A Románia Újjáépítéséért Szövetség elnökségének válaszai
kérdeztek a disputázók 2002. szeptember 13. 09:07, utolsó frissítés: 09:07Úgy gondolják, hogy a politikai osztály megreformálása kívülről lehetséges, hogy gazdagítja ugyan az etnikai sokféleség, de Románia nemzetállam. Kizárják a koalíció lehetőségét a PSD-vel és a PRM-mel, de az RMDSZ-el nem. Válaszaik:
belekotyogó
1. CV-tek szerint megfordultatok egy-két párt környékén, mennyire kapcsolódtok hozzájuk, illetve az e pártokban tevékenykedõ fiatalokhoz? Miben különböztök tõlük?
Nem kapcsolódunk sehogyan, semmilyen párthoz, sem az ezekben tevékenykedõ fiatalokhoz.
Hivatalos bemutatkozásunk után jónéhány fiatal keresett meg minket -- akik más pártok tagjai, vagy azok voltak (kivéve a PSD-t és a PRM-t) -- és azóta tárgyalunk velük az együttmûködésrõl, mindenkivel egyénileg. Abban különbözünk ezektõl a fiataloktól, hogy mi nem fogadnánk el olyan pártvezetõk irányítását, akik nem képviselnek minket.
2. Mi késztetett arra, hogy külön pártot alapítsatok és nem egy meglévõ "márkanevet" használtatok fel arra, hogy erõteljesen belépjetek a politikába?
Úgy gondoljuk, hogy a politikai osztály megreformálása inkább kívülrõl lehetséges, mint belülrõl.
károlyi
3. Hogyan tudják összeegyeztetni a decentralizált jelleget, a valódi, közvetlen demokráciára való törekvést a pártprogram III. fej. 16. bekezdés g. pontjában megfogalmazottal: a párt tagja nem fogalmazhat meg nyilvános ellenvéleményt a párt döntéseivel, törekvéseivel szemben.
Az elõírás, mely szerint: "ne hozzon nyilvánosságra olyan nézeteket, amelyek súlyosan ártanak a párt tevékenységének vagy imázsának, és amelyek ellentmondanak a Szövetség Románia Újjáépítéséért (Uniunea pentru Reconstrucţia României - URR) vezetõ szervei által megfogalmazott állásfoglalásoknak" -- nincs összeütközésben a valódi, direkt demokráciával mindaddig, amíg célja az, hogy meggátolja a párton belüli nézetkülönbségek áthelyezését a nyilvános szférába, ami eddig rendszeresen kárt okozott valamennyi demokratikus pártnak Romániában.
A párt olyan emberek csoportosulása, akiknek látásmódjuk közös. A közös látásmód hiányában megszûnik pártnak lenni és nem lesz több mint egy tárgytalan és képviselet nélküli emberi gyülekezet. Bármely párttagnak lehetõsége van hallatni a hangját a párton belül, lehetõsége van kezdeményezésekkel, ötletekkel elõállni, még a doktrína szintjén is. Amíg ezek az elképzelések összhangban vannak a párt látásmódjával, addig a mieink, mindannyiunké, és képviselnek minket. Ha valaki alapjában véve eltérõ ötletekkel jön, akkor nyilvánvaló, hogy nem ebben a pártban van a helye, hanem egy olyanban, amely képviseli az õ elképzeléseit.
Amennyiben úgy látja, hogy az õ gondolatai jobban megfelelnek, mint azok, amelyeket a párt hivatalosan kinyilvánított, akkor rendelkezésére áll valamennyi demokratikus eszköz, amelyekkel ezeket megváltoztathatja. Semmi hasznát nem látjuk az olcsó, törtetõ politikai akcióknak a sajtón keresztül, amint az általában történni szokott más pártoknál. Ez zavart kelt a választók és a többi párttag körében is, senkinek nem szolgál javára, kivéve a törtetõ énjét.
