Bolyai Egyetem érvrendszer 1.5
közreadja: Hantz Péter 2006. április 03. 10:43, utolsó frissítés: 10:43Frissített érvekkel ismét #b#célbalövést tart#/b# az egyetemi autonómiát ellenző diskurzusra a Bolyai Kezdeményező Bizottság.
Habár a román oktatási törvény lehetővé teszi magyar karok indítását már meglevő egyetemeken, nem ad lehetőséget állami magyar egyetem indítására. 2006 februárjában 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor – köztük 10 Nobel-, Fields- és Wolf-díjas tudós – kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra, melyet Románia elnökének és miniszterelnökének, valamint az Európai Bizottság elnökének címeztek, nem érkezett válasz.
Mivel a román nacionalizmus szószólói – akik között szép számmal találunk magyar egyetemi oktatókat is – gyakran hazugságokkal, illetve hamis érvek hangoztatásával próbálják a magyar felsőoktatás önállósulását gáncsolni, szükségesnek tartottuk az egyetemi autonómiával kapcsolatos legfontosabb ellenérveket és azok cáfolatát összefoglalni.
>> A korábbi változat:
Tények és érvek: legyen vagy sem önálló Bolyai Egyetem
>> Vita az egyetem körül Magyari-Vincze Eninkő blogjában: Mestersége címere: etnobizniszmen
1 Sehol a világon nincsenek nyelvi alapon szervezett egyetemek vagy karok.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetői újabban azzal érvelnek a magyar oktatási vonal önállósulási törekvései ellen, hogy az egynyelvű kisebbségi felsőoktatási intézményeket, illetve a ténylegesen kétnyelvű egyetemeket működtető országok Romániától eltérő alkotmányos szerkezettel rendelkeznek. Ez nyilvánvalóan nem igaz, Szlovákia, a Moldovai Köztársaság és Olaszország alkotmányos szerkezete Romániáéhoz hasonló.
2 Az első világháborút követően a kolozsvári, a pozsonyi és a strasburgi egyetem más ország fennhatósága alá került. Jelen pillanatban csak a Babes-Bolyai Tudományegyetem járja a multikulturalizmus útját, a másik kettő nem.
Téves állítás. 1919-ben Kolozsváron román tannyelvű egyetem alakult, a magyar egyetem tanári karának döntő része Szegedre menekült. A második világháborút követően Kolozsváron egy román és egy magyar tannyelvű egyetem jött létre, a Babes és a Bolyai. A jelenleg még fennálló Babes-Bolyai Tudományegyetem a román és a magyar intézmények erőszakos összeolvasztásával jött létre, s mint ilyen, nem hivatkozhat az első világháborút követő egyetemalapításokra. Hangsúlyozzuk, hogy Szlovákiában önálló állami magyar egyetem működik, és a nyitrai Constantine Philosopher Egyetemen van egy magyar kar.
3 A magyar népesség körében az országos átlagnak megfelelő a felsőfokú végzettségűek aránya.
Sajnos nincs így. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a felsőfokú végzettségűek aránya Romániában 6,60%, a magyar népességben csupán 4,48 %, mintegy 30 000-rel kevesebb, mint elvárható volna. A 2004/2005-ös adatok szerint tízezer román lakosra 300 egyetemista jut, de tízezer magyar lakosra mindössze 207, ami súlyos diszkriminációnak tekinthető.
A tudásalapú társadalomban már rövidtávon kimutathatóak és fokozatosan erősödnek a képzettséghátrány negatív hatásai. Középiskolai végzettség tekintetében a magyar népesség első helyen áll a romániai nemzetiségek rangsorában (a magyar lakosság 64,64 %-a, a román nemzetiségűek 58,10 %-a középiskolai végzettségű), egyetemi végzettség tekintetében azonban messze elmarad az országos átlagtól.
4 A romániai magyar egyetemi hallgatók tekintélyes része Magyarországon tanul, ezért nem indokolt egy állami magyar egyetem fenntartása.
Hamis állítás. A magyar Oktatási Minisztérium 2005-ös adatai szerint körülbelül 2900 román állampolgárságú magyar diák tanul magyarországi egyetemeken, főiskolákon. Ez kevesebb, mint a romániai magyar egyetemi hallgatók 10%-a.
