Konstancáról indul a támadás?
szerk. 2003. március 03. 18:24, utolsó frissítés: 18:23Törökország vonakodik beengedni az amerikai szárazföldi csapatokat, hogy területérõl nyissák meg az észak-iraki frontot. A török huzavona megnövelheti a romániai támaszpont szerepét: életbe lép a B-terv?
A törökök még gondolkodnak
Szombaton kora délután összeült a török parlament, hogy megvitassa a kormány arra vonatkozó elõterjesztését, hogy engedélyezzék 62 ezer amerikai katona, továbbá 320 harci repülõgép és helikopter telepítését az országba egy Irak elleni esetleges támadáshoz. A török parlamenti elnök késõbb közölte, hogy az ankarai törvényhozás nem hagyta jóvá az amerikai csapatok törökországi állomásoztatását egy iraki háború esetére ugyanis az indítvány nem kapta meg a szükséges abszolút többséget. A török parlament zárt ülésén 264 képviselõ támogatta az erre vonatkozó elõterjesztést, 251 ellene szavazott, míg 19 honatya tartózkodott.
A török kormánynak most el kell döntenie, hogy újra beterjeszt-e a törvényhozás elé egy hasonló javaslatot, vagy megkísérli összegyûjteni a hiányzó néhány szavazatot. Abdullah Gül török miniszterelnök elmondta: a kormány és a párt (azaz a kormányzó Igazság és Fejlõdés Pártja) felméri, hogy be kell-e terjeszteni egy második indítványt a parlamentnek, vagy sem. "Összeülünk, felmérjük a helyzetet és megtesszük, amit meg kell tennünk" -- mondta a politikus. Bülent Arinc török parlamenti elnök szerint a törvényhozás legközelebb jövõ kedden ül össze.
Az amerikai csapatok állomásoztatására vonatkozó washingtoni kérés elutasítása azt jelenti, hogy Ankara elesik az Egyesült Államok által ígért pénzügyi támogatástól és attól a lehetõségtõl, hogy a jövõben beleszólhasson az észak-iraki területek sorsának alakulásába -- márpedig Törökországnak komoly érdekei vannak e térségben.
A döntés kulcsfontosságú az amerikai katonai tervezõk számára: az amerikai csapatok Törökországba vezénylése lehetõvé tenné, hogy az Egyesült Államok egy esetleges Irak elleni katonai hadmûvelet során északi irányból is frontot nyisson (a várhatóan délrõl elõrenyomuló fõ inváziós erõk mellett). Szakértõk szerint az északi front létesítése nagyon lerövidítene egy esetleges iraki háborút.
Az amerikai szállítóhajók jelenleg a török partok elõtt vesztegelnek, arra várakozva, hogy kirakodhassák szállítmányukat. Törökország és az Egyesült Államok hónapokig egyeztetett az amerikai csapatok állomásoztatására vonatkozó megállapodásról, amelynek részét képezné egy 6 milliárd dollár értékû amerikai gazdasági segély és mintegy 24 milliárd dollár értékû hitel-megállapodás is.
Tüntetés Ankarában
A parlamenti vita megkezdése elõtt több tízezren tüntettek Ankarában háborúellenes jelszavakat skandálva, az amerikai kérés elutasítását követelve a törvényhozástól. A törvényhozás épületétõl egy kilométernyire, Ankara fõterén mintegy 20 ezer tiltakozó sereglett össze a szakszervezetek, baloldali kis pártok és civil szervezetek felhívására. A Reuters jelentése szerint ez volt az elsõ szembetûnõ megnyilvánulása a háborúellenes közhangulatnak, amely abban gyökerezik, hogy a törökök túlnyomó többsége a háborút egy szomszédos, testvéri muzulmán állam elleni igazságtalan és katasztrófával fenyegetõ támadásnak tartja. "Mondjatok nemet a háborúra, ne hagyjatok embereket meghalni" -- skandálta a tömeg. "Képviselõk, ne támogassátok a gyilkos Busht! Ne vegyetek részt gyerekek megölésében" -- hirdette az egyik transzparens.
Romániából indulna a támadás?
A török elutasítás gondolkodóba ejtette a Pentagont, amely ezáltal elveszítheti a Szaddam hadserege elleni harcban stratégiai fontosságú északi frontot. "Várakozó álláspontra helyezkedünk, amíg nem kapunk zöld utat a törököktõl" -- nyilatkozta a CNN-nek egy, a neve elhallgatását kérõ személy az amerikai védelmi hivatalból. Az illetõ még hozzátette, hogy a hadsereg alkalmazkodni fog az adott helyzethez, a Pentagonnak ugyanakkor egy B-terv is lapul a tarsolyában. Noha az illetõ hivatalos személy semmilyen részletet nem közölt errõl, a nyugati sajtóban nyomban megindultak a találgatások a B-terv mibenlétérõl.
Az egyik variáns szerint az amerikai hadsereg légi úton jutatná el katonáit észak Irakba, és ezek a gépek elképzelhetõ, hogy romániai támaszpontokról indulnának. A Washington Post cikke szerint egy északi front kialakításához, az amerikaiaknak legkevesebb 20 ezer katonát kell a térségbe szállítaniuk, ami a törökök vétójával kétségessé vált. Richard B. Myers tábornok, vezérkari fõnök kijelentette, hogy több lehetõségen is dolgoznak, és így vagy úgy, de valamilyen módon bejutatják a katonákat észak-Irakba. Az újság "logisztikai rémálomnak" nevezi a csapatok légi úton való beszállítását, ezért nem csoda, hogy a Pentagon csak legvégsõ esetben fog ehhez folyamodni.
