Először lesz női elnöke az amerikai képviselőháznak
szerk. 2006. november 08. 17:07, utolsó frissítés: 17:07A demokraták többséget szereztek az alsóházban, a szenátus #b#pár száz vokson múlik.#/b# A demokraták Irakkal, a republikánusok az adókkal nyomultak.
Tizenkét évi képviselőházi republikánus fölény után a megosztott kormányzás, a konfrontáció és a kevéssé megjósolható konzervatív törvénykezés korszaka kezdődik az amerikai belpolitikában a keddi kongresszusi választások eredményei szerint.
Az ellenzéki Demokrata Párt szerezte meg a mandátumok többségét az előzetes eredmények szerint az amerikai képviselőházban a keddi félidős kongresszusi választásokon, a szenátusban azonban még nem dőlt el a harc a két párt között. Virginia és Montana államokban nagyon szoros a verseny; az ellenzéknek mindkét helyen győznie kéne, hogy a szenátusban is magukhoz ragadhasssák a kezdeményezést. Egy esetleges virginiai szavazat-újraszámlálás tovább fokozza a feszültséget.
Az elnöki mandátum közepére eső félidős választásokon a mintegy 200 millió szavazásra jogosult állampolgár a 435 tagú képviselőház összes tagját és a 100 tagú szenátus egyharmadát, 33 szenátort választhatott meg. Újraválasztották Joe Lieberman connecticuti szenátort, aki az eddigi szenátusban a demokrata frakcióban ült, de most függetlenként indult (bár továbbra is a demokratákat támogatja). Ugyancsak függetlenként választották újra Bernie Sanders vermonti szenátort.
Az amerikai történelemben először női elnöke lesz
a képviselőháznak a demokrata párti Nancy Pelosi személyében, aki élesen bírálta George Busht, és új irányvonalat sürgetett Irakban. A hatalmi eltolódás – a képviselőházi demokrata többség létrejötte – konfliktushelyzetet vetít előre Bush és a kongresszus között, amelyre csaknem hat évvel ezelőtt történt hivatalba lépése óta az amerikai elnök mindeddig biztosan számíthatott.
A demokraták azt ígérték, több területen is felülvizsgálják a kormány politikáját: ezek közé tartozik az iraki háború, a terroristagyanús személyek felhatalmazás nélküli rendőri felügyelet alatt tartása vagy a szövetségi rendeletek betartatása. Már az új kongresszus jövő év elején esedékes hivatalba lépése utáni első 100 órában a demokraták szavazásra akarnak vinni olyan fontos belpolitikai ügyeket, mint a minimálbér emelése, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások miatt javasolt terroristaellenes intézkedések elfogadtatása és a Medicare gyógyszerjuttatási program módosítása a gyógyszerköltségek csökkentése céljából.
Míg a demokraták kampányuk középpontjába
elsősorban a népszerűtlenné vált iraki háborút állították, a republikánusok főként az adókról beszéltek. Újra és újra arra figyelmeztették a választókat, hogy a demokraták fel fogják számolni a Bush első hivatali időszakában elfogadott adócsökkentéseket, és visszatérnek a Clinton-éra adótarifáihoz.
Mindenesetre a demokratáknak továbbra is egy republikánus elnökkel és (valószínűleg) republikánus többségű szenátussal lesz dolguk. A törvények elfogadásának esélye ráadásul annak arányában fog csökkenni, ahogy közeledik a 2008-as elnökválasztás. A demokraták és a republikánusok ugyanis mindenáron a két pártot egymástól megkülönböztető jegyekre fognak összpontosítani. Ez pedig nem sok teret hagy a kompromisszumoknak.
A demokraták hatalmi ambícióinak korlátai vannak az eléggé kiegyenlített szenátusi helyzet miatt, de várhatólag néhány kulcsfontosságú bizottság elnöki tisztségében is változás következik be a demokraták javára az alsóházban. A centrumtól balra való elmozdulás azonban várhatóan nem fog bekövetkezni, mert a kedden megválasztott demokrata képviselők közül többen ideológiai szempontból konzervatívabbak, mint Pelosi és a párt más veteránjai, s így a pártot a centrum közelében tartják.