5 A BBTE vezetőinek álláspontja: a BBTE magyar tagozata széleskörű autonómiának örvend.
Ez nem igaz. Az egyetem Chartájának rendelkezései e tekintetben ellentmondásosak. Az egyetem vezetői kifele az autonómiát szavatoló paragrafusokat mutogatják, a gyakorlatban viszont az ellenkező értelmű részeket alkalmazzák.
Az autonómia hiányát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az egyetem legfelsőbb döntéshozó szerve, a Szenátus figyelembe sem vette 149 magyar oktatónak három magyar tannyelvű kar létesítésére vonatkozó kérését. Kari szinten sem jobb a helyzet, a Matematika-Informatika Kar tanácsa is elutasította az informatika szakos magyar oktatók egyöntetű kérését, hogy hozzanak létre magyar tannyelvű informatika tanszéket a karon belül.
Több olyan kar is van, ahol a magyar oktatók nem dönthetnek önállóan oktatási és vizsgáztatási kérdésekben, újabb tanerő alkalmazásában, és arra is volt példa, hogy a román többség elutasította egy, a magyar oktatók által javasolt személynek a kari tanácsba való kinevezését. Az oktatási autonómia hiánya különösen súlyos következményekkel jár a tanárképzés esetében, melynek a román programnak megfelelően kell folynia, figyelmen kívül hagyva a magyar jellegzetességeket.
Mindezek azt mutatják, hogy a román akadémiai vezetés kiemelt célja annak megakadályozása, hogy önálló döntési jogkörrel rendelkező magyar felsőoktatási struktúrák épülhessenek ki. Valós autonómiát csakis a magyar karok beindítása és a magyar tagozat teljes döntéshozási függetlensége biztosíthat, különben a román többség bármikor leszavazhatja a magyar oktatók javaslatait. Magyar karok, illetve egyetem hiányában egy agresszív beállítottságú egyetemi vagy országos vezetés könnyedén felszámolhatja a meglévő magyar felsőoktatást is, magyar kari, illetve intézményi struktúrák megléte esetén ez jóval nehezebben kivitelezhető.
6 A magyar felsőoktatás önállósulása a magyar oktatás minőségének romlásához vezetne.
Ezt a hamis érvet furcsamód pont azok a román oktatók hangoztatják, akik számos esetben gáncsolni próbálták a magyar felsőoktatás mennyiségi és minőségi fejlesztését. Aggodalmaskodva, paternalista hangnemben sorolják azokat a hátrányokat, melyeket a magyar közösségnek el kellene szenvednie az önálló felsőoktatási struktúrák létrejötte esetén.
Minden közösségnek meg kell adni az önépítés esélyét és feltételeit, és a többségnek nincs joga a kisebbség nevében beszélni. Önálló karok, önálló egyetem esetén azok felelőssége lesz minden meghatározó döntés, akik a helyzet legjobb ismerői. A BBTE-n jelenleg a magyar tagozat ("vonal") a legtöbb karon a román vezetésnek teljesen alárendelt. A román többségű kari vezetés bármikor leszavazhatja a magyar oktatók javaslatait.
Ebben a pontban is szükségesnek tartjuk hangsúlyozni a következőket: volt rá példa, hogy megpróbálták elgáncsolni magyar szak indítását, és megakadályozták tanszék létrehozását. A magyar oktatók sok esetben kénytelenek a román kollégák érdeklődési köre szerint összeállított tantervek szerint tanítani. A oktatási autonómia hiánya különösen súlyos következményekkel jár a tanárképzés esetében, melynek a román programnak megfelelően kell folynia, figyelmen kívül hagyva a magyar jellegzetességeket.
Mint azt már említettük, több olyan kar is van, ahol a magyar oktatók nem dönthetnek önállóan újabb tanerő alkalmazásáról, és arra is volt példa, hogy a román többség elutasította egy, a magyar oktatók által javasolt személynek a kari tanácsba való kinevezését. Meg kell említenünk a BBTE jogi karának szomorú példáját, ahol a román kari vezetés sikeresen akadályozta a magyar oktatás megszervezését, melynek következtében jelenleg mindössze egyetlenegy főállású magyar oktató dolgozik a jogi karon.