4. Tiltakoznak a román politikai élet centralizált jellege ellen. Az URR milyen szervezeti formában kíván mûködni, hogy elkerülje a párthierarchiát. Az alapító okiratban foglaltak (az országos, nemzeti (!) szervezet, a megyei és helyi szervezõdések)mûködésére vonatkozó szabályok nem térnek el jelentõsen a Romániában mûködõ pártok szervezeti szabályaitól.
Az URR szervezeti struktúrája lényegesen különbözik más pártok struktúrájától. Nem kerülhettük el a párthierarchia felállítását, de úgy alakítottuk ki, hogy a vezetőség nagyon kis létszámú legyen.
A szubszidiaritás elve azt feltételezi, hogy a döntések a lehetõ legalacsonyabb szinten kell megszülessenek. E célból két dolgot tettünk: a Statútum által erõsen lecsökkentettük a központi vezetõség struktúráját, a Mûködési Szabályzat révén pedig széleskörû hatalommal ruháztuk fel a helyi szervezeteket és az egyes tagokat, akiknek például joguk van közvetlen módon megválasztani az összes vezetõ szervet, beleértve a központi vezetõséget is.
5. Jelentõs sajtóviszhangja volt a Kormány szociális programját illetõ kritikájuknak. A megfogalmazott ellenvetések szerint az állam meggondolatlanul avatkozik be a gazdasági eseményekbe, ösztönzi a munkanélküliséget. Milyen szociális programot tudnak Önök kínálni, kik azok a szakemberek, akik ezt kidolgozzák. Milyen formában és mértékben látják helyesnek az állami beavatkozást szociális kérdésekben?
Válaszunk részét képezi a szociális védelemmel foglalkozó politikánknak, amelynek kidolgozása folyamatban van.
A sajátos problémákra sajátos megoldások vannak. Egy példa, amely nagyon sokat szerepelt a sajtóban: a közköltség-fizetés és az energiatartozások. Tulajdonképpen nem a szegények azok, akik rosszul fizetnek. Õk csak egy láncreakció katalizátorai: egyesek nem fizettek, ami áremelést eredményezett, hogy a költségeket fedezni lehessen, emiatt még több ember nem tudott fizetni, stb. Egy adott pillanattól fogva a rendesen fizetõket frusztrálni kezdte az, hogy ez a "szociálpolitika" az õ vállukat nyomja és kezdtek õk sem fizetni. És így tovább. A válasz egyszerû: szükség van egy szociális segélyzõ rendszerre azok számára, akiknek kevés a jövedelmük - és csakis az õ számukra. Ebben részt vehetne a civil társadalom is, az egyház, a jótékonysági szervezetek stb.
Egyébként pedig személyes felelõsségtudatra van szükség, mely a fogyasztás egyéni mérésére alapoz és arra, hogy a tartozásokat szigorúan be kell hajtani azoktól, akik nem tartoznak a hátrányos társadalmi helyzetûek kategóriájába. Meg kell állítani a helyi önálló gazdálkodású vállalatok támogatását és nyereségessé kell tenni õket valódi menedzserek kinevezése által, a mindenféle helyi potentátok ügyfelei és protezsáltjai helyett. Ez egyszerû és egy-két év alatt kivitelezhetõ volna. Ha valaki igazán akarta volna, hogy hozzákezdjen, eddig már régen el is felejthettük volna ezt a problémát.
Az elv azonban az, hogy az állam döntõ részt kell vállaljon a szociális védelembõl, tekintve, hogy az állam a társadalom maga, avagy ennek képviselõje. Azt kell még végiggondoljuk, hogy melyik az a szint, ameddig a társadalomnak garantálnia kell tagjai számára az alapvetõ jogokat, összekapcsolva ezt a rendelkezésre álló erõforrásokkal is.
