Katonai diktatúrát egyötöd támogatna
Sipos Géza 2003. február 26. 16:08, utolsó frissítés: 16:08Még sok romániai polgár hisz a kommunizmus jótéteményeiben egy friss közvélemény-kutatás szerint. A hazában élõk szinte fele #b#nem adna#/b# szavazati jogot azoknak, akik nem beszélik az állam nyelvét, de támogatja a közvetlen demokráciát.
A megkérdezettek több mint fele, azaz 58%-a nyilatkozta azt 13 évvel a diktatúra bukása után, hogy a kommunizmust rosszul gyakorlatba ültetett, de amúgy jó elképzelésnek tartja -- ez az egyik legfontosabb megállapítása a Társadalomkutató Intézet (ISS) elemzõinek. Az ISS január 17-e és 25-e között készített felmérést 1501-es létszámú reprezentatív mintán.
Akik a Ceasuescu-idõkben jól éltek, azoknak most is jól megy: ez a többség, azaz 86% véleménye. 22% szerint a versenyhelyzet csak a lehetõ legrosszabbat hozza elõ az emberekbõl. A társadalmi méretû frusztráltságra derülhet fény abból az adatból, mely szerint 37% minden további nélkül korlátozná azt a jövedelemmennyiséget, amely egy egyénnek juthatna.
Az elvégzett és befektetett munkával arányos profitot 63% tart elfogadhatónak, emellett 86% szerint -- mivel minden polgár egyenlõ -- az állam kötelessége mindenkinek munkahelyet biztosítani. A megkérdezettek véleménye szinte pontosan fele-fele arányban oszlott meg, amikor arról kérdezték õket, állami tulajdonban legyenek-e a közszolgáltató társaságok és az ipar: körülbelül 50% helyesli az állami tulajdont.
Diktátort a bársonyszékbe, szakértõket a kormányba
Katonai diktatúra bevezetésével 22% értene egyet, álláspontjuk az, hogy ilyen rezsimmel kormányozva jobban haladna az ország. 48% adna nagy hatalmat az ország elnökének -- ez utóbbit 52% ellenzi. Az erõs elnöki rendszer és a katonai vezetés hívei ugyanakkor szívesen látnának szakértõi kormányt az ország élén. Ennek a kutatók szerint az az oka, hogy a lakosság a politikusok által vezetett kormányok gazdaságfejlesztési teljesítményét katasztrofálisnak tartja.
Az ország fél lábbal a NATO tagja, másrészt a kormány 2007-ben már lehetségesnek tartja az EU-csatlakozást. A tagállamok sorsát befolyásoló brüsszeli központnak valószínûleg komoly kampányolásba kéne kezdenie, hogy elfogadtassa magát: a romániai állampolgárok 79%-a azt akarja, hogy nemzetközi intézmények egyáltalán ne szóljanak bele a kormányzat döntéseibe. Az Európai Unió mellett sem a NATO, sem a Nemzetközi Valutaalap részérõl érkezõ nyomásgyakorlás sem népszerû.
Tiszteljük a demokráciát és a nacionalizmust
Az intézet kutatói nemes egyszerûséggel paranoiás nationalistáknak minõsítik jelentésükben azokat, akik arról vannak meggyõzõdve, hogy az országban olyan csoportok mûködnek, melyek veszélyeztetik Románia biztonságát és államhatárait. 68% véli úgy, hogy van oly területe az országnak, mely idegen állam fennhatósága alatt áll.
Emellett az is kiderült az ISS jelentésébõl, hogy a Romániában élõk 47%-a nem adna szavazati jogot azoknak, akik nem beszélik az ország hivatalos nyelvét. Ezzel szemben 53% ért egyet azzal, hogy a románul nem beszélõk is gyakorolhassák eme alkotmányos alapjogukat. Az egyéni választókerületes választási rendszert 86% támogatná a listással szemben, 71% úgy véli, népszavazás alkalmával kellõen tájékozottan tud fontos kérdésekben állást foglalni, és ilyen szavazást minden alkalommal meg kéne rendezni, mihelyt a kormány fontos témáról kíván dönteni, – tehát a közvetlen demokráciát jónak tartja.
Az ISS felmérésébõl mindezek mellett az is kiderült, hogy a demokrácia értékeit 85% elismeri és tiszteli. A kutatók szerint a közvélemény leginkább a sajtót és a politikai pártokat tartja -- ugyan eltérõ mértékben -- a demokrácia és a liberális piacgazdaság ügye védelmezõinek. A megkérdezettek 81%-a nem tûri, ha az állam beleszól a sajtó munkájába. 64% vallja azt, hogy az állam ne avatkozzék a pártok életébe.