A magyar tagozat órái gyakran több tanszéken vannak szétszórva, nem lehet egy álláshoz kötni őket, így pályázatot sem lehet hirdetni betöltésükre.
Mivel nincs döntéshozói szerepkörük,
a magyar oktatók gyűlései informálisak, semmilyen szerv nem fogja össze, és nem tudja hatékonyan ellenőrizni az ötvennél több magyar szak működését. A döntési autonómia hiányából fakadó gondokat tetézi a magyar tagozat pénzügyi kiszolgáltatottsága. A költségvetésből, tandíjakból és más forrásokból származó bevételeket a karok dékánjai menedzselik, a BBTE tanszékeinek minimális az anyagi önállósága. A tényleges önrendelkezést csak a magyar karok, és az ezekből kinövő Bolyai Egyetem garantálhatják.
Mivel a magyar oktatók gyakorlatilag már most is a román kollégáiktól függetlenül dolgoznak, elmondható, hogy a magyar tanárok ügyeiben olyanoknak van döntő szavuk, akik nem ismerik, nem ismerhetik helyzetüket. Néhány kivételtől eltekintve, a dékánok és a tanszékvezetők nem ismerik a magyar nyelvet, amelyen saját karukon, tanszékükön is oktatnak. Az egyetem román vezetősége is csak arról értesül, amit a számukra megbízható magyar kollégák elmondanak, márpedig számukra csak azok megbízhatók, akik kedvező dolgokat közvetítenek.
7 A BBTE vezetőinek álláspontja: a magyar karok és az önálló magyar egyetem létesítése nincs megtervezve, szakmailag nincs előkészítve.
Durva csúsztatás. 1998-ban részletes terv készült egy magyar egyetemi campus megvalósítása végett, de a román politikai és akadémiai vezetés megakadályozta ennek gyakorlatba ültetését. Hasonlóan részletes tervek készültek a BBTE leendő magyar karainak szerkezetéről és működéséről, de az egyetem
vezetői minden eszközzel akadályozzák a három magyar kar beindítását. Leszögezhetjük tehát, hogy az előrelépést nem a tervezés, hanem az elvi döntések hiánya akadályozza.
8 A magyar oktatók megfelelő arányban képviseltetik magukat az egyetem vezetőségében.
A valóság: míg a Babes és a Bolyai egyetem egyesítése után a dékánok fele magyar nemzetiségű volt, ma már csak a két teológiai kar dékánja magyar. A magyar oktatók helyzetét, mellőzöttségét mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy a teológiai karokat leszámítva egyetlen természet-, humán- vagy társadalomtudományi karnak sincs magyar dékánja. Míg az 1959-es egyetemegyesítéskor a rektori és rektorhelyettesi szintű magyar vezetők aránya 50% volt, ma már csak 29%. A magyar dékánok aránya 33% volt, ma csak 10%. Tanszékvezetők tekintetében 31%-ról 12%-ra esett vissza az arány.
A román többségű kari tanácsok több ízben megpróbálták megakadályozni és halogatni szakmailag kiváló magyar oktatók szakmai előléptetését. Megjegyezzük, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen arányaiban jóval kevesebb a magyar professzor, mint a román.
9 A BBTE multikulturális egyetem.
Ennek éppen az ellenkezője igaz. Az egyetemnek a magyar nyelv nem hivatalos nyelve. A magyar nyelvű feliratok teljességgel hiányoznak az egyetem falairól, a fontosabb hivatalos kiadványok szinte kizárólag román nyelven jelennek meg. Az egyetem kizárólag csak román nyelven ad ki okleveleket. Fontos megjegyezni, hogy az egyetemi adminisztrációban súlyosan alulreprezentáltak a magyar munkavállalók.
