Nemzetbiztonsági reform: kevesebb paranoiát
összeállította:Sipos Géza 2007. január 24. 14:43, utolsó frissítés: 13:48Elszabotálta a nemzetbiztonsági reformot Băsescu: az ellenzéki támadásból végül még az is kisülhet, hogy majd nem #b#kavarnak mindenütt#/b# a titkosszolgálatok. #b#[háttér]#/b#
"– Régóta nem hallottam ennyi hülyeséget, ilyen rövid idő alatt elmondva" – szokatlanul heves hangnemben így reagált Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke Mircea Geoană, az ellenzéki PSD új reformjavaslatára.
Geoană közölte: pártja jelenlegi formájában meg akarja szüntetni az ország nemzetbiztonsági ügyeiért felelős Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), és helyébe egy nyugati mintára megreformált testületet, a nemzetbiztonsági tanácsot állítaná. Korábban a PNL-nek is volt hasonló javaslata. Miért lett hirtelen ismét vita tárgya
Băsescu elnök egyik kedvenc témája, a nemzetbiztonság?
A PSD-nek mindenáron fogást kell találnia az elnökön ahhoz, hogy a leváltására indított eljárás legalább valami halvány reménnyel kecsegtessen. "– Băsescu mandátumából már két év eltelt, és ezalatt az elnök csak kudarcokat volt képes elérni" – nyilatkozta Geoană.
A PSD pártelnökének magyarázata védelmitanács-ügyben a következő: a CSAT jelenleg döntésképtelen, mert a határozatokat egyhangúlag, konszenzusos alapon kell meghoznia. A szociáldemokrata értelmezés szerint a helyzetért az államfő a felelős. A reformjavaslat szerint a döntéshez elegendő lenne a minősített többség is.
A napi politikai csatározásokat félretéve, valóban feltűnő, hogy az a nemzetbiztonsági törvényjavaslat-csomag, amiért Băsescu elnök 2006 tavaszán olyan feltűnően pedálozott, elveszni látszik a bürokrácia kanyarjaiban. A javaslatokat lényegében a titkosszolgálatok stábjai készítették elő, majd az elnöki hivatal szakértői után az államfő vállalta fel a tervezetet. A csomag viszont a kormány asztalára kerülve jelentős mértékben módosult.
Szakértők szerint a Tăriceanu-kabinet változata valamelyest demokratizálná és átláthatóbbá tenné a nemzetbiztonsággal kapcsolatos döntéshozatalt,
és főleg a titkosszolgálatok működését, korlátozva hatáskörüket.
A tervezetet erős vita után fogadta el a kabinet, lapunk információi szerint külön nyomást kellett gyakorolni a demokrata miniszterekre, hogy elfogadják: az ex-pártelnökük stábja által kidolgozott csomag módosításokra szorul. A kormány verzióját az igazságügyi és a belügyminiszternek egyaránt ellenjegyeznie kellett. Az államfő embereinek tartott Monica Macovei és Vasile Blaga feltűnően hosszan "ráült" a javaslatcsomagra, de végül mindketten áldásukat adták.
Ezután a javaslatra újabb kaland várt: véleményezés végett napirendre kellett volna tűznie a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, ám ez mindmáig nem történt meg. A testület elnöke: Traian Băsescu, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is, éles helyzetben nála futnak össze a szálak.
A CSAT mindenféle kommentár nélkül, egyszerűen továbbította a csomagot a parlamentnek. És itt akad el a folyamat: e véleményezés hiányában nincsenek betartva a döntés-előkészítési folyamat elvei, így a parlament valószínűleg visszapasszolja a szöveget a CSAT-nak, és kezdődik minden elölről.
Hogy mentsék a menthetőt,
a liberális képviselők most egyéni indítványként nyújták be a tervezetet. A demokratáknak amúgy a reformjavaslat ellen az a fő kifogásuk, hogy a CSAT-hoz nem lehet hozzányúlni az alkotmány módosítása nélkül, ahhoz viszont népszavazást kell kiírni.
Úgy tűnik azonban, Emil Boc ebben téved: az alaptörvény általánosságban jelöli ki a testület hatáskörét a többi állami vezető szerv között, de a részletek egy sima törvényben találhatók (415/2002) . Ez sarkalatos jellegű ugyan, csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni, de mégsem olyan bonyolult hozzányúlni, mint az alkotmányhoz. Attól függetlenül, hogy a testület neve az alaptörvény kedvéért CSAT marad, a reform elvileg életbe léphet.
