Az USA iraki hadjárata veszélyesebb, mint az iráni atom
B. D. T. 2006. június 22. 19:46, utolsó frissítés: 19:04Alapjaiban megrendült a bizalom a George Bush vezette nagyhatalommal szemben egy nemzetközi felmérés szerint.
Az Egyesült Államok megítélése négy éve, mióta az iraki háború tart, egyre romlik: immár azon országok lakosainak körében is, akik eddig szoros szövetségben álltak Amerikával - állapította meg egy nemzetközi felmérés.
AMERIKA MEGÍTÉLÉSE
Az elmúlt évben főleg Spanyolországban romlott az Egyesült Államok megítélése, hiszen most csupán a lakosság 23%-ának van pozitív véleménye a nagyhatalomról. Nagy-Britannia, az Államok legfőbb szövetségese lakosainak 56%-a ítéli meg pozitívan az országot, szemben az ezredfordulón mért 83%-kal.
Azon országok között, ahol szignifikánsan csökkent 2005-ről 2006-ra, egyik évről a másikra az Amerika-barátok száma, ott sorakozik India (71-ről 56-ra); Oroszország (52-ről 43-ra), valamint Indonézia (38-ról 30%-ra). Törökország, az Egyesült Államok NATO-szövetségese lakói korábban sem vélekedtek túl pozitívan az amerikaiakról, de a tavalyi 23%-hoz viszonyítva idén csupán 12 %-uknak szimpatikus az ország.
Enyhe csökkenés volt tapasztalható Francia- és Németországban, illetve Jordániában; Kína és Pakisztán azonban azon kevés ország közé tartozik, ahol nőtt Amerika népszerűsége.
A tanulmány megállapítja, hogy Amerika népszerűségének csökkenése annak következménye, hogy az emberek úgy vélik: az iraki háború veszélyes hellyé változtatta a Földet. Ezt a véleményt osztotta tíz ország lakóinak többsége, beleértve Nagy-Britanniát, ahol az emberek 60%-a véli úgy, a világ békéje Szaddám Huszein 2003-as elmozdítása óta nagyobb veszélyben van, mint azelőtt.
Az Amerika-ellenesség csökkent azokban az években, amikor az ország a cunami-áldozatok érdekében tett erőfeszítéseket, illetve mikor Irakban "politikai fejlődés" volt tapasztalható.
Több válaszadó hangsúlyozta, hogy élesen különbséget tesz az amerikai elnök személye és az amerikai polgárok iránt érzett érzelmei között, az előbbivel szembeni ellenszenv nem befolyásolja az utóbbiakkal szembeni semleges vagy pozitív megítélést. Hét ország lakóinak többségének szimpatikusak az amerikai emberek, a japánok 82, a britek 69 százaléka vélekedik pozitívan róluk.
Ugyanakkor mindössze két ország - India és Nigéria - lakóinak többsége bízik Bushban. Ezzel szemben Spanyolországban 14 válaszadó közül csupán egy, Törökországban pedig 33-ból egy.
AZ IRAKI HÁBORÚ
Irak jövőjével kapcsolatban a pesszimizmus szinte általánosnak mondható. Minden ország - kivéve magát az Egyesült Államokat és Németországot - lakói nagyobb fenyegetésnek nevezték a világbékére nézve az Egyesült Államok iraki jelenlétét, mint akár az urándúsító, később potenciálisan atomfegyvert birtokló Iránt.
Andrew Kohut, a Pew Kutatóközpont vezetője szerint minden annak az egyértelmű jele, hogy az iraki háború miatt mennyire alapjaiban rendült meg a bizalom az Egyesült Államokban.
A terrorizmus elleni harcot immár csupán Oroszországban és Japánban támogatja a lakosság több mint fele. Spanyolországban, valószínűleg még a 2004-es madridi bombarobbantások utóhatásaként, tíz emberből kettő támogatja az Egyesült Államok által irányított terorizmusellenes hadjáratot.