A BBTE honlapjának nyitóoldalán a magyar nyelvnek csak alárendelt szerepe van. A honlap durva történelemhamisításokat tartalmaz, a magyar fejedelmek neveit is románul tünteti fel. Az egyetem történetét bemutató múzeum, szórólapja szerint, az 1581-es Jezsuita Kollégiumtól kívánja az egyetem fejlődését illusztrálni, anyaga azonban tendenciózusan szelektív, legnagyobb része az 1919-ben alapított „Regele Ferdinand” román tannyelvű egyetemre, valamint a BBTE 1989 utáni fejlődésére koncentrál. A szórólap nem említ magyar személyiségeket, illetve magyar vonatkozású eseményeket. („A múzeum legfontosabb kiállítási tárgyai közé a román királyi családnak a kolozsvári egyetemen tett látogatását illusztráló fényképgyűjtemény, illetve a két világháború közötti eredeti dokumentumok tartoznak”).
Ennek ellenére a BBTE vezetői folyton a multikulturalitást hangsúlyozzák, talán azért, mert úgy gondolják, hogy a végtelen sokszor ismételt hazugság igazságnak tűnik.
10 A magyar egyetem, a magyar karok elveszítenék az egyetemi könyvtárakban levő könyveket.
Hamis állítás. A könyvek a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) leltárába tartoznak, nem a BBTE leltárába. A legtöbb kari könyvtár új könyvekkel való ellátottsága és szervezettsége egyébként igen sok kívánni valót hagy maga mögött.
11 A román politikai és akadémiai elit támogatja a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű karainak létrehozását és az állami magyar egyetem újraindítását, az anyagi források hiánya jelenti az egyetlen akadályt.
A valóság: ez egyike a külföld számára gyártott hamis állításoknak. Călin-Popescu Tăriceanu miniszterelnök épp a román-magyar közös kormányülést követő sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy nem ért egyet a BBTE magyar tannyelvű karainak létrehozásával. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium nyilvános állásfoglalásban és az egyetemnek küldött miniszteri átiratban közölte, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával (2005. december), Emil Boc, a kormánykoalícióban résztevő Demokrata Párt elnöke és egyben Kolozsvár polgármestere (2005. november, 2006. március) szintén nyilvános állásfoglalásban vetette el a magyar karok létrehozásának tervét.
Az egyetem vezetői nyilatkozatok egész sorában támadták a magyar oktatók önállósulási törekvéseit, és fenyegették az ügy támogatóit. Az egyetem legfelsőbb döntéshozó szerve meg sem tárgyalta a javaslatot.
A BBTE jelenlegi magyar oktatásának önálló karokban való működtetése semmivel sem kerülne többe, mint amennyibe jelenleg kerül, a magyar oktatók már most is gyakorlatilag a román kollegáktól elkülönülve dolgoznak. Többletforrásokat főleg a tanárhiány megszüntetése és a régóta elmaradt fejlesztések beindítása igényelne. A jelenlegi szerkezetben a magyar tagozat nem tudja kiaknázni a kisebbségi felsőoktatás számára juttatott román, illetve magyar többletforrásokat, minden pénz a közös kari kasszákba folyik be.
2 A magyar tannyelvű karok létrehozásával a Babes-Bolyai Tudományegyetem német tagozata hátrányos helyzetbe kerülne.
Az erdélyi német kisebbség az elmúlt évtizedek során szinte teljes mértékben elhagyta az országot. Az egyetem német tagozatának léte inkább csak a hamis „multikulturalizmus” önigazolását szolgálja. A fizika karon oktató kollégák tapasztalata szerint két-három évfolyamnyi hallgató közül jó, ha akad egy magát németnek valló diák. A hallgatók jelentős része még alapfokon sem beszéli a német nyelvet. Számos más jel is arra utal, hogy a német tagozatra leginkább a román és a magyar tagozatról kiesett diákok iratkoznak be.
13 Érthetetlen a magyar oktatók elégedetlensége, hiszen az ország összes állami egyeteme közül a Babes-Bolyai Tudományegyetem biztosítja a legtöbb jogot a magyar felsőoktatás számára.
Az állítás nem igaz. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem a BBTE-vel szemben megvalósította a tényleges kétnyelvűséget. A Színművészeti Egyetem egy román és egy magyar tagozattal működik, a beiskolázott diákok fele-fele kerül az egyes tagozatokhoz. A szakok indításáról a tagozatok önállóan döntenek. Karok nincsenek, az egyes tagozatok önállóan szervezhetnek tanszékeket. A tanszékek széleskörű személyzeti és pénzügyi autonómiával rendelkeznek. A közösen akkreditált szakok tanterve közös, de a román és a magyar színész szak külön-külön van akkreditálva. Az intézménynek jelenleg magyar rektora van.