A reform célja az volna, hogy valamelyest háttérbe szorítsa a titkosszolgálatokat, melyek saját hatékonysági és funkcionalitási szempontjaikat helyezik előtérbe, és nem igazán veszik figyelembe, hogy a nemzet biztonsága az állampolgárok személyes biztonságát és az állami intézmények biztonságát együtt és egyenrangú kérdésként kezelve valósul meg.
Nemzetbiztonsági ügyekben az eszköztelen és gyakorlatilag kiszolgáltatott
állampolgárok érdekei prioritást élveznek – ez az alapelv olvasható Toró T. Tibor, az képviselőház honvédelmi bizottsága tagjának a reformról szóló szakértői anyagában. "– Ez egy 2006 júliusában készült szöveg, de sajnos aktualitásából mit sem vesztett, azóta nem történt érdemi előrelépés a témában" – jegyzi meg a szerdán kipattant vita kapcsán a képviselő.
Jelentős ellenállásra számíthat az a politikai erő, amely felvállalja a nemzetbiztonsági reformot. Egyrészt Băsescu eredeti javaslatát gyakorlatilag a szolgálatok írták, ebből az irányból erős az érdekérvényesítő nyomás.
Másfelől nem várható el feltétlen bizalom az állampolgártól a nemzetbiztonsági intézményekkel szemben, tekintettel a diktatúra mentális örökségére és az 1989 után létrejött intézmények és jogelődjeik közötti kontinuitásra a személyek, a mentalitás és a gyakorlat szintjén.
Másfelől, ha már reform, legyen erős:
nem kéne megelégedni az intézményi átalakítással, hanem a titkosszolgálatok személyzetének teljes megújítására, pontosan körülhatárolt struktúrák és jogosítványok kialakítására kell törekedni. Garanciákat kell beépíteni a törvénycsomagba a túlkapások ellen, biztosítani kell az átláthatóságot, visszaszorítani a felesleges titkosítások gyakorlatát, rögzíteni kell a parlamenti és civil társadalmi kontrollt a titkosszolgálatok felett – áll a szakértői javaslatban.
Mindennek ha egy része is megvalósul, már előrelépés. Erre pedig több az esély akkor, ha a nemzetbiztonsági ügyek irányítása a kormány kezében van, mert a kabinet a parlament révén átláthatóbb és ellenőrizhetőbb a nehezen számonkérhető elnöknél – annak ellenére, hogy az államfő közvetlen választói legitimációval rendelkezik.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács akkor működne hatékonyabban, ha tisztán politikusokból, a nemzetbiztonsági témában érintett miniszterekből álló testület lenne. Toró fenntartaná az eddigi gyakorlatot, miszerint a testület konszenzussal döntsön, a határozatokban
az államelnöknek vétójoga lenne.
Viszont nincs mit keressenek szavazati joggal a testületben a szolgálatok vezetői, illetve a vezérkari főnök. Ők szakvéleményükkel segítenék a CSAT munkáját, mégpedig a Nemzeti Hírszerzői Közösség (CNI) tagjaiként – e testület felállítását éppen Băsescu javasolta.
A titkosszolgálatok felügyeletét egy tárcanélküli miniszternek kéne végeznie, hogy kormánytagként kellő befolyással bírjon (ez a magyarországi minta). Az illető összekötőként működne a kabinet, a CSAT és a hírszerzők szakértői testülete között, sőt ellenőrzési jogköreit pont a Nemzeti Hírszerzői Közösség révén valósítaná meg.
Az ellenőrzés kiszélesítése érdekében megfontolandó a két létező (SRI, illetve SIE) titkosszolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságok összevonása. Így egy szélesebb jogosítványokkal rendelkező, az összes nemzetbiztonsági hatóság vagy struktúra tevékenységét ellenőrző különbizottságot lehetne létrehozni – áll a szakértői anyagban.
Továbbra is szükség van egy technikai szakszolgálatra, mely a lehallgatásokat végzi, de ez legyen a parlamentnek alárendelve, működését szabályozza törvény. Ezentúl felül kell vizsgálni a titkosítási jelenlegi gyakorlatátot: csak a legszükségesebb információkat szükséges titkosítani, meg kell szüntetni a nemzetbiztonsági intézményekben szokásos túltitkosítást, továbbá le kell rövidíteni a titkosítások időtartamát, ugyanis a nyilvánosságrahozatal egyben civiltársadalmi kontroll is.
Nem túl mediatizált téma, de az új nemzetbiztonsági kerettörvénynek azt is meg kell tiltania, hogy a nemzetbiztonsági intézmények nyilvános vagy fedett módon gazdasági tevékenységet folytassanak saját maguk által létrehozott kereskedelmi társaságokon keresztül. Ez ellentmond a piacgazdasági elveknek, továbbá jelentős korrupciós forrás.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!