Frunda, Markó, majd Tőkés vezeti a bizalmi toplistát
K. A. 2003. december 03. 21:10, utolsó frissítés: 21:10A romániai magyarok bizalmi szentháromsága: #b#egyház, RMDSZ, magyar tévéadók#/b#. Az RMDSZ jelöltjeire parlamenti választáson a magyar választók 88, a helyhatóságin 79%-a voksolna – ez a romániai magyar közvélemény röntgenképe.
RMDSZ-PROFIL
A meghatározó többség az RMDSZ-re szavazna
a parlamenti választásokon: a kérdésekre választ adók 88%-a az RMDSZ-re voksolna 2004 késő őszén (más romániai román pártot elenyésző mértékben támogatnak a romániai magyarok). A régiók szerinti megoszlásban a székelyföldiek 90%-ban voksolnának az RMDSZ-re, de a közép-erdélyi magyarok 82%-a is a szövetséget támogatja.
Ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat szerveznének, Ön melyik pártra szavazna? – a közvélemény-kutatók e kérdésére 222 személy (18,7%) tagadta meg a választ, vagy közölte, nem tudja, melyik pártra adná voksát. Ha a választ nem adókat és a határozatlanokat is a megkérdezettek 100%-ába számítjuk, az eredmények a következőképp alakulnak:
- 71,7% választaná az RMDSZ-t,
- 7,1% más román pártra szavazna,
- 2,3% választana önálló jelöltet vagy más pártot,
- 18,7% nem tud/nem akar válaszolni (tehát bizonytalan).
Legkisebb arányban a szórványban élők voksolnának az RMDSZ-re, itt az arány 80%-os. Az RMDSZ ellenzékét a felmérés a némileg eufemisztikus más jelzővel foglalja össze (nem RMDSZ, nem román párt, azaz más).
Ilyen szervezetet összesítve 1%, a székelyföldiek, azaz a tömbben élő magyarok 3,3-4,6%-a támogatna. Hozzá kell tennünk, hogy az RMDSZ politikáját ellenző szerveződések már bejelentették, hogy csak a helyhatósági választásokon indulnának. Ezért is érdekes, hogy ez esetben hányan szavaznának RMDSZ ellenzékeként induló tanácsos-jelöltekre: országosan ez az arány 1%.
A helyi választásokon független és/vagy ellenzéki tanácsosokat nem a székelyföldiek, hanem az Észak-Erdélyben élők támogatnának inkább (0,9, illetve 2,3%-ban). Függetlenként induló tanácsosjelöltekre a székelyföldiek 1,6%-a szavazna.
Az összesítés szerint a válaszadó választók közül 91% szavazna RMDSZ tanácsosjelöltjeire, az RMDSZ támogatottsága legnagyobb a Székelyföldön és a Partiumban, legkisebb a Bánságban (nem tudja, nem válaszol: 19%). A polgármester-jelöltek esetében is a szövetség vezet, 79% támogatná, függetlenekre 8,7%, más párt vagy szervezet jelöltjére 1,2% voksolna (ebben a kérdésben a legnagyobb a bizonytalanok aránya: 25%).
Ismét figyelembe véve a bizonytalanok arányát, ha jövő vasárnap szerveznék meg a helyhatósági választásokat, a romániai magyarság valószínűsíthetően a következőképp szavazna:
– 73,7% az RMDSZ,
– 5,8% más román párt,
– 1,5% független (vagy más párt által jelölt) tanácsosokra,
– 19% ebben a kérdésben nem tud dönteni/nem akar válaszolni;
– 59% az RMDSZ,
– 8,4% más román párt
– 7,4% független (vagy más párt által jelölt) polgármesterre,
– 25% ebben a kérdésben nem tud dönteni/nem akar válaszolni.
Mivel kéne az RMDSZ-nek foglalkoznia?
A megkérdezettek szerint a politikusoknak általában az alacsony fizetésekkel és a nyugdíjak emelésével kellene foglalkozniuk (15%). Átlagosan 12% szerint a politikusoknak kell elérnie az infláció és a munkanélküliség csökkenését, a szegények helyzetének jobbítását, az egészségügyi ellátás javítását. Figyelemreméltó, hogy az útjavítás és autópálya-építés elérése csak 2-4% szerint politikusi feladat. A korrupció leküzdését és az autonómia kiküzdését körülbelül egyenlő mértékben (8%) tartják a politikusok feladatának. (A kérdezettek három választ adhattak meg.)
A fentiekből kiindulva a felmérést elemző szociológusok úgy érvelnek, hogy az RMDSZ választói számára a gazdasági kérdések az elsőrendűek, az autonómia ügye csak másodlagos fontosságú, erre részben rácáfol az a kérdés, mely arra vonatkozott, jövőre minek kellene az RMDSZ legfontosabb céljának lennie.
A kétnyelvűséget az igazságszolgáltatásban 26% tartja elsőrendű célnak, majd a problémalistán fontossági sorrendben a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karai követik (20%). Szintén fontosak a módosított alkotmány előírásainak gyakorlatba ültetése (13%), a Szabadság-szobor felállítása Aradon (11%) vagy az egyházi ingatlanok visszaadásának felgyorsítása (10%).