A Színművészeti Egyetemen minden felirat kétnyelvű, a tantermek egyenlő számban vannak magyar, illetve román személyiségekről elnevezve. Az intézménynek mind a román, mind pedig a magyar hivatalos nyelve, honlapján egyik nyelv sincs alárendelt szerepben.
14 A BBTE vezetőinek álláspontja: a magyar oktatók követelései aláássák az eddigi magyar tárgyalási pozíciókat, ezáltal visszavetik a magyar felsőoktatás fejlesztését.
Nem lehet tárgyalási pozíciónak nevezni egy kiszolgáltatott helyzetet, melyben minden döntés kimenetele néhány vezető kénye-kegyétől függ, a szabályzatok egymásnak ellentmondóak, és bárhogy magyarázhatók, a megszavazott/meghozott döntések gyakorlatba ültetése pedig a végtelenségig elodázható, ha azt egy nacionalista klikk úgy akarja. Úgyszintén távol áll a tárgyalásoktól egy olyan folyamat, mely kisiklik, ha az egyetem vezetőinek hazugságait és visszaéléseit nyilvánosságra hozzuk.
A paternalista, „mi megmondjuk, hogy mi jó nektek, és mit kérhettek” stílusú tárgyalások a magyar közösség számára elfogadhatatlanok. A külső nyomásgyakorlás eszközéről a magyar oktatói közösség nem mondhat le, mert eddig sehol a világon nem sikerült ütőképes kisebbségi felsőoktatási struktúrákat létrehozni az akadémiai szféra meggyőzésével. Mindenhol politikai beavatkozásra volt szükség.
15 Az európai szervezetek elégedettek a BBTE multikulturalitásával, ezt tükrözi Max van der Stoel 2000/11-es, Andrei Marga akkori rektorhoz intézett levele is.
A valóság: ez durva csúsztatás. A levél bevezetőjében megfogalmazott protokollszöveg után a levél hangsúlyozza, hogy autonómiát kell biztosítani a magyar oktatási vonalnak (ami nem történt meg), és a következő, szintén semmibe vett ajánlásokat is tartalmazza:
“Equally, it would be of significance to promote the multilingual character of the University. We are thinking especially of the issuing of diplomas and other official documents in all tree languages of the University as well as signage and public information in Romanian, German and Hungarian. It will increase the feeling that the University serves all groups within it.”
16 A BBTE vezetőinek álláspontja: a BBTE Chartája biztosítja, hogy egyetlen oktatót sem érhet retorzió véleményének kifejtése miatt, és az egyetem célja a folyamatos megújulás.
A magyar felsőoktatás önállósulása mellett kiálló oktatók közül többet példátlan módon az egyetem hivatalos lapjában rágalmaztak és aláztak meg egyetemi és kari vezetők, megtagadva tőlük a válaszadás lehetőségét. A történtek miatt magyar oktatók egy csoportja nyílt levélben tiltakozott.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság három vezetője rágalmazó és fenyegető levelet kapott az egyetem rektorától, ami szintén megjelent az egyetem hivatalos lapjában (Buletinul Oficial). A levélben a rektor retorziókat is kilátásba helyezett.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság tevékenységei több, hisztérikus reakciót is kiváltottak az egyetem vezetőiből. Az egyetem Rektori Tanácsa és Akadémiai Tanácsa 2006 márciusában olyan határozatot hozott, kilátásba helyezve a határozat megszegőinek megbüntetését, hogy csak az egyetem rektora és szóvivője fogalmazhat meg véleményt az intézményről.
A magyar oktatók fenyegetése mellett pert helyeztek kilátásba Kertész Imre Nobel-díjas író ellen, mert aláírta a Bolyai Egyetem újraindítását szorgalmazó nyílt levelet, valamint korlátozni próbálják az oktatók véleménynyilvánítási és az egyetemen belüli gyülekezési szabadságát is. Tendenciózus közleményeiket gyakran fizetett hirdetésekként jelentetik meg a román sajtóban.