10 millió román a határokon túl. Nekik is lesz „státustörvényük”
Sipos Zoltán 2006. október 19. 17:06, utolsó frissítés: 16:20A tervezet szerint az olaszországi vendégmunkásnak ugyanolyan jogai lesznek, #b#mint a besszarábiaiaknak.#/b# Unalmas interjú Miss Diaspora-fotókkal!
Becslések szerint összesen mintegy 10-12 millió román él az ország határain kívül, nagyobb közösségekben, illetve az utóbbi 30 évben kialakult diaszpórában szerte a világon. Azonban a magyar példával ellentétben e közösségek sorsáról nincs és nem is volt közvita Romániában, hacsak a Moldova Köztársasággal való egyesülés ötletét nem számítjuk – ez a '90-es években volt nagy téma, és azóta is vissza-visszatér.
A határon túli románok ügyeivel jelenleg a külügyminisztérium alá rendelt Határon Túli Románok Hivatala foglalkozik (Departamentul pentru Relaţiile cu Romanii de Pretutindeni, DRRP), melynek vezetője, Mihai Gheorghiu államtitkári rangot visel.
A hivatal költségvetése 2006-ban 13,5 millió RON (mintegy 3,7 millió euró). A büdzsé méretét érzékelteti, hogy a Románia területén élő történelmi kisebbségek támogatására például 11 millió eurónak megfelelő lejt költenek.
A Határon Túli Románok Hivatalának nincs önálló honlapja; a külügy weboldalán pedig csak általános jellegű információktalálhatóak a hivatal célkitűzéseiről, valamint a támogatási stratégiáról. A határon túliaknak megítélt pályázatokról szóló dokumentumban többek közt a szomszédos országokban élő diákoknak szánt didaktikai eszközök,
templom-tatarozások és média-támogatások szerepelnek.
Ezzel párhuzamosan a hivatal nagy-britanniai vagy németországi projekteket is támogat – a 2005-ös év messze legnagyobb támogatási tétele például a berlini ortodox parókia felépítése volt, mintegy 500 ezer euró értékben.
Jelenleg közvita alatt áll a határon túli románokról szóló törvénytervezet; erről, illetve a tágabb értelemben vett támogatási célkitűzésekről e-mailben tettünk fel kérdéseket Mihai Gheorghiu államtitkárnak.
Mi a román kormány stratégiája, ami a Romániával szomszédos országokban élő román közösségeket illeti?
Mihai Gheorghiu: – Románia érdeke az, ami legitim, morális és egyezik azokkal a kötelezettségekkel, melyeket a nemzetközi törvénykezés előír. Célunk a román közösségek, illetve anyaország közötti kapcsolatok erősítése, illetve támogatjuk a határon túli román közösségeket nemzeti identitásuk megőrzésében és kinyílvánításában.
Melyek azok a területek, amelyek támogatása prioritást élvez? Évente mekkora pénzösszeget szánnak ilyen célra, és földrajzilag leginkább hova jut ez a támogatás?
– Mint azt már korábban is elmondtam, a külügyminisztérium a Határon Túli Románok Hivatalán keresztül mindenkit támogat, aki román identitásának megőrzésében érdekelt. Nem számít az, hogy a Romániával szomszédos országban élő románokról, vagy pedig Romániából a világ különféle pontjaira kivándorolt személyekről van szó.
Nehéz pontos számokkal szolgálnom, mivel a határon túli románok szervezeteit a közösségek igényei szerint támogatjuk. Bármilyen – határokon innen vagy túl folyó - projektet támogatunk valamilyen módon, ha az hasznot hoz a határokon túl élő románságnak.
2005-ben a Határon Túli Románok Hivatala a legtöbb támogatást a berlini ortodox parókiának ítélte meg. Értsük úgy, hogy stratégiai szempontból tavaly a németországi román diaszpóra volt a legfontosabb?
– Azt hiszem, egy sor aspektust hagy figyelmen kívül. A támogatási rendszer nem lehetne ennél átláthatóbb, hiszen publikus a külügy honlapján, a www.mae.ro webcímen. Az elbíráló bizottság azokat a projekteket választotta ki és terjesztette fel támogatásra, melyek megfeleltek azoknak a feltételeknek, melyeket a büdzsé elköltését szabályozó kormányrendelet előír.
A Moldovai Köztársaságból nagyon sokan emigrálnak Romániába, illetve Nyugat-Európába. A Romániában állami ösztöndíjjal tanuló besszarábiai diákoknak csak töredéke tér vissza a határon túli román közösségekbe. Létezik-e stratégia ennek a jelenségnek a megállítására, lehet-e tenni valamit annak érdekében, hogy a frissen végzettek hazatérjenek?
