Kevesebb minisztert, képviselőt szeretne Gyurcsány
szerk. 2006. május 29. 14:17, utolsó frissítés: 13:56Továbbá mentelmi jogot korlátozna, összeférhetetlenséget szigorítana. A Fidesz tanulmányozza a reformterveket.
Nyilvános Gyurcsány Ferenc ügyvezető és kijelölt miniszterelnök kilenc törvényjavaslata, mellyel elindítaná a magyarországi reformokat. A kétharmados többséget igénylő javaslatokat el is küldték az ellenzéknek egyeztetésre.
Gyurcsány bejelentette: május 30-án beterjesztik az Országgyűlésnek a kormányprogramot és június 9-én megalakulhat a kabinet. Ugyanakkor a választók bizalma egyelőre töretlen: egy, a Népszabadság felkérésére végzett Szonda Ipsos-felmérés szerint nőtt a szocialisták tábora, az összes választókorú körében jelenleg 6, a biztos pártválasztók csoportján belül pedig 9 százalékpont az előnye a Fidesszel szemben.
„Az államnak és a politikának magán kell kezdenie a reformot” – áll a miniszterelnok.hu internetes oldalon publikált közleményben; a javaslatok rövid összefoglalása előtt a Kormányszóvivői Iroda még hozzáteszi, hogy “az állam lemaradásban van a polgáraihoz képest.
Öttel kevesebb miniszter
Az elmúlt bő másfél évtizedben a magyar emberek és a magyar vállalkozások alkalmazkodtak az új kihívásokhoz, ezer és egy dologban változtattak az életük folyásán. Az állam azonban mozdulatlanságba dermedt.”
A minisztériumok száma öttel csökken: az új kormányban a jelenlegi 17 helyett 12 miniszter dolgozik majd. Átalakul a tárcák vezetése is: a jövőben közvetlenül a miniszter és helyettese irányítja majd az adott minisztérium munkáját; megszűnnek a politikai, a közigazgatási és helyettes államtitkári posztok.
A már ismert javaslat mellett, amely szerint a parlamenti képviselők számát 78-cal 298-ra csökkentené és egyfordulóssá tenné az országgyűlési képviselőválasztásokat, Gyurcsány az önkormányzati képviselők számának csökkentésére is javaslatot tett az ellenzéki pártoknak.
Szondázáskor nem ér a mentelmi jog?
Ha a terv megkapja a parlamentben a kétharmados támogatást, akkor már ősztől csökkenthet a képviselők száma – a megyei és fővárosi közgyűlések esetében átlagosan 20-40%-al. Az ügyvezető és egyben kijelölt kormányfő javaslatot tett arra is, hogy 2009-től a megyei helyett regionális közgyűlések működjenek Magyarországon; a most ősszel megválasztott települési és önkormányzati képviselők hat évre kapjanak mandátumot; de 2012-től továbbra is négyévente, mindig a parlamenti ciklus felezőidejében legyenek önkormányzati választások.
Az összeférhetetlenséget szabályozó törvények is szigorodnának: a javaslat szerint a parlamenti képviselők semmilyen állami és önkormányzati cégben nem lehetnek vezetők, felügyelőbizottsági tagok; nem kaphatnak semmilyen juttatást a közalapítványokban, köztestületekben és közhasznú társaságokban betöltött tisztségekért.
Gyurcsány a parlamenti képviselők mentelmi jogát is korlátozná; ez nem terjedne ki a szonda megfújására, így az ittas vezetéseket nem bliccelhetnék el. Ugyanakkor egységesítenék valamennyi közjogi tisztviselő mentelmi jogának tartalmát; megszüntetnék az ügyészségi titkárok, fogalmazók, nyomozók és ügyintézők mentelmi jogát, a bírósági ülnökökét pedig korlátoznák.
Aláírták az MSZP-SZDSZ koalíciós megállapodást
A javaslat szerint a pártok vezetőit anyagi felelősség terhelné, ha pártjuk törvénysértést követne el. Minden támogatásról számot kellene adni a nyilvánosság előtt, így a természetbeni támogatásokról is. A legfontosabb kampánykiadásokat a jövőben kizárólag egy új, úgynevezett kampányszámláról utalhatják át a pártok; a kampányszámla forgalma nyilvános lenne.
A minőségi jogalkotás jegyében továbbá minden jogszabály előkészítésekor kötelezővé tennék a hatásvizsgálat elkészítését. A polgárok, a civil szervezetek és az egyházak minden jogszabály tervezetét megismerhetnék már azelőtt, hogy a kormány elfogadná azokat.
További fejlemény, hogy ma a két párt vezetői, illetve Gyurcsány Ferenc aláírták az MSZP-SZDSZ koalíciós megállapodást. Ezt megelőzően vasárnap az SZDSZ küldöttgyűlése ellenszavazat nélkül jóváhagyta a kormányprogramot.
Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor a 9 pontos reformcsomaggal kapcsolatban közölte, hogy azok elfogadhatóak, de nyitottak más megoldások iránt is: például lehet kisebb a parlament létszáma a javasolt 298 főnél. Az önkormányzatoknál a 10 ezer főnél nagyobb lakosságszámú településeknél most nincs lehetőség érdemi létszámcsökkentésre, a megyék esetében azonban sor kerülhet az érdemi létszámcsökkentésre – mondta.
Gondolatmenetét folytatva közölte, hogy a javaslatok tartalmazzák a választott régióra történő átállást, amely a megyék megszüntetéséhez vezet, ezért ezt támogatják. A Fidesz 200 fős parlamentre vonatkozó javaslatáról elmondta: "tőlünk lehet, bár akkor az már egy érdekes parlament lesz", és szerinte akkor egyfordulós, tisztán listás választást kell tartani.
Forrás: miniszterelnök.hu, mti