Ráadásul számos kérdésben a demokraták is megosztottak,
például az iraki háború kezelése, a növekvő belső költségvetési kiadások vagy a jelenlegi adótarifák további fenntartása ügyében. Ami az iraki háborút illeti, a demokraták csupán abban egységesek, hogy ellenzik Bush stratégiáját. Sok demokrata képviselő és szavazóik haladéktalan kivonulást szeretnének Irakból. A képviselőházban ezt a csoportot John Murtha pennsylvaniai képviselő vezeti, volt tengerészgyalogos, aki korábban támogatta az iraki háborút.
Más demokraták ellenben inkább az iraki hadsereg és rendfenntartó erők megerősödésétől tennék függővé a kivonulást, és nem állítanának fel határidőket. A képviselőházban ennek a megközelítésnek Ike Skelton missouri képviselő a fő szószólója, aki várhatólag a fegyveres szolgálatok bizottságának új elnöke lesz.
Paradox módon a képviselőházi demokrata többség segíthet is Bushnak egyes szándékai megvalósításában. Elsősorban a bevándorlási törvényekben tervezett gyökeres változtatásokról van szó: a republikánus képviselőházi többség ugyanis visszariadt Bush vendégmunkásprogramjától és a szenátusnak attól a tervétől, hogy megkönnyítsék az állampolgárság megszerzését a nem hivatalos munkavállalók millióinak. A demokraták támogatni látszanak ezeket az elképzeléseket.
A kongresszus várhatóan felújítja a Bush elnök által 1999-ben meghirdetett "No Child Left Behind" (Egyetlen gyermek se maradjon le) oktatási programot, bár a demokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy a programra több pénzt kell szánni. Ugyancsak erős az elszántság arra, hogy felújítsák a mezőgazdasági törvénykezést, különösen a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban lefektetett agrártámogatási korlátozások témában.
A kongresszusi választásokkal egy időben több amerikai szövetségi államban is népszavazásokat rendeztek. Dél-Dakotában a választók feszült várakozás közepette
elutasították a magzatelhajtás csaknem teljes tilalmát
előirányzó indítványt: a választók 55 százaléka elvetette a minap elfogadott törvényt, amely kizárólag az anya életének veszélyeztetése esetén engedélyezte volna a küret elvégzését, nemi erőszak vagy vérfertőzés miatti terhesség esetén viszont nem.
Az amerikai legfelsőbb bíróság 1973-ban az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek ítélte a magzatelhajtást. A testület szerdán ismét foglalkozik a témával, az abortusz ellenzői azt remélik, hogy a bíróság elutasítja a 2003-as törvénymódosítás ellen benyújtott kifogásokat. Az említett jogszabály szerint az abortusz csak a terhesség harmadik hónapjának végéig végezhető el.
A homoszexuálisok házasságának megtiltására
voksolt a választók többsége Coloradóban, Idahóban, Dél-Carolinában, Tennessee-ben, Dél-Dakotában, Virginiában és Wisconsinban, a republikánusok kezdeményezésére szervezett referendumokon – ez némi vigaszt jelent az országos vereségért a republikánusoknak. Az arizonai, ugyancsak e témában rendezett népszavazáson viszont olyan szoros eredmény született, hogy egyik tábor sem hirdethetett győzelmet.
A kaliforniai választók jóváhagyták a szexuális bűncselekmények drasztikus megbüntetését előirányzó indítványt. A szavazók több mint 70 százaléka az előzetes eredmények szerint a népszavazáson a Jessica-törvény mellett foglalt állást (a törvényjavaslat egy Floridában meggyilkolt lányról kapta a nevét). Az újraválasztott Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó által is támogatott javaslat az eddiginél lényegesen hosszabb börtönbüntetést helyez kilátásba nemi erőszakért és megrontásért.
Az ilyen bűncselekmények elkövetői szabadulásuk után életük végéig kötelesek lesznek egy GPS-jeladót viselni, amellyel meghatározható mindenkori tartózkodási helyük; az iskoláktól, parkoktól és játszóterektől legalább 700 méter távolságot kell tartaniuk. A törvény gyakorlatilag sok kaliforniai városból kitiltaná a szexuális bűnözőket.
Hírforrás: AP, MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!