6. A párt honlapján hiányzik (én nem találtam) az alapítók, döntéshozók részletes önéletrajza. Hova járt egyetemre, milyen ösztöndíjakban részesült, ha részesült, hogyan kezdte a pályáját, hogyan alakult a karrierje, családja, vagyoni helyzete (!) milyen stb. Miért?
Az URR honlapján megtalálható az Országos Igazgató Bizottság öt tagjának önéletrajza, amelybe belefoglaltuk mindazt, ami a kezdetekkor kiemelendõnek tûnt. Amennyiben szükség van további részletekre, gondolkodás nélkül közzé fogjuk tenni azokat. Ha lesznek pontos kérdések, azokra pontos válaszokat fogunk adni.
7. Mi a véleményük a romániai adatvédelemrõl. A pártprogram szerint minden embert személyes iratainak és nem szociális, etnikai hovatartozása szerint stb. kell kezelni. Mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy az adatvédelem terén komoly változás történjen?
Válaszunk részét képezi az állampolgári védelemmel foglalkozó politikánknak, amelynek kidolgozása folyamatban van.
8. Miért akarják eltörölni a parlamenti titkos szavazást, noha a pártprogram a párton belüli döntésekre vonatkozóan lehetõvé teszi a véleménnyilvánítás ilyen formáját?
A párton belül csakis azért létezik titkos szavazás, mert a politikai pártok törvénye elõírja (16. cikkely, 2. bekezdés: "A politikai párt vezetõségét és a területi szervezetek vezetõit titkos szavazással választják.") és csak a törvényben elõírt esetekben használjuk.
9. A romániai politikai pártok (is) szívesen csinálnak politikai tõkét a nemzetfogalomból. Az önök programja is eljátszik ezzel, pontosan hogyan kezelik a nemzet fogalmát, mint politikai kategóriát?
Politikai szempontból a nemzet egy embercsoport gazdasági és társadalmi szervezõdési formája, melynek alapját a közös nyelv, történelem és kultúra elemei képezik.
10. Vették-e fel nem román nemzetiségû politikussal, vagy politikai csoportosulással a kapcsolatot?
Még nem, de szándékunkban áll párbeszédet kezdeményezni.
11. A programban többször elõfordul a nyitottságra, a toleranciára való törekvés igénye. Úgy tûnik azonban ez elsõsorban a szomszédos államokkal való együttmûködésre vonatkozik. Mi a véleményük, és a rálátásuk a Romániát jellemzõ etnikai, társadalmi sokféleségrõl. Az országon belüli együttmûködésrõl, toleranciáról? Van-e olyan szakértõjük, vagy szakértõ csoport, akinek végre sikerül a fenti kérdésekre, problémákra is releváns programot kidolgozni.
Az URR úgy gondolja, hogy Romániát gazdagítja az etnikai sokféleség, és hogy ez egy adu a hosszútávú fejlõdés és a szomszéd országokkal való jobb viszony kialakításának szempontjából.
Románia több etnikum otthona, akiknek egyaránt hasznukra válhat - együtt és külön-külön is - a tolerancia és a bölcsesség, inkább, mint a gyûlölet és az etnikai alapú megkülönböztetés. Sajnálatos, hogy egyes politikai erõk választási tõkét kovácsolnak a romániai nemzetiségek különbözõségeinek kiaknázásából. Örülünk, hogy sorainkban jelen vannak a magyar etnikum képviselõi és a vegyes nemzetiségû családból származó emberek is.
Ezek után úgy véljük, hogy valamennyi nemzetiségnek joga van a szellemi és kulturális önazonossághoz, függetlenül attól, hogy többségi vagy kisebbségi. Uralkodó jellegébõl kifolyólag a többség az, amelynek meg kell tennie az elsõ lépést a tolerancia és a nyitás felé. Onnantól kezdve az utca már kétirányú.
Igen, vannak szekértõink, és dolgoznak is.