Mások megkérdõjelezik, hogy a B-terv azt jelentené, hogy Románia átveszi Törökország szerepét. Nehéz elhinni, sõt egyenesen abszurd ötletnek tartják, hogy az amerikai csapatok Románia területérõl indítanák az Irak elleni offenzívát. A romániai repülõterek már csak azért sem jöhetnek szóba, mert a Perzsa-öbölben már számos repülõgép-anyahajó tartózkodik, és a törökországi amerikai támaszpontok is használatban vannak. Románia és Bulgária legfeljebb tranzit-, avagy kiképzõ-országként jöhet szóba az amerikai csapatok számára. Romániának megvan az az elõnye a németországi fontos katonai bázisokkal szemben, hogy közelebb van Irakhoz, és, hogy a hazai közvélemény pozitívabban fogadja a háborút, mint a nyugat-európai.
"Néhány ezer" amerikai katona Konstancán
Ennek ellenére a konstancai hadi-állomáson folytatódik az amerikai katonák beszállítása. Az amerikai nagykövetség szombat reggel arról értesítette a görögországi hivatalos látogatáson tartózkodó Ion Iliescu államfõt, hogy a Mihail Kogalniceanu támaszponton a hét végén jelentõsen megnövekszik az amerikai katonák száma és az amerikai felszerelés mennyisége - jelentette be a Corina Cretu, az államfõ szóvivõje Athénban.
Az elnöki szóvivõ szerint a bukaresti amerikai nagykövetség arról értesítette a román államfõt, hogy a konstancai repülõteret idõlegesen arra használják fel, hogy egy Irak elleni esetleges támadás körülményei között elõretolt hadállásba helyezzék az amerikai parancsnokság személyzetét és felszerelését. Az említett támaszponton tartózkodó katonák létszámára vonatkozó sajtótalálgatások "erõsen túlzottak" - szögezte le a bukaresti amerikai nagykövetség, amely ugyanakkor rámutatott: az Egyesült Államok nem hozza nyilvánosságra az amerikai katonák számára és az amerikai hadfelszerelés jellegére vonatkozó adatokat.
Az utólagos katonai tervezés függvényében a szóban forgó támaszponton tartózkodó amerikai katonai személyzet létszáma változó lesz, de a bukaresti amerikai nagykövetség biztosítja a román közvéleményt afelõl, hogy a katonák száma nem haladja meg a néhány ezret - fogalmazódott meg az államfõhöz eljuttatott nagykövetségi közlésben. Mint ismeretes a kormány, a parlament beleegyezésével, hozzájárult, hogy az amerikai haderõ szükség szerint használhatja a román légteret és a repülõtereket. Az elõzetes tervek szerint az amerikai haderõ átmenetileg használatba vette a Mihail Kogalniceanu repteret, hogy kedvezõbb hadállásba hozza az AEÁ Európai Parancsnokságához tartozó katonai személyzetet és felszerelést.
Az USA megsértette Magyarország szuverenitását
Magyarország is tiltakozik, mert az Egyesült Államok megsértette a szuverenitását, amikor hat helikopter és egy tankergép február 20-án átrepült az ország felett, és az eredeti felhatalmazástól eltérõ céllal használták a légteret. Minderrõl Juhász Ferenc honvédelmi miniszter számolt be az Magyar Országgyûlés Honvédelmi Bizottságának szombat délutáni rendkívüli ülésén. Közlése szerint a helikopterek és a repülõgép áthaladását az Enduring Freedom elnevezésû mûveletben való részvétel kapcsán engedélyezték, azonban kiderült, hogy azok ettõl eltérõ céllal haladtak át a légtéren, illetve tankoltak a Ferihegyi repülõtéren.
A miniszter ismertetése szerint a szaktárca péntek délután kapta meg azt a szóbeli jegyzéket, amelyben az Egyesült Államok sajnálatát fejezte ki azért a bonyodalomért, amelyet a repülõeszközök magyarországi áthaladása és leszállása okozott. A közlés szerint az amerikaiak eredetileg úgy tudták, hogy ezek a repülõeszközök az afganisztáni mûveletben vesznek részt, azonban azok Konstancán, egy katonai bázison nyújtanak támogatást folyamatban lévõ amerikai mûveletekhez.
A magyar kormány minderre kemény hangú válasszal, szóbeli jegyzékben reagált, amelyben azt kérik az Egyesült Államoktól, hogy a jövõben ne forduljon elõ hasonló eset. Juhász Ferenc szerint a bizalom elvén mûködõ áthaladási rend sérült most meg, ezért a kormány szigorítani kívánja Magyarország légtér-igénybevételének feltételrendszerét.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a repülõeszközöknek eredetileg Taszáron kellett volna leszállniuk, azonban mivel a rossz idõjárási körülmények ezt nem tették lehetõvé, Ferihegyen landoltak. Juhász Ferenc szerint az Enduring Freedom mûvelettel kapcsolatos felhatalmazás nem rögzíti, hogy melyik országba repülve használhatják a magyar légteret a gépek, csak azt hogy milyen célból teszik azt.