Érdekes, hogy míg az amerikaiak háromnegyede hall egyáltalán a háború által előidézett eseményekől - például az iraki börtönökben tapasztalt visszaélésekről –, a nyugat-európaiak és a japánok 90%-a tud ezekről.
IRÁN ATOMPROGRAMJA
Ugyanakkor megfigyelhető, hogy mióta az iráni nukleáris program folytatása felmerült, egyre többen érzik fenyegetésnek a perzsa országot is.
Azt, hogy Irán nukleáris fegyvert birtokoljon, erőteljesen ellenzik az amerikaiak, a németek, a japánok és a franciák: minden tíz lakosból legalább kilenc. Ugyanígy nem bíznak az iráni vezetésben sem. A kép a muzulmán országok esetében változik: Pakisztán nagy reményeket fektet saját nukleáris programjába, ezért az ott élők inkább támogatják Irán nukleáris fegyverszerzését, de Egyiptom és Jordánia lakosainak is 40%-a egyetért ezzel.
A muzulmánok többsége úgy véli, Irán védelmi célokra használná csupán az atomfegyvert.
A regionális különbségek abban is megmutatkoznak, hogy a japánok kétszer olyan veszélyesnek érzékelik Észak-Koreát, mint Iránt. A kínaiak közül azonban, akiknek közös határuk és gazdasági kapcsolataik vannak Észak-Koreával, csupán tíz százalék gondol fenyegető tényezőként az országra.
A Hamász győzelme a palesztinai választásokon ugyanakkor szintén változtatott a képen: a németek első ízben mondták, hogy inkább Izraellel, mint a palesztinokkal szimpatizálnak. Izrael támogatottsága egyébként Franciaországban is nőtt, ezzel párhuzamosan a muzulmán országok lakói többsége támogatta a Hamász győzelmét.
ELÉGEDETTSÉG
A felmérés szerint a vizsgált országok lakóinak többsége nem elégedett országa előrehaladásával. Csak Kínában, ahol jelentős gazdasági növekedés volt tapasztalható, nyilatkozta tíz megkérdezett közül nyolc azt, hogy nagyon elégedett a dolgok menetével. Kis többséggel, de az emberek Egyiptomban, Jordániában és Spanyolországban is inkább elégedettek.
Az amerikaiak elégedettségi szintjének a Bush-kormányzat számára nyugtalanító csökkenéséhez a háborúval kapcsolatos aggodalmak és az üzemanyagárak emelkedése járult főleg hozzá. Míg 2003-ban az amerikaiak fele elégedett volt a körülményekkel, idén csupán 29%-uk nyilatkozta ezt.
ELLEN- ÉS ROKONSZENV
A franciaországi bevándorló-rendháborítás és tüntetések után minden országban "homályosan", ambivalens módon vélekednek Franciaországról, kivéve az amerikaiakat. Az Egyesült Államok lakói szemében a 2003-as mélypont óta - amikor a franciák visszautasították az iraki háború támogatását - 29 százalékról 52 százalékra nőtt a franciákkal szimpatizálók száma.
Az amerikaiak véleménye más nemzetekről általában véve is valamelyest javult, valószínűleg annak következményeként, hogy diplomáciai közeledés volt tapasztalható az Egyesült Államok és az iraki háborút ellenző országok között. Míg Japán és Kína között megmaradt az ősi ellenségeskedés, Francia- és Németország lakói nagyon pozitívan vélekednek egymásról.
EGYÉB VESZÉLYEK
A globális felmelegedéstől a fejlett ipari országok lakói félnek leginkább, de ennek hatásaitól leginkább India és Japán lakói tartanak. A környezettudatos aggodalom a legnagyobb széndioxid-kibocsátó országok - Kína és az Egyesült Államok - lakói körében volt a legkisebb.
A madárinfluenzától leginkább Ázsiában és Afrikában tartanak, míg tíz amerikaiból csupán egy nyilatkozta, hogy aggódik a betegség terjedése miatt. Ez az arány az európaiak közt is hasonló.
Forrás: International Herald Tribune, Pew Global Attitudes Project
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!