos szinten képviseli a romániai magyarok 15%-át, hanem elég az udvarhelyi polgárok 15%-ától támogató aláírást begyűjteni. A helyi választási iroda azonban ragaszkodott a szó szerinti értelmezéshez és a 25 ezer támogatóhoz.
Miért kéne valakinek mondjuk Neamţ megyéből egyetértenie azzal, hogy Udvarhelyen kik indulnak helyhatósági választásokon? – tette fel a költői kérdést az MPSZ, és alkotmányossági kifogással élt a választási törvény 7. paragrafusa ellen.
És a színpadi fordulat: a kérelemnek helyt adott
a csíkszeredai bíróság, alig öt nappal a választás előtt. A törvényszék egyúttal nem hozott határozatot arról, hogy az MPSZ indulhat vagy nem indulhat: a tárgyalás fel van függesztve.
A döntés másik következménye, hogy a városi választási iroda is felfüggesztette saját működését, mert míg az MPSZ perében nincs döntés, addig az iroda sem egészülhet ki a választáson induló szervezetek képviselőivel, így nem is tudna törvényesen működni. Mindenesetre most a kormány térfelén van a labda: a körzeti választási irodának nincs joga a választásokat elhalasztani vagy új választásokat kiírni. A szokásos szerdai kormányülésről kiadott közlemények között egyik sem foglalkozik az udvarhelyi helyzettel.
A választási kérdések nem a polgári perrendtartás hatálya alá esnek – érvel Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ helyettes elnöke. Az ő jogértelmezése szerint a választási irodának nincs joga saját munkáját felfüggeszteni. Az MPSZ-ügyben eljáró bíróságok pedig tévedtek: 24 órán belül érdemi döntéseket kellett volna hozniuk,
nem pedig több ízben továbbpasszolni a kérdést,
például az alkotmánybíróság elé. "Úgy látszik, nálunk még ilyesmi is előfordulhat" – kommentálja a bírósági huzavonát az elnökhelyettes. Sófalvi szerint nem a listák hiánya akadályozza a választást. Mint lapunkkal közölte, az RMDSZ, a PNL-PD D.A. Szövetség, a PSD és a Roma Párt listája érvényes, és rendben vannak a független jelöltek is – tehát elvileg lenne kire pecsételni.
Tény, hogy Udvarhelyen kampány gyakorlatilag nem folyt, a felek tárgyalásról-tárgyalásra jártak, az egymásba bonyolódó perek jogkövetkezményeit alig lehet követni, és a választókat sikerült teljesen elbizonytalanítani.
A zűrzavar nem teljesen értelmetlen – legalábbis Szász Jenő szerint. A polgármester úgy látja, a mostani perpatvar révén ráterelődik a figyelem arra a rossz választási törvényre, amely szerinte lényegében minden probléma oka. "Emiatt vannak összekavarva a választópolgárok", magyarázta lapunknak Szász, aki arra emlékeztet, hogy hasonló botrány volt 2004-ben is, és akkor nemzetközi fórumok antidemokratikusnak találták a jogszabályt.
Szász az RMDSZ lobbierejének tudja be,
hogy azóta sem változott a választások törvényi kerete, sőt, a parlamenti választásoké is ugyanaz, mint két és fél évvel ezelőtt. Hogy mi lesz most? "Remélem, a kormány a racionalitásra, és nem az RMDSZ-re hallgat", mondja a polgármester, azaz "nem erőlteti" a választások újbóli kiírását, hanem kivárja az alkotmánybíróság döntését. "Ha nem is az idénre, de legalább a 2008-as választásokra lesz előrelépés", reménykedik a polgármester.
A törvény megváltoztatásának érdekében megérte ez az egész zűrzavar? – kérdeztük Szász Jenőtől. "Nem használnám a »megéri« kifejezést. Mi eddig sok áldozatot hoztunk, és hajalndók vagyunk ezt a végsőt is meghozni, szóval addig harcolunk, amíg a választás szabadságát biztosítva nem látjuk" – nyilatkozta.
A választási törvényt érő kritikára
Sófalvi László azt válaszolja, hogy amíg a jogszabály hatályban van, addig akár tetszik, akár nem, teljes mértékben be kell tartani. "A többségi demokrácia arról szól, hogy a kisebbség elfogadja, ha véleményével alulmarad" – hangoztatja. "Én sem értek egyet az alkotmány bizonyos részeivel, de attól még tiszteletben tartom az alaptörvényt" – így Sófalvi.
Ezzel együtt minimális az esély arra, hogy vasárnap reggel kinyitnak a szavazókörök, de hogy valamikor februárban meglesznek az előrehozott választások, azt nagyon valószínűnek tartja az udvarhelyszéki RMDSZ helyettes vezetője.
Az MPSZ Szász szavai szerint további jogi eszközöket készül bevetni, amennyiben a kormány mégsem várná be az alkotmányossági verdiktet. Ennek törvényszerű következménye újabb válaszlépések sorozata, azaz jó esély van rajta, hogy a székelyudvarhelyi politikai élet továbbra is nyilatkozatháborúban és bírósági tárgyalásokra járásban merül majd ki.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!