Iráni gyártmányú rakéta csapódott be Izrael területén
S. Z. 2006. július 17. 18:39, utolsó frissítés: 18:07A fegyvert feltehetően #b#szíriai közvetítés#/b#sel szerezte a Hezbollah. Izrael egyelőre nem támadja meg Iránt és Szíriát.
Vasárnap kellemetlen meglepetést okozhatott a Hezbollah (Isten Pártja) az észak-izraeli Haifa lakosainak: nem a már “megszokott” Katyusa, hanem egy nagyobb, iráni gyártmányú rakéta csapódott be a vonatpályaudvarra, nyolc szerelő halálát okozva. A feltehetően szíriai közvetítéssel beszerzett, 50 kilométeres hatósugarú fegyver 45 kiló robbanóanyagot képes célbajuttatni.
A friss fejlesztésű Fajr-3 típusú rakéta így komoly előrelépést jelent a Hezbollah eddigi Katyusáival szemben, melyeken csak kis módosításokat eszközöltek a második világháború óta. A libanoniak tökéletesedő haditechnikája mellett a palesztin Hamasz katonai ereje is hirtelen fejlődést mutat – a házi készítésű, meglehetősen pontatlan Kasszám rakétáknak megjelent egy továbbfejlesztett változata. A fejlemény megerősíti azokat a sejtéseket, hogy
Irán és Szíria is részt vesz
a néhány napja kirobbant közel-keleti konfliktusban; a libanoni média 2002-ben írt arról, hogy az iráni Forradalmi Gárda katonái megérkeztek az országba, a Hezbollah-fegyvereseket kiképzendő az újfajta rakéták kezelésére.
Így beigazolódik az Egyesült Államok és Izrael vádja, miszerint a terrorszervezet Irán és Szíria pénzügyi, katonai és politikai támogatását élvezi; egyébként a két közel-keleti ország nem csinál titkot abból, hogy legitim ellenálló szervezetként ismeri el a Khomeini ajatollah iszlamista ideológiáját követő csoportosulást, bár a katonai segítségnyújtást tagadják.
Az iráni fegyverszállítmány ténye azért aggasztó, mivel a nemzetközi közösséggel amúgy is szembenálló országnak nem csak közepes hatótávolságú ballisztikus rakétája, hanem sokkal veszélyesebb, 2100 kilométer hatósugarú Shahab-3 rakétája is van, mely
alkalmas vegyi és biológiai töltet célbajuttatására.
Arról nem is beszélve, hogy Irán valószínűleg vegyi és biológiai töltettel is el tudja látni a Shahab-3-at.
Ha már a Hezbollah számára elvileg hozzáférhető vegyi- biológiai fegyverekről van szó, akkor Szíria sem épp lebecsülendő ideggáz- és szarin-készletével. Ráadásul az Észak-Koreából vásárolt Scud rakétái felszerelhetőek ilyen töltettel és elegendő hatótávolságúak ahhoz, hogy Izrael területét elérjék.
Szakértők szerint egyértelmű Teherán célja a libanoni rakétatelepítésekkel: így mintegy “túszul” képes ejteni Izraelt, amennyiben a Nyugat túl határozottan lépne fel nukleáris programja ellen.
Egyébként a kis ország – miután 20 évig különféle idegen csapatok és érdekek csaptak össze területén, porig rombolva infrastruktúráját –
legutóbb akkor került a nemzetközi közösség
figyelme középpontjába, amikor feltehetően szíriai ügynökök 2005-ben merényletet követtek el Rafik Hariri libanoni miniszterelnök ellen.
A merényletet Szíria-ellenes tüntetések követték, így megnőtt a szíriai csapatkivonást követelő nemzetközi nyomás. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa továbbá minden, libanoni és nem-libanoni milícia lefegyverzésére szólította fel a feleket és sürgette a libanoni hadsereg bevonulását az ország déli részére, ahol az izraeli határ közelében a Hezbollah zavartalanul járőrözhetett. Az ENSZ-határozatot azonban nem hajtották végre.
A The Sunday Telegraph MTI által idézett elemzése borúlátó: a legnagyobb vasárnapi brit konzervatív napilap szerint Ehud Olmert izraeli miniszterelnök
katonai tapasztalatlansága folytán
minden lehetőség megvan arra, hogy a jelenlegi válság ismét az arab szomszédság elleni izraeli invázióhoz vezessen. A zöldfülű kormányfő könnyen “apokaliptikus méretűvé eszkalálhatja” az izraeli hadműveleteket, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az izraeli kormány máris Szíriát és Iránt teszi felelőssé az északi határain kirobbant villongásokért.
Ha az izraeliek megkísérlik Damaszkusz megbüntetését is a Hezbollah hallgatólagos támogatásáért, azzal nemcsak a Közel-Keleten, de a Perzsa-öböl térségében is új frontot nyitnának, miután Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök már kinyilvánította készségét Szíria megvédésére - írta a brit lap.
Így Olmertnek "hosszasan és alaposan" el kell gondolkodnia azon, hogy két izraeli katona elrablása indokol-e egy olyan mértékű katonai eszkalációt, amely nem csak Izraelre, de az egész világra nézve katasztrofális következményekkel járhat. Az elemzés szerint Izraelben hagyomány, hogy soha egyetlen katonát sem szabad cserben hagyni. Ugyanakkor – tesszük hozzá – ez a fejlemény kiváló alkalmat ad arra, hogy
Izrael végre leszámoljon a Hezbollahhal.
Izrael azonban úgy tűnik, egyelőre nem tervezi Szíria és Irán megtámadását, legalábbis kormányülésen Olmert elhatárolódott ettől a lehetőségtől. Ugyanakkor kijelentette: Izrael “a lehetséges következményektől függetlenül” mindent megtesz annak érdekében, hogy elérje céljait, vagyis a Hezbollah elűzését az izraeli határ mellől, valamint a foglyul ejtett két izraeli katona kiszabadítását.