– A Moldovai Köztársaság állampolgárainak nyugati migrációja nem tartozik a román diplomácia érdeklődési körébe. Ami a Romániában tanuló, majd itt letelepedő fiatalokat illeti, természetesen érdekeltek vagyunk abban, hogy ők visszatérjenek közösségeikbe, ahonnan származnak, és így hozzájáruljanak a románság kulturális öntudatának erősödéséhez.
Más megközelítésben, hogyha nekik joguk van a román állampolgárság visszaszerzésére, akkor vélemányünk szerint ezt a román állam nem akadályozhatja meg. Ez az emberi jogok korlátozása lenne.
A határon túli románokról szóló törvénytervezet első paragrafusa leszögezi, hogy betartják majd azoknak az országoknak a törvénykezését, melyeknek állampolgárai a támogatottak. Mit lehet így tenni a Timok-völgyi románságért, ha őket a szerb állam hivatalosan nem ismeri el kisebbségként?
– Biztosíthatom önt, hogy ennek a törvénynek az összes cikkelyét a tartózkodási országok törvénykezésének a figyelembevételével alkalmazzuk, bármit is írjanak elő ezek a jogszabályok. Épp emiatt a tervezetet – mielőtt még közvitára bocsátottuk volna – a kompetens európai fórumoknak, a Velencei Bizottságnak, valamint az EBESZ, vagyis az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosának is elküldtük jóváhagyás céljából.
Konstruktív politikai párbeszéd indul majd az adott országok kisebbségi ügyekért felelős szerveivel, a prioritások összehangolása érdekében. Másképp fogalmazva a külügyminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a reciprocitás elve és az érvényben levő nemzetközi jogszabályok alapján tiszteletben tartsa a határokon túl élő román kisebbségek jogait.
Meg kell jegyezni, hogy ezeknek a közösségeknek fel kell vállalniuk a román identitásukat és együtt kell működjenek úgy a román, mind azon ország hatóságaival, amelynek állampolgárai.
A törvénytervezet kritikusai felróják azt, hogy a jogszabály határon túli románok támogatásakor nem tesz különbséget a kivándorlók, illetve azon közösségek közt, akik különböző történelmi események miatt maradtak az ország határain kívül. Másképp: elvileg egy olaszországi vendégmunkásnak ugyanolyan jogai vannak, mint a besszarábiai románnak. Van-e ebben valamilyen ráció?
– Meggyőződésem, hogy tisztában van vele: más-más történelmi konjunktúrákról beszélünk, és nem egyszerűsíthetjük le ennyire a dolgokat. Természetesen másképp kezeljük az emigrációt és a szomszédos országban élő románokat.
A témát egy konferencián lehetne megvitatni, így csak annyit mondhatok, hogy az Olaszországban dolgozó román és az, aki a Moldova Köztársaságban él egyaránt román identitással és szellemiséggel – nyelvvel, kultúrával, hagyományokkal – rendelkezik.
A Határon Túli Románok Hivatala az egyes közösségek specifikus igényeit tartja szem előtt és így különböző eszközökkel él – a cél azonban ugyanaz: a világon élő románok etnikai, nyelvi, kulturális és vallási identitásának a megőrzése és kinyilvánítása.
A törvénytervezet a magát román származásúnak valló, valamint a román kultúrához tartozó személyeknek is jogokat biztosít. Mit gondol, így körülbelül mekkora lehet a potenciális kedvezményezettek száma? Nem fél attól, hogy a laza megfogalmazás miatt a kedvezményezettek száma túl nagy lesz?
– Bármit is mondanak a hivatalos statisztikák, bármilyen kritériumok alapján mérnénk fel a határokon túl élő románok számát, pontos számokat nem lehet megadni. Azt hiszem, ez nem is szükséges, a Romániával és a román nylvvel, kultúrával, civilizációval való kapcsolat a lényeg.
Ilyen szempontból a törvénytervezet egy keret, melyen belül meg lehet valósítani a külügyminisztérium, illetve a Határon Túli Románok Hivatalának a célkitűzéseit. Számunkra az a legfontosabb, hogy tárt karokkal fogadjunk mindenkit, aki Romániát anyaországának tartja. Így a határon túli román közösségek a román hatóságokkal való együttműködésük eredményeképp megerősödjenek a befogadó társadalmakban. Ez országunk hírének is jót tesz nemzetközi szinten.
Mit gondol, mi a leglényegesebb, legértékesebb támogatás, amit a törvénytervezet nyújt a Románián kívül élő románoknak?
– Vitán felül áll, hogy a leglényegesebb támogatás, amit nemzettársainknak nyújtunk, morális jellegű. Pártolni szeretnénk a határon túli közösségeket nemzeti identitásuk népszerűsítésében, fel szeretnénk karolni azokat, akik az anyaországgal szeretnének kapcsolatot teremteni – íme néhány célunk, mely egybeesik az otthonuktól távol élő románok elvárásaival.
A fotókon a határon túli románoknak szóló 2006-os Callatis Fesztivál Miss Diaspora-nyertesei
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!