12. A párt jobb-közép pártként határozza meg önmagát. Ez pontosan milyen ideológiai kötõdéseket, politikai értékeket jelent. Milyen európai pártokkal tartanak fent kapcsolatot. Kik azok az európai politikusok, akikkel szívesen mûködnek együtt, vagy akivel a jövõben együtt szeretnének dolgozni?
Kezdeményezési szabadság
Egyéni felelõsség
Csapatszellem
Felelõsség a közösség elõtt
Szubszidiaritás
Tolerancia és nyitottság
Hagyománytisztelet
Közvetlen demokrácia
Mindezeket részletesen kifejtettük a honlapon, a Program-kiáltványban.
Egyelõre nincsenek kapcsolataink európai politikusokkal, de a jövõben szívesen együttmûködünk majd bárkivel, aki ugyanazon értékeket és elveket vallja magáénak.
13. Milyen jellegû választási kampányra készülnek az ötlettelen Romániai politkai reklámhadjáratok ismeretében? A legutóbbi választás nagy vesztese es eldöntõje pont az a fiatal, cselekvõképes társadalmi réteg volt, akiket az URR megszólít. Hogyan tudják hatásosan és eredményesen meggyõzni õket?
Nonkonformista, nem szokványos kampányt képzeltünk el, amely majd úgy fogja meghatározni pártunkat, mint egy új, a többitõl különbözõ pártot. Legfõképpen a tagjaink segítségére számítunk, az elképzeléseink erejére és azon személyek erejére, akik hirdetik ezeket az eszméket.
Mi olyanok vagyunk, mint õk. A mi felépítésünk képviselni fogja majd õket, és az eredményeink relevánsak lesznek számukra.
Busongó Ámor
14. Melyik az a politikai erõ, amellyel néhány év múlva, ha esetleg megerõsödtök, el tudtok képzelni egy koalíciót?
A választások elõtt nincs szándékunkban semmilyen koalíciót kötni, a választások után pedig a parlament összetételének függvényében fogunk dönteni, azonban már most kizárjuk a koalíció lehetõségét a PSD-vel és a PRM-mel.
15. Hogyan ítélitek mg a romániai ortodoxia által fémjelzett szellemi közeget? Egyet értetek-e azzal, hogy a román ortodox egyháznak reformra van szüksége ugyanúgy mint annak idején a reformáció akarva akaratlan megreformálta a katolikus egyházat.
Nem szeretnénk általánosító megállapításokba bocsátkozni. Valamennyi intellektuális környezetben olyan személyiségek vannak jelen, akiknek nézetei gyakran különbözõek. Mint az elõbb mondtuk, az államnak és a politikusoknak nem feladata az, hogy a honpolgárok egyik vagy másik kategóriájáról értékítéletet mondjanak.
A Román Ortodox Egyház független intézmény, amely önállóan kell meghatározza saját helyzetét és jövõjét. Reméljük, hogy ez a folyamat teljesen politikamentes lesz és valóban a hívõk törekvéseit fogja tükrözni. Nem az államra és nem is a politikusokra tartozik az, hogy a vallásos intézmények hogyan (vagy hogyan nem) újítják meg önmagukat. Az állam és a politikusok dolga vigyázni arra, hogy ezek az intézmények tiszteletben tartsák az alkotmányt és a jogállamot.
16. Milyennek ítélitek meg az RMDSZ utóbbi kormányciklusban kifejtett politikáját?
Addig, amíg kifejezetten helytelenítjük a PSD politikáját, nem lehetünk elragadtatva attól a ténytõl, hogy az RMDSZ e politika támogatása mellett döntött, a jelenlegi kormánypárttal közösen aláírt egyezmény révén. Megértjük, hogy az RMDSZ ezt az utat választotta etnikai természetû céljai elérése végett, ez azonban csak alig csökkenti annak jelentõségét, hogy - többé vagy kevésbé hallgatólagosan - hozzájárulását adja ahhoz a kormánypolitikához, amely szerintünk gyakran ellenkezik a román állampolgárok gazdasági és társadalmi céljaival.