Politikusok toplistája: Frunda vezet, Tőkés a harmadik
A felmérést végzők arra is kíváncsiak voltak, mely romániai magyar politikusok a legnépszerűbbek. A toplista élén 57%-kal Frunda György, a négy és nyolc évvel ezelőtti elnökjelölt áll, őt Markó Béla követi 54%-kal.
Tőkés László királyhágómelléki püspök 40%-kal a harmadik, majd nagy űr, és Verestóy Attila (18%) akit Borbély László (15%), Eckstein-Kovács Péter (14%), Takács Csaba (13%), Toró T. Tibor (8%) és Szilágyi Zsolt (7%) követ. (Az alanyok előre megadott listáról választhattak. Ami a választások számát illeti, nem volt korlátozás; nem válaszolt: 11%).
Nem fontos a romániai magyarságnak a parlamenti képviselet
– ilyen módon a megkérdezettek kevesebb, mint 1% vélekedik. Azt, hogy kevésbé fontos a parlamenti képviselet, azt 3% állítja. A túlnyomó többség, 93% szerint egyszerűen fontos a parlamenti jelenlét – az arány városon 99%, falun 91%-os. Ami az RMDSZ-erdélyi magyarság házasságot illeti, a helyzet megítélése az alábbi grafikonon látható:
Míg 88% úgy véli, a PSD-RMDSZ együttműködés jó döntés,
a romániai magyarság számára, 22%-al kevesebben (66%) vélik jó döntésnek a paktumot a romániai magyarság egységét tekintően. A döntés a románok és magyarok viszonyát tekintve a válaszolók 69%-a szerint inkább jó/előnyös, 31% szerint inkább rossz/hátrányos (16% nem válaszolt a kérdésre.)
Tíz magyarból kilenc szerint Románia számára összességében bölcs volt megkötni az RMDSZ-PSD közti paktumot. Azzal kapcsolatban, hogy jó-e, hogy az RMDSZ kormánykoalícióra lép más pártokkal, az emberek több mint felének nincs véleménye – 22% szerint a PSD, 15% szerint a PNL, 6% szerint a PD az ideális partner (3% szerint senki).
_________________________
ÖSSZMAGYAR ÖSSZKÉP
Öt romániai magyarból egy nem zárja ki a kivándorlás
A kivándorlási szándék a Székelyföldön a legalacsonyabb, 82% nem fontolgatja a kivándorlást, 14% kivár, a helyzet alakulását várja, körülbelül 2% már szervezi is elmenését. Ez utóbbiak aránya Közép-Erdélyben 4,8%, a Bánságban 3,8%, Partiumban 3,5% – ugyanitt a kivárók százaléka 17-23% között van. A legtöbben a megyeközpontokban csomagolnak, mintegy 4,4%.
Magyarigazolványt a megkérdezettek 39% igényelt és/vagy kapott
és mindössze 29% biztos abban, hogy nem fogja igényelni. A válaszokból az derül ki, a megkérdezettek 57% szimbolikus tartalom miatt igényelte az igazolványt (például, mert minden magyarnak kellene lennie ilyen igazolványa), a többiek elsősorban pragmatikus megfontolásból (például, mert valamikor a jövőben hasznos lehet). A megkérdezettek több mint fele az iskolás gyermekeknek járó pénzbeli támogatást, több mint egy harmada az utazási kedvezményt tekintette a Státustörvény nyújtotta legfontosabb kedvezménynek (az ingyenes könyvtárlátogatást 0,4%).
Bizalmi szentháromság: egyház, RMDSZ, magyar tévéadók
Akárcsak a hasonló, általános romániai mérések esetében, most is az egyházak vezetik a bizalmi indexekből összeállított toplistát. Egyházi intézményekben a megkérdezettek 86%-a bízik meg. A listán az RMDSZ következik 76%-kal, majd a magyarországi tévéadók 74%-kal. A helyi önkormányzatok a negyedik helyen állnak 57%-al.
A román nyelvű tévéadókban, a bankokban, a magánvállalatokban, a rendőrségben, az igazságszolgáltatásban átlagosan a megkérdezettek 41-51%-a bízik. A hadsereg a bizalmi indexen 48%-kal a hatodik helyezést érté el (az intézményben feltehetőleg kisebbség-ellenes híre miatt bízik kevésbé a magyarság, mint a románság).
Legkevésbé a hírszerző szolgálatban, a SRI-ben bízik a magyarság (17%), ezt nem sokkal előzi a parlament (24%) – annak ellenére, hogy oly sokan tartják jónak, hogy magyar képviselők, szenátorok is részt vesznek munkájában.
[A grafikonok a CCRIT kutatási jelentéséből származnak, a dokumentumot az RMDSZ ügyvezető elnöksége bocsátotta december 3-án a sajtó rendelkezésére. A tizedes számjegyű eredményeket a szövegben általában kerekítettük.]
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!