17. Mit gondoltok az Erdélyben egyre erõsebb regionális mozgalmakról?
Nem támogatjuk Románia regionalizálását, így tehát azokat a mozgalmakat sem, amelyek ezt hirdetik.
matyas_kiraly
18. Úgy látom hogy a pártjuk vezetoségében románok és egy magyar hölgy is van. Mit gondolnak Erdély jövojérol, lesz-e Romániától független Erdély ?
Reményeink szerint Erdély mindig Románia szerves része lesz, Románia pedig Európa szerves része.
19. Mit gondolnak az erdélyi nemzetek nyelvének oktatásáról mikor lesz magyar nyelvoktatás a román gyerekek részére - úgy ahogy Svájcban egymás nyelveit sajátitják el leghamarabb a diákok vagy Finnországban a finnek is tanulják a svéd kisebbség nyelvét (de sok más példát is mondhatnék) ?
Véleményünk szerint jótékony hatású a kisebbségi nyelvek oktatása a román nyelv tanulásával párhuzamosan, a szülõk döntésétõl függõen. Ha ez a kérdés nem lenne annyira túlpolitizálva, sokkal természetesebben meg lehetne oldani, mivel a magyar nyelv ténylegesen hasznos a román ember számára.
20. Romániában csak a magyar gyerekeknek kötelezõ a román nyelv oktatása a román gyerekeknek egyáltalán nem, sõt vannak helyek ahol ezt kimondottan tiltják. Mi errõl a véleménye Vincze kisasszonynak?
Úgy gondoljuk, hogy Románia valamennyi polgára számára kötelezõ a román nyelv ismerete és használata.
belekotyogó
21. Mikor hallottatok elõször arról, hogy magyarok is élnek Romániában?
Mi volt az elsõ élményetek a magyarokkal kapcsolatban?
Amióta az eszünket tudjuk. A gyerekek nem nacionalisták.
22. Mi a véleményetek a tisztségviselõk vagyonának nyilvánosságát szabályozó törvényrõl? Szerintetek mennyi nyilvánosságot kell biztosítani a vagyonnyilatkozatoknak (elég, ha egy szûk bizottság ellenõrzi vagy teljesen nyilvánossá kell tenni, akár az Interneten is)?
Követendõ példának tartjátok-e a Parasztpárt (PNTCD) vezetõségének példáját, akik nyilvánosságra hozták a vagyonnyilatkozatukat?
A vagyonnyilatkozatokat nyilvánossá kell tenni, azaz hozzáférhetõvé kell váljanak bármely érdeklõdõ számára.
Igen, azzal a megjegyzéssel, hogy a valóságnak megfelelõ vagyonnyilatkozatokat kellene közzétenni.
23. A negatív kampányon kívül milyen eszközzel kívántok küzdeni a román politikai élet megtisztításáért?
A politikusokat felelõssé tennénk a következõ törvényes elõírások támogatása által:
- nyilvános vagyonbevallás a tisztségbe helyezés elõtt és annak elhagyása után;
nyílt szavazás;
- ugyanazon mandátum ideje alatt egyik pártból a másikba való átállás megtiltása;
- a köztisztségviselõk és rokonaik érdekkonfliktusainak drasztikus szabályozása;
- a parlamenti sérthetetlenség korlátozása kizárólag a politikai nyilatkozatokra vonatkozólag;
valamennyi párt félévi könyvelési mérlegének közlése a Hivatalos Közlönyben, feloszlatás terhe alatt.
24. Milyen eszközöket láttok annak a tendenciának a megállítására, hogy a mindenkori központi kormányzat pluszfeladatok kiróvásával és források elvonásával ellehetetlenítse az önkormányzatokat?
Az európai törvénykezést kellene meghonosítani és betartani ezen a területen.
25. Elképzeléseitekben a helyi hatóság "Önkormányzat" vagy az államhatalom helyi szerve, "Helyi Tanács"?
Vidéken nem a helyi tanács képviseli az államhatalmat, hanem a helyi közösségek képviseletei, tekintve, hogy ezek szabadon választják képviselõiket.
26. Miért gondoljátok, hogy a regionális államszervezési forma bûn? (egy programdokumentumotokban azt jelentettétek ki, hogy nem tartjátok jó ötletnek Románia regionális átszervezését)
Románia legnagyobb gondja nem a területi felosztás, hanem az, ahogy a helyi közösségek minden szinten dönteni képesek és használni tudják erõforrásaikat a saját problémáikkal kapcsolatban. Ennek szellemében úgy gondoljuk, hogy az a nyolc fejlesztési régió, amelyeket Románia Országos Fejlesztési Terve határozott meg, megfelelõ keretet biztosítanak a regionális jelentõségû gazdasági és társadalmi tervek támogatásához.
27. (Média)kampányotok egyik fontos eleme a már emigrált fiatalság, a további emigráció megfékezése. Van-e elképzelésetek arra, hogyan lehetne felhasználni a külföldön élõ, román állampolgárnak született emigránsok tapasztalatát, tudását a román társadalom hasznára?
Van-e konkrét elképzelésetek azoknak a támogatására, kik esetleg haza szeretnének költözni pár év nyugati életmód után?
E tekintetben még nem fogalmaztuk meg álláspontunkat. Azonban sok olyan szimpatizánsunk van, akik éppen ilyen helyzetben vannak, ezért állást fogunk foglalni. Ami a legfontosabb számukra, ahogy eddig láthattuk, az nem annyira a visszatéréshez szükséges körülmények megléte, hanem a remény, hogy egyszer hazatérhetnek. Akárcsak minket itthon, õket is leginkább a haza fejlõdésének iránya és dinamikája érdekli.
28. Véleményetek szerint fontos-e Romániának a hadiipar? Megéri-e az országnak óriási kihasználatlan kapacitásokat életben tartani, emberek tízezreit a semmittevésért fizetni vagy az itt elherdált pénzeket, eszközöket máshol kellene hasznosítani?
A hadiipar ugyanúgy alá kell vesse magát a piac törvényeinek, mint bármely iparág. Egy ország védereje sokkal inkább azoktól a fegyverektõl függ, amelyek a birtokában vannak, és nem azoktól, amelyeket gyárt. Sajnos, a hadiipart nemcsak a több tízezer hiába fizetett ember jellemzi, hanem a katasztrofális igazgatás és egy hatalmas szakember-veszteség. Ne feledkezzünk meg arról, hogy valamikor ez volt a fõ exporttermékünk.
29. Véleményetek szerint milyen távon és milyen feltételekkel érdemes Romániának belépni az Európai Unióba?
Érdemes-e erõltetni a csatlakozási tárgyalások gyorsítását?
Bármi áron való csatlakozás-e a cél vagy elõbb megoldásokat kell találni az esetleges csatlakozás után fellépõ problémákra? (mezõgazdaság szerkezeti aránytalanságok, versenyképtelen ipari cégek, az uniós források elosztását elvégezni képtelen adminisztráció)
Az EU-hoz csak azután kellene csatlakozni, ha a román gazdaság már képes hatékonyan mûködni a közösségi térben.
Nem hisszük, hogy ez a feltétel az elkövetkezõ néhány évben teljesíthetõ lesz.
Egyelõre a csatlakozási tárgyalások erõszakos felgyorsítása politikai színezetû és gyakran politizáló jellegû, miközben megfeledkezünk az örökös átmeneti állapotban levõ romániai piacgazdaság valós és korlátozott alkalmazkodóképességérõl.
30. Egyes felmérések szerint Románia lakosságának közel 30%-a a létminimum körül vagy az alatt él. Vadim Tudor pártjának népszerûsége (fõleg ezért is), vidéken egyre gyorsabb ütemben növekedik. Milyen elképzelésetek van a szegénység további terjedésének megakadályozására, nagyméretû társadalmi zavargások megelõzésére?
Válaszunk részét képezi a szociális védelemmel foglalkozó politikánknak, amelynek kidolgozása folyamatban van. Ennek ellenére felsoroljuk néhány észrevételünket: Ezt a problémát nem lehet szociális módszerekkel megoldani. A szegénység leküzdése elsõsorban az egészséges gazdasági növekedéstõl függ, a korrupciót gerjesztõ központi adminisztráció leépítésétõl, az infláció csökkentésétõl (melyen keresztül a román gazdaság valamennyi tehetetlensége megnyilvánul), a katasztrofális állami gazdaság privatizációjától, a beruházások és az üzleti közhangulat bátorításától a koherens törvényhozás és pénzügyek révén.
31. Milyen infrastrukturális beruházásokat tartotok szükségesnek ahhoz, hogy Románia a befektetõk számára vonzóbb legyen? Milyen finanszírozási formát tartotok elképzelhetõnek (állami, privát vagy vegyes)? Melyek volnának e legsürgõsebb beruházások, konkrétan?
Elsõrendû fontossággal bírnak: az autósztrádák, a távközlés, a korszerû vasúti szállítás, a versenyképes kikötõ-kapacitás, az ipari parkok, az öntözési rendszerek.
Valamennyi terv finanszírozási módjáról a konkrét körülmények figyelembe vételével kellene dönteni.
32. Milyen hivatalos kapcsolatot tartotok fenn a jelenlegi parlamenti pártokkal?
A következõ választások után, ha a parlamenti erõviszonyok úgy alakulnának, koalíciót kötnétek-e az RMDSZ-el?
Semmilyeneket. A második kérdésre a válasz megadtuk a 13-as kérdésnél is. (Igen)
matyas_kiraly
33. Romániában nem is túl régen még 800.000 német illetve 500.000 zsidó élt, ma számuk statisztikailag elhanyagolható. Mit gondolnak ez tudatos etnikai tisztogatás eredménye vagy azok az emberek egyszerûen nem kívántak itt élni, úgymond "elegük lett Romániából".
Mivel nem éltünk az említett események idején, nem áll módunkban általánosító véleményt kialakítani ennek a helyzetnek a következményeirõl.
belekotyogó
4. Mit gondoltok, Románia nemzeti vagy többnemzetiségû állam?
Románia nemzetállam. A többnemzetiségû állam kifejezésrõl csak akkor lehetne tárgyalni, ha a kisebbségek arányszáma meghaladná Románia lakosságának 20-25 %-át.
35. Véleményetek szerint, mindazoknak, akik részt vállaltak a kommunista rezsim által gyakorolt elnyomásban (a politikai rendõrség tagjainak, a besúgóknak vagy a párttagoknak) joguk van-e részt venni a mai román közéletben?
Az állampolgárok választhatósági jogát csak törvényhozási úton lehetne korlátozni. Ebben az esetben is egyénileg kell alkalmazni a törvényt, és nem egyes kategóriákra vonatkoztatva. Egy olyan törvény, amely megtiltotta volna az RKP és a Szekuritáté egykori nomenklatúrájának részvételét a közéletben, nagyon jótékony hatású lett volna a 90-es évek elején, most azonban egyre inkább tárgytalanná válik. Ennek ellenére kézenfekvõ volna egy olyan törvény, amely tetteiket megismertetné a nyilvánossággal. Attól kezdve mindenkinek joga van megválasztani a maga képviselõjét. Minthogy mi a közvetlen demokráciáért szállunk síkra, minden választó személyes döntésére bízzuk, hogy szeretné-e vagy sem, hogy egy ilyen személy